Visszatértek a vásárlók a boltokba: így alkalmazkodunk a zárva tartáshoz

A júniusi élénkülés kisebb meglepetésnek mondható annak fényében, hogy a kiskereskedelmi forgalomban a fehéredési hatás enyhülésével lehetett számolni. A tavalyi első fél év ugyanis az online pénztárgépek bevezetésének időszaka volt, és bár az átállás a vártnál jobban elhúzódott, mégis azt lehetett sejteni, hogy az idei év során előrehaladva az éves indexek egyre kevésbé tartalmaznak majd fehéredési hatást. Igaz, a fehéredés dinamikájáról inkább csak homályos sejtéseink lehetnek, talán az év vége felé lehetnünk majd biztosak abban, hogy a kiskereskedelmi adatok jórészt a tényleges lakossági fogyasztásbővülést mutatják.

Hasonlóképpen óvatosan fogalmazhatunk a vasárnapi boltzár hatásait illetően. Az elmúlt hónapokban azt láthattuk, hogy az "élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes" kiskereskedelemben visszaesett a növekedési ütem. Emögött jórészt a vasárnapi boltzár hatása volt sejthető, annál is inkább, mert ezen a körön belül az "élelmiszer jellegű vegyes" kereskedelem indexe esett vissza igazán látványosan, amiben a hipermarketek súlya nagy.

Ez arra utalhat, hogy az emberek elkezdtek alkalmazkodni a vasárnapi boltbezárásokhoz. Mivel a ma megjelent előzetes adat részletes bontást nem tartalmaz, nem tudjuk, hogy az "élelmiszer jellegű vegyes" kiskereskedelem pattant-e meg (ez esetben a hipermarketekhez térhettek vissza az emberek péntek- szombatra hozva előre a vásárnapi nagybevásárlást), vagy az "élelmiszer-, ital-, dohányáru-" kereskedelem élénkült meg (ez esetben inkább kiváltási hatásról beszélhetünk).

A nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,0 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Előbbi mérséklődést jelent, de még így is szép magas a növekedési index, utóbbi pedig korrekciót jelent a májusi alacsonyabb után.