A magyar boltok titkai: te tudod, mit rejtenek a címkék?

Hazánkban is egyre nagyobb divatját éli az egészségtudatos életmód. Bár az európai lakosság 71 százaléka azt állítja, hogy ennek érdekében megnézi az élelmiszerek csomagolását, de a felmérések szerint ennek olvasásával valójában mindössze 0,1 másodpercet töltünk. Pedig sok hasznos információt leolvashatunk az élelmiszerek címkéjéről.

- válaszolta a Pénzcentrum megkeresésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Érdemes tudnunk, a közelmúltban történt változásról is, hogy 2016 december 13-tól a legtöbb előrecsomagolt élelmiszeren már a tápérték jelölést is fel kell tüntetni. De mit olvashatunk még le a címkékről?

Milyen információknak kell rajta lenni a csomagoláson?

Az talán ma már nem kérdés, hogy megnézzük az ételek lejárati dátumát, és azt is, hogy sértetlen legyen a csomagolás. Az általános szabályok szerint azonban az alábbi információkat kell feltüntetni az élelmiszerek csomagolásán:

• az élelmiszer neve,

• az összetevők felsorolása,

• minden olyan, allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokból vagy termékekből származó összetevő vagy technológiai segédanyag, amelyet élelmiszer előállításánál vagy elkészítésénél használnak fel, és a késztermékben még jelen van, akár megváltozott formában is,

• bizonyos összetevők vagy összetevőcsoportok mennyisége,

• az élelmiszer nettó mennyisége,

• a minőségmegőrzési idő vagy a fogyaszthatósági idő,

• a különleges tárolási és/vagy felhasználási feltételek,

• a tájékoztatásért felelős élelmiszer-vállalkozás neve vagy cégneve és címe,

• a származási ország vagy az eredet helye, amennyiben azt a szabályozás előírja,

• felhasználási útmutató, amennyiben ilyen útmutató hiányában nehéz megfelelően felhasználni az élelmiszert,

• az 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú italok esetében a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban

• tápértékjelölés

Az adatok jelölésre vonatkozó rendelet azt is szabályozza, hogy mekkora legyen a minimális betűméret, illetve bizonyos élelmiszerek esetén a kiegészítő információk feltüntetését is előírják (például "kiolvasztott", vagy "hozzáadott vizet tartalmaz"). A felsorolt elemeken kívül pedig további kötelező elemek feltüntetését is előírhatják, például a Magyar Élelmiszerkönyvek speciális rendeleti.  De önkéntesen feltüntethető jelölési elemek is léteznek, amelyek használatára külön jogszabályok vonatkoznak.

Az összetevők sorrendje is számít!

Nem mindenki tudja, de a jelölési rendelet azt is előírja, hogy az élelmiszer összes összetevőjét az "összetevők" vagy azt tartalmazó kifejezés után kell felsorolni az élelmiszer előállításakor való felhasználásuk időpontjában mért tömegük szerinti csökkenő sorrendben,

Ez nagy segítség lehet az vásárláskor, hiszen elég csak rápillantanunk a címkékre és máris látjuk, hogy az adott ételben miből van a legtöbb. Fontos tudnunk azonban, hogy ez alól a szabály alól akad néhány kivétel.

•  Vannak egyedi rendelkezések, amelyek alapján bizonyos összetevők tömegük szerinti csökkenő sorrendben is feltüntethetőek. (Például a koncentrált vagy dehidratált formában használt, majd a gyártásnál eredeti állapotukba visszaállított összetevők a koncentrálásuk vagy dehidratálásuk előtt mért tömegük szerinti sorrendben is felsorolhatók.)

• Vannak élelmiszerek, amelyeknek nem kell feltüntetni az összetevőit (például a friss gyümölcs és zöldség, beleértve a burgonyát, amelyet nem hámoztak meg, vágtak fel vagy kezeltek hasonló módon)

• Vannak olyan összetevők is, amit nem kötelező feltüntetni. (Például a víz.)

Azok a titkos E betűk...

Az élelmiszeriparban a mai napig a biztonság a legfontosabb, ha azonban az élelmiszer biztonságról beszélünk, akkor gyakran kerülhetnek az ételekbe mesterségesnek hangzó, vagy E-számokkal jelölt adalékanyagok, amelyek igazából sokszor természetesek és az emberi szervezetre egyáltalán nem veszélyesek.

A legtöbben mégis bizonytalan ismeretekkel rendelkeznek az adalékanyagokról, a magyar fogyasztók nemzetközi viszonylatban is komoly aggodalmat éreznek ezen anyagokkal kapcsolatosan. Az adalékanyagok ártalmatlanságának megítélése azonban az Európai Unióban az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) illetékességi körébe tartozik. Az EFSA időről időre áttekinti és újraértékeli az adalékanyagokkal kapcsolatban rendelkezésre álló régi és új toxikológiai információkat és ha indokolt, javaslatot tesz az előírások megváltoztatására, akár egyes adalékanyagok felhasználásának a megtiltására is.

Egy adott élelmiszer-adalékanyag felhasználásának és maximális szintjének megállapítása során figyelembe veszik továbbá az élelmiszer-adalékanyag egyéb forrásokból származó bevitelét és az élelmiszer-adalékanyagnak a különleges fogyasztói csoportokra (mint például az allergiás fogyasztókra) gyakorolt hatását is.

- tette hozzá a NÉBIH.

Mi az a furcsa ovális jelölés?

A boltban az állati eredetű élelmiszerek csomagolásán, vagy magán a nyers hús bőrén láthatunk egy ovális pecsétet, amiben számok és betűk helyezkednek el. Az Európai Uniós rendelet szerint a tagállamokban működő állati eredetű élelmiszerelőállítók esetében ez a jelölés három sorból áll. Az ilyen létesítményeknek meg kell felelniük egyrészt az általános minden élelmiszeripari vállalkozással szemben elvárt (pl. műszaki, higiéniai) feltételeknek és az adott tevékenységre vonatkozó különleges (pl. hőmérséklet) feltételeknek is.

• A felső harmadban az ország ISO kódja látható. Azok a termékek, amelyeket hazai élelmiszerelőállítókban gyártottak azokon az ovális jelölés felső harmadában HU szerepel.

• Középen az üzem engedélyszáma olvasható. Ebből tudhatjuk meg azt, hogy esetleg egy kevésbé márkás termék mondjuk ugyanabban a gyárban készült, mint az azt helyettesítő márkás és drágább termék.

• Az alsó harmadban pedig az Európai Közösség rövidítését láthatjuk.

Mit tegyünk, ha gond van a vásárolt termékkel?

Az élelmiszerellenőrző hatóság feladatai közé tartozik a fogyasztói bejelentések kivizsgálása, így ha valaki egy konkrét termékkel vagy több termékkel kapcsolatban szabálytalanságot észlel, akkor NÉBIH ingyenesen hívható zöld számán (06-80/263-244) tehet bejelentést, vagy írhat a NÉBIH ügyfélszolgálatának.

A bejelentéskor meg kell adni a vásárlás helyét, az üzlet megnevezésével és címével; ha pedig megvásároltuk a terméket, akkor a vásárlás idejét, az élelmiszer és a gyártó pontos megnevezését, a termék tételszámát, valamint minőség-megőrzési idejét is.