Kifolyik a pénz a kezedből? Kiderült, mire, mennyit szórtak el a magyarok

Az év végén sokan anyagi szempontból is értékelik a mögöttük álló évet, és az éves nettó bevételedet nézegetve biztos neked is megfordult már a fejedben (még ha nagyon pontos listát is vezetsz a kiadásaidról), hogy hova megy el ennyi pénz? Ha tudatos fogyasztó vagy, akkor néhány percen belül, egy gyors számolással meg is tudod adni magadnak a választ. Most megnézheted, hogy mire, mennyivel költesz többet, vagy kevesebbet, mint egy átlagos magyar.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyik legújabb, A háztartások életszínvonala, 2015 című tanulmányából a fogyasztási kiadások szerkezete is jól látható. Azért fontos mérni és nyomon követni a háztartások fogyasztását, mert nagyon jól mutatja a lakosság életszínvonalát, és az életkörülményeit.

Az adatok alapján jól látszik, hogy (6 nehéz év után) 2013-ban, miután lecsengett a gazdasági válság, kezdett talpra állni a gazdaság, javultak a foglalkoztatási kilátások és mérséklődött az infláció, a fogyasztás iránya is pozitív irányba mozdult. Azóta minden évben kicsit többet költünk a korábbinál. 

Az egyik legjobban az mutatja meg az életmódunkat, hogy a bevételeink hány százalékát költjük olyan alapvető szükségletekre, mint élelmiszer, lakásfenntartási kiadások és közlekedés. Ezek nagysága ugyanis jól behatárolja, hogy a további vásárlásokban mekkora a döntési szabadságunk.

Az adatok szerint élelmiszerre és alkoholmentes italokra költöttük a legtöbbet tavaly is, az egy főre jutó éves átlagos kiadás 240 ezer forint, ami csaknem 30 ezer forinttal több, mint 2014-ben. Ebből 67,7 ezer forintot (28,2%) húsra költöttünk, 37,7 ezer forintot tejtermékekre és tojásra, 35,6 ezer forintot kenyér(félék)re, 24,8 ezer forintot zöldségekre, 16 ezer forintot pedig gyümölcsre.

A mennyiség sem elhanyagolható. Gondoltad volna, hogy tavaly egy átlagos magyar több mint 55 kiló húst evett meg?

Az élelmiszerre fordított kiadás visszafogásának erős alsó korlátja van, spórolni főleg csak helyettesítéssel lehet. 

Erre átlagosan 210 ezer forintot költöttünk fejenként. Éves szinten egy főre vetítve 42,2 ezer forintot vezetékes gázra, 42,7 ezer forintot elektromos energiára, melegvízre és távhőre 12,6 ezer forintot. A lakásfenntartási tételek egyik legnagyobb hányadát (29,3%), 61,1 ezer forintot a vízellátás, a szennyvízelvezetés, a szemétszállítás, és a közös költség jelentette.

Erre tavaly átlagosan 109,3 ezer forintot költöttünk. Ebben nem csak az üzemanyag ára, hanem a tömegközlekedésre, a helyi bérletekre fordított összeg is benne van.

Egészségügyre a háztartások 87,7 százaléka költött, ha ezt is egy főre bontva nézzük, akkor egy átlag magyar 49,4 ezer forintot költött erre, 77 százalékát gyógyszerekre, a fennmaradót pedig járóbeteg-ellátásra és kórházi szolgáltatásra. 

Tavaly az egy főre jutó összes személyes célú kiadás 979 ezer forint volt.

Főleg a pénztárcától függ

A fogyasztást az befolyásolja leginkább, hogy az adott háztartás mekkora jövedelemből gazdálkodhat, és minél nagyobb a keret, annál többet költ. A legszegényebbek (alsó jövedelmi ötöd) 146,2 ezer forintot költenek évente élelmiszerre, míg a leggazdagabbak 341 ezer forintot. 

Sőt, az is nagyban befolyásolja a költekezést, hogy a család nevel gyermeket, vagy sem. A gyermektelen háztartások többségében az átlagosnál magasabb életszínvonalon élnek, és a személyes célú kiadásuk is jóval az átlag (979 ezer forint) felett van, tavaly átlagosan 1 millió 201 ezer forintot költöttek magukra.

A nyugdíjasok egészségügyre költöttek jóval többet az átlagnál, éves szinten 108 ezer forintot, ezen belül gyógyszerekre 78,2 ezer forintot. 

De nem csak az életkor és a családi állapot befolyásolja a fogyasztási szokásainkat, hanem az is, hogy hol élünk. Budapesten az országos átlagnál (1 millió 321 ezer forint) 35 százalékkal többet költenek, 1 millió 783 ezer forintot. Míg egy kisközségben élő éves fogyasztása nagyjából 831 ezer forint.