Légy résen: még mindig hatalmas károkat okoznak a banki csalók

Egy brit kutatás szerint 11 emberből mindössze 1 szúrja ki teljes magabiztosan, ha valaki vagy valakik csaló szándékkal közelednek hozzá - írja a Mirror. Nyilvánvalóan nem kell magyarázni, hogy ez mennyire rossz arány, és talán annak fényében még megdöbbentőbb, hogy eközben az emberek óriási többsége úgy gondol magára, mint akit nem lehet egykönnyen becsapni.

A 2 300 fő részvételével készült felmérés alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az emberek 80 százaléka úgy gondolja, hogy észreveszi a csalási kísérleteket. Egy másik, több mint 63 ezer ember részvételével végzett kvízből ugyanakkor kiderült, hogy az emberek mindössze 9 százaléka ismerte fel hibátlanul a csalási kísérleteket.

A kvíz szövegeket, e-mailes üzeneteket tartalmazott, az embereknek pedig meg kellett mondaniuk, hogy az valódi szervezettől vagy pedig csalóktól származik-e. Az egyik - látszólag egy banktól származó - szöveg például arra kérte a címzettet, hogy küldjön pénzt egy "biztonságos" számlára.

Egy másik üzenetben arra kérik a címzetteket, hogy klikkeljenek a szövegben található linkre. Ez szintén gyakori csalási trükk, és mindig felhívják rá az emberek figyelmét, hogy ne klikkeljenek rá automatikusan az ismeretlen linkekre. Ugyancsak csalásra utaló jel lehet, ha az elküldött üzenet hemzseg a nyelvtani hibáktól.

Brit adatok szerint Nagy-Britanniában 2017 első félévében több százmillió fontnyi kár keletkezett a pénzügyi csalások következtében. A bűnözők pedig egyre kifinomultabb eszközöket használnak, tehát nagyon fontos, hogy mindig észnél legyünk.

Mi a helyzet Magyarországon?

A fentebb bemutatott csalási formák Magyarországon sem ismeretlenek, valószínűleg többségben vannak azok, akik kaptak már valamilyen gyanús üzenetet. Mint fentebb írtuk, ezek az üzenetek kérhetnek egyenesen pénzt is a címzettől, de van, amikor "csak" a banki, például a bankkártyákra vonatkozó adatokat próbálják meg kicsalni az áldozattól.

Ha például a hazai kártyás csalásokat nézzük, akkor elmondható, hogy azok a csalási módszerek a gyakoribbak, amikor nincs szükség a kártya fizikai jelenlétére, csupán annak adataira.

2017 második negyedévében a hazai kibocsátású kártyákkal nagyjából 10 ezer darab visszaélés történt mintegy 245 millió forint értékben. Ennek az összegnek nagyjából a 9 százaléka terhelte az ügyfeleket. Bár elsőre ez a szám magasnak tűnhet, ám a kártyákkal bonyolított forgalom mértékéhez képest a visszaélések aránya alacsonynak számít.

Néhány tipp

Mindig legyen gyanús, ha váratlanul kapunk olyan üzenetet, e-mailt, esetleg telefonos hívást, ahol az adatainkat kérik el. Mindig legyünk észnél, ha valaki a személyes vagy pénzügyi adatainkra kíváncsi. Ha például gyanús egy telefonhívás, akkor inkább tegyük le a telefont, és hívjuk fel az adott céget, bankot egy olyan számon, amit már ismerünk és amiben megbízunk.

A valódi bankok, szervezetek nem fognak hirtelen felkeresni azzal, hogy mondjuk el nekik a PIN-kódunkat, a teljes jelszavunkat, vagy pedig pénzt mozgassunk különböző számlák között.

Csak olyan szolgáltatónak adjuk ki az adatainkat, amelynek korábban már beleegyezésünket adtuk azzal kapcsolatban, hogy megkeressenek, illetve várjuk is, hogy keresni fognak. A váratlan e-mailekben, üzenetekben található linkekre soha ne kattintsunk automatikusan.