Na ezért kígyózik a sor állandóan a hazai Sparokban, Tescókban

Szinte minden bolt pénztárost, árufeltöltőt, vagy éppen eladót keres. De úgy látszik, a boltos fizikai dolgozók bérének 20 százalékos emelése kevés volt az elmúlt egy esztendőben, hiszen 2016 májusában még csak 158 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset, ami januárra 183 ezer forintra kúszott fel. De ez is kevés volt, így májusra már 189 ezer forintnál tartottak a boltosok, egy év alatt 20 százalékkal, ötödével, több mint 30 ezer forinttal emelve a béreket.

A szakszervezet persze azt mondja, még több kell, csak azt nem árulja el, hogy miből, hiszen a bevétel emelkedésének üteme 5% alatt mozog, tehát negyede a bérnövekedés tempójának. Árat emelni pedig nagyon nehéz, hiszen verseny is van a piacon, a vásárló pedig nagyon is nézi az árakat. És nagyok a boltok közötti árkülönbségek is, így nem igényel hosszabb fejtörést, hogy ki járna rosszabbul, az újabb fizetésemelés ára a drágulás lenne. De nyilván vannak olyan boltosok ma is, akik ha óvatosan is, de árakat kényszerültek emelni.

A nagyáruházaknál nagyobbak a bérek, így tűnik, ez a létszámhiány nagyobbrészt a kisboltosok vesszőfutása. Erre utal, hogy az elmúlt fél évtizedben 15 ezerrel csökkent a kisboltok száma, ennyien nem bírták a versenyt és ennek feltehetően nincs még vége. Persze, az álláshirdetéseket böngészve nem szabad azt hinni, hogy a nagyáruház hátradőlhet, ők is keresnek dolgozókat szép számmal.

Év közben olvadozik a bolti dolgozók létszáma

Sok az álláshirdetés, a "rögtön jövök" tábla a kisboltok napközben lehúzott redőnyein, hosszú a sor még a nagyáruházak pénztárainál is, ami azt is mutatja, hogy a létszám 2017-ben év közben nem nőtt. A bolti kiskereskedelemben a nagyobb - a négy főnél többet foglalkoztató - boltok dolgozóinak létszáma január-május között félezerrel csökkent, a fizikai dolgozóké pedig ezer fővel.

Az élelmiszerboltokban is kevesebben dolgoznak, de a ruházati, villamos háztartási készülék, használt cikk, vagy éppen a sportszer üzletek sem találtak több eladót. A bútorboltosok jobban tekernek a munkaerő toborzásban, de ott magasabbak a bérek a boltos átlagnál:

Messze még a végállomás

A munkaerőhiányt nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani, hiszen eleve több év hordaléka adódott össze eddig is, ráadásul lehet itt hablatyolni arról, hogy mi lesz, ha a vendéglátók bért emelnek és odamegy az eladó, nem ez az igazi gond. A munkaerőhiány gyökere az, hogy a magyar gazdaság nem tudott a versenyképességben felzárkózni és az alacsonyabb béreket feltornázni, mert annak ez lenne a feltétele. Így viszont több százezer - ki tudja mennyi - dolgozó a határon túl keresi a kenyérre valót, ahol nem néhány tízezer forint a bérkülönbség.

Tűzoltás lesz még hosszú ideig, hiszen a vállalkozásoknak nincs annyi erejük, hogy hirtelenjében nagy béremelést adjanak, ugyanis akkor nagyon mélyen a zsebükbe kellene nyúlni, olyan nagy zseb pedig kevés van, amelyik nem lyukadna ki azonnal. Eddig is voltak olyan vállalkozások, nem csak a kereskedelemben, akik végleg kibuktak a sorból. És ennek sincs még vége. Kérdés persze az is, hogy egyrészt az állam mennyire tudja hátrébb szorítani a feketézést, ami nyomasztó teher, másrészt hajlandó-e például a létükért küszködő kisvállalkozásoknak pénzt, kedvezményt adni a túléléshez, hiszen a nagyobb gond náluk van.