Nagy baklövés lehet a házhozszállítás megadóztatása

Alapos melléfogás azt állítani, hogy a webáruházak házhozszállítása környezetromboló - írja közleményében a bokkk.com. Mi is történik akkor, ha a kereskedő webáruházban árusít, a vásárló pedig onnan vásárol?

Először is a webáruházhoz nem kell betonmonstrumot építeni a vásárlók millióinak fogadásához (egy nagyáruházban, bevásárlóközpontban milliószámra fordulnak meg a vásárlók, jelentős részük valóban autóval). A vásárló otthon ül a fotelban, ölében a laptoppal, vagy a villamoson az okostelefonnal és meg sem közelíti az áruházat gépkocsival. Nem a vásárlók furikáznak egyenként a boltba. Ez már eleve óriási környezeti nyereség.

Természetesen az árut valahonnan ki kell szállítani, de ez megoldható a meglévő áruházakból is, vagy egy raktárból, aminek merőben mások az építészeti követelményei, mint egy áruháznak. A raktárhoz nem kell a vásárlók részére parkoló. Az átvételi pontok, ha nem házhoz szállítják az árut, olyan útvonalat jelentenek, amelyen egyébként is mozog a vásárló (ha nem, akkor inkább házhoz kéri az árut).

A webáruház legfontosabb környezeti nyeresége

A webáruházak vagy postai szolgáltatással, vagy saját járművekkel szállítják házhoz a megvásárolt portékát. A webáruházi házhoz szállítás megadóztatásának ötlete nyilván egyszerű sarc, hiszen pontosan egy környezetkímélő megoldást jelent a hagyományos vásárlással szemben. Feltehetően az ötletadók is látják, hogy elképesztő ütemben bővül a webkereskedelem Magyarországon is.

Feltehetően a sarc szándéka mellett a hagyományos boltok szószólói szeretnének teret nyeretni, ami pusztán egy lobbiérdek (ami persze önmagában nem kifogásolható).

Nos, a webáruház legfontosabb környezeti hozadéka, hogy egy-egy szállítójárművel, a legtakarékosabb útvonalat választva, egy fuvarral sok vásárló rendelését szállítják házhoz. Nem kell a belvárosi boltokba sem kiszállítani az árut a gyártónak, vagy a lánc központi raktárának, onnan meg a vásárlónak haza (sokan munkába menet, vagy munkából jövet tesznek némi kerülőt autójukkal bevásárolni).

Természetesen meg lehet drágítani a webvásárlást némi adósarccal. De hát éppen most épít logisztikai központot az amerikai Amazon, a világ legnagyobb internetes óriásáruháza, na nem nálunk, hanem a szomszédban, de az a webvilágban nem távolság. És sok magyar vásárló vásárol külföldi webáruházból. Érdemes őket bátorítani?

Nesze neked digitális jólét

A megszellőztetett javaslat azért is ellentmondásos, mivel a kormány éppen most dolgozik a digitális kereskedelem fejlesztési stratégiáján, korábban pedig elindította a digitális jólét nevű programját. Itt a cél éppen a webkereskedelem támogatása és nem megsarcolása kellene hogy legyen. Időnként azért alaposan melléfognak a jogalkotók, hiszen a webáruházak fogyasztóvédelmi bírságát, a legkisebb bírság mértékét 2017 januárjától az általános 15 ezer forintról tizenháromszorosára, 200 ezer forintra emelték, miközben a hivatkozási alapot jelentős 2015-ös esztendőben mindössze három esetben szabtak ki bírságot a fogyasztóvédelmi ellenőrök.

Talán célszerű lenne elgondolkodni azon is, hogy a vásárlási szokások folyamatosan változnak és éppen a webkereskedelem növekedése az, ami azt jelzi, hogy a vásárlók nem akarnak sokat szöszölni a bevásárlással, nem akarnak minden nap boltocskába járni és esténként sorban állni, hanem szeretnének mielőbb túlesni a bevásárláson. A bevásárlóközpont is azért népszerű, mert egyszerre be lehet vásárolni hosszabb időre, nem kell naponta boltba rohangálni. Ebben is van némi környezetkímélés