Így fognak átverni a boltosok, ha Black Friday-en vásárolsz

Minden bizonnyal sokan fognak vásárolni pénteken, azaz a Black Friday-en. A magyarul "Fekete Péntek"-nek is nevezett akció eredetileg a karácsonyi szezon kezdetét jelző nap volt, a fogyasztók vásárlási kedvét meghozó hatalmas kedvezményekkel. Hazánkban mind megjelenési formájában, mind az akciók mértékét tekintve szolidabb eseményről beszélhetünk, mint külföldön. A "Black Friday" az idei évben 2015. november 27-én kerül megrendezésre Magyarországon. A kezdeményezés keretében számtalan üzlet kínálja igen jelentős kedvezménnyel termékeit, webáruházak és klasszikus boltok egyaránt.

Meddig rendeljünk ajándékot, hogy tutira megérkezzen karácsonyra? KATTINTS!

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) ugyanakkor arról számolt be, hogy az internetes kereskedelem népszerűvé válásával az elmúlt pár évben a kezdeményezés egy csomó fogyasztói panasszal járt, így érdemes tisztában lennünk a trükkökkel - és azzal, hogy kerülhetjük ki őket.

• Ha már konkrét terméket választottunk ki, lehetőleg nézzünk utána, hogy a hirdetett ár valóban kedvezményesnek minősül-e (mivel előfordulhat, hogy egy vállalkozás olyan árat tüntet fel eredeti árnak, melyért sosem árusította a terméket, és ezzel tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat). Érdemes például ár-összehasonlító oldalakat megnézni, több üzletben megtekinteni az árukínálatot.

• A vásárlást igazoló blokkot, számlát érdemes megőrizni, mivel minőségi kifogásunkat a későbbiekben azzal tudjuk érvényesíteni.

• A kedvezményes ár nem jelenti azt, hogy a termékkel kapcsolatban ne élhetne utólag reklamációval. Minden termékre két éves szavatossági időszak biztosított, melyből jótállásos termék esetén egy év kötelező jótállás. Gyártási hiba esetén a kereskedő ezen időszakon belül helytállni köteles a termék minőségéért.

• Egy termék kapcsán az üzletben feltüntetett kétféle ár közül a kereskedő köteles az alacsonyabbat felszámítani. Ha nem így történik, s helyben nem intézik el a panaszát, úgy a vásárlók könyvébe érdemes beírnia, melyre 30 napon belül köteles érdemben válaszolni a társaság. Ennek elmaradását az illetékes Kormányhivatalnál jelezheti.

• Az akciók esetében, különösen a "+25% ingyen", illetve a "2+1 ajándék" típusú akcióknál győződjünk meg arról, hogy az ingyenesen vagy ajándékba ígért termékrész, illetve termék valóban ingyen van-e.

• Ha egy termék ára valószínűtlenül alacsony (pl. LED tv 10 ezer forintért), akkor számoljunk azzal, hogy a kereskedő honlapján tévesen szerepelhet a fogyasztói ár, amiért valószínűleg nem fogja tudni az adott árucikket értékesíteni.

• A jótállási jegyet mindig töltessük ki és érvényesíttessük az eladóval, a későbbi jogérvényesítési problémák elkerülése érdekében. Ugyanakkor a jótállási jegy szabálytalan kitöltése, vagy át nem adása miatt a fogyasztót joghátrány nem érheti.

• Kalkuláljuk bele vásárlási szándékunkba, hogy a megnövekedett kereslet miatt nem biztos, hogy a terméket - árukészlet hiánya miatt - valóban meg tudjuk vásárolni, vagy pl. internetes rendelés esetén lehetséges, hogy a kereskedő a vállalt szállítási határidőt nem fogja tudni tartani.

• Az elektronikus kereskedelemben a webáruház árukészletének közzététele nem ajánlattételnek, hanem ajánlatra történő felhívásnak minősül. Internetes áruházakban a szerződés a kereskedő elfogadó nyilatkozatával jön létre, nem pedig a fogyasztó megrendelésével. Vagyis a szerződés valójában csak akkor jön létre, ha a kereskedő visszaigazolta nekünk azt, hogy elfogadta a megrendelést (ez nem tévesztendő össze azzal az automatikus elektronikus visszajelzéssel, mely arról tanúskodik csupán, hogy a megrendelésünk beérkezett a kereskedőhöz).

• Ha a webshop visszaigazolta nekünk a rendelés elfogadását és abban közölte a teljesítés feltételeit, majd utólag arról tájékoztat, hogy a terméket mégsem tudja az adott áron értékesíteni, attól mi továbbra is kérhetjük azt, hogy a terméket a meghirdetett áron adják el nekünk (vita esetén békéltető testületi eljárásra van lehetőségünk).

• Amennyiben a termék kifizetése már az internetes visszaigazolás kézhezvételét követően megtörtént, a kereskedő köteles haladéktalanul visszafizetni az átutalt összeget, amennyiben a termékértékesítést utólag mégis megtagadja.

• Minket nem köt a szerződési ajánlat, amit tettünk a vállalkozás felé, ha az egyoldalúan megváltoztatta a feltételeket. Így ha menet közben drágul a termék, akkor nem vagyunk kötelesek átvenni, kifizetni.

• Jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy személyes vásárlás esetén - a tévhittel ellentétben - nincs 8 napunk arra, hogy meggondoljuk magunkat a vásárlást illetően.

• Ha interneten keresztül rendeltünk, vásároltunk magánszemélyként, úgy a termék kézhezvételétől számított 14 naptári nap áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy elállási szándékunkkal éljünk (akkor is, ha a weboldalon megrendelt terméket személyesen, üzletben vettük át).

• 10 ezer forint vételár feletti - jellemzően - műszaki cikkeknél 3 munkanapon belül fogyasztóként lehetőségünk van a termék kicserélését kérni, ha annak olyan hibája van, ami akadályozza a rendeltetésszerű működését.