Ennyit kaszálnak a magyar melósok az osztrák szupermarketekben

Komoly ütést szenvedett el a kiskereskedelmi szektor Magyarországon. A KSH legfrissebb ágazati mutatói szerint 2016 első negyedévében 15 ezer fővel dolgoztak kevesebben a boltokban, áruházakban, mint az előző év azonos időszakában. A jelentős esésért természetesen a vasárnapi boltzár, illetve a tavaly megszűnt közel 3000 kisbolt is felel, de a legnagyobb gondot mégis az általános munkaerőhiány jelenti.

Na persze nem csoda, hogy egyre kevesebben állnak be a pult, vagy éppen pénztárgép mögé. A statisztikák szerint ugyanis a bolti dolgozók havi bérszámfejtésében jelenleg átlagosan mindössze bruttó 194 ezer forint szerepel. A képet ráadásul még tovább árnyalja, hogy a statisztikai hivatal átlagértékében szerepelnek a vállalkozók (például fuvarosok) bérterhei is.

Ezzel szemben a Pénzcentrum iparági értesülései szerint az élelmiszerláncoknál jelenleg a szakképzett bérminimum a 140 forintot is alig éri el, a szakképesítés nélküli dolgozók pedig 120 ezer forintért gályáznak. Persze az is igaz, hogy ehhez még hozzájönnek a különböző műszak-, és hétvégi pótlékok (a progresszív vasárnapi bérpótlék lehetőségéről korábbi cikkünkben olvashatsz), illetve a cafetéria is.

És hiába voltak kénytelenek a boltok a munkaerőhiány miatt valamelyest megemelni idehaza a fizetéseket az elmúlt időszakban (A KSH adatai szerint 2015 I. negyedévéhez képest jelenleg 5,5 százalékkal keresnek többet a kiskereskedelmi alkalmazottak), nemzetközi viszonylatban ez még mindig édeskevés. Jó példa erre az egyik legnagyobb, Európa több országában, így Magyarországon is több tucat egységgel jelenlévő élelmiszerlánc régiós bérezési struktúrája.

Mindez tehát azt jelenti, hogy egy szakképzett munkaerő havi bő 400 ezer forinttal, míg egy szakképzetlen munkaerő is több mint 360 ezer forinttal kap többet az osztrák-magyar határ másik oldalán. Ráadásul a külföldi elhelyezkedéshez nem is kell feltétlenül alapfokúnál erősebb nyelvtudás; a raktárban, vagy például húsüzemben, sütödében elhelyezkedők esetében ugyanis elsősorban a tapasztalat számít.

Kitilthatják a magyar melósokat Ausztriából?

Nagy kérdés persze, mi vár az ingázókra vagy áttelepedőkre akkor, ha annak ellenére is életbe lép a magyar munkavállalókra (is) vonatkozó szigorú szabályozás, hogy nemrég lemondott az elképzelésért küzdő osztrák kancellár. Werner Faymann terve az volt, hogy gyakorlatilag az összes ágazatban csökkenti a a külföldi vállalatoktól Ausztriába delegált munkavállalók létszámát, és időkorláthoz köti a külföldi nemzetiségű dolgozók ausztriai munkavégzését is.

Faymann szerint erre azért van szükség, mert a kelet-európai (főként magyar, kisebb részben szlovák és szlovén) munkavállalók kevesebb pénzért végzik el ugyanazt a munkát, ami miatt az osztrák munkavállalók hátrányba kerülnek. A kancellár tehát azt akarta elérni, hogy az azonos munkáért azonos bérezés járjon. Ebben az esetben viszont az osztrák munkaadóknak már nem érné meg külföldieket alkalmazni (a már régebb idő óta kint dolgozók viszont jól járnának).