Ez aztán betehet a Tescónak, IKEA-nak és a többieknek

Mint ismert, korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a megtett úttal arányos elektronikus útdíjfizetés rendszerének (HU-GO) kiterjesztésével jutott volna hozzá a hiányzó bevételhez, ezt az ötletet azonban később elvetették.

A friss elképzelés szerint az eddig díjmentesen használható M0-ás - kis kivételektől eltekintve - fizetőssé válik. Nevezetesen a 11-es főút és az M3-as, a 4-es főút és az M5-ös közötti szakaszok használatáért kell e-matricát vásárolni, vagy e-útdíjat fizetni. A legnagyobb tranzitforgalmat bonyolító, az M1-es és M5-ös közötti szakasz - nem utolsó sorban a várható nemzetközi rosszallás miatt is - díjmentes marad.

Ugyanakkor 2015. január 1-től az M1-M7, az M3, az M5 és az M6 fővárosi bevezető szakaszai is fizetőssé válnak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tájékoztatása szerint a jövőben az autópályát vagy autóutat jelző tábla szinte kivétel nélkül a fizetős szakasz kezdetét is jelöli majd.

KATTINTS! Budapesten kívül megáll az élet?

Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint mindez összefüggésben van a vasúti közlekedés és a budapesti közösségi közlekedés fejlesztésével is, a kormány kiemelt célja ezekre szoktatni az embereket. Kiemelte:

Ez betehet a Tescónak, Auchannak, IKEA-nak,...

Azon túl, hogy a budapesti közlekedés zavartalansága és a lakóövezetek nyugalma is áldozatul eshet a szabályozásnak (az ingyenes gyűrűs-sugaras úthálózatnak éppen a tehermentesítés lenne a feladata, főként a dugódíj 2016-os bevezetése után); a legnagyobb kárvallottjai éppen az M0-ás körgyűrű és az autópályák fővárosi bevezető szakaszai mellett elhelyezkedő kiskereskedelmi láncok lehetnek. Na, és azok, akik ott szeretnek vásárolni.

Bár tény, hogy az ingázóknak, illetve azoknak, akik a hétvégi nagybevásárlást a városszéli nagyáruházakban intézik, gumicsont lehet, hogy lesz megyei úthasználati jogosultság, évente 5 ezer forintért (elvileg a megyehatárok átlépését szigorúan ellenőrzik majd, és ha valaki elvét egy lehajtót, kemény büntetésre számíthat). Azonban egy családnak - legalábbis, ha volt olyan autója, amit kizárólag a városi-elővárosi közlekedésre használt, főként az alacsony fogyasztása miatt - ez így is újab teherként jelentkezhet.

Arról nem is beszélve, hogy aki megspórolja a megyei úthasználati díjat, az vagy "szív" a dugóban a mellékutakon, vagy marad a városközpontban és így elesik a jellemzően több akcióval dolgozó, városszéli hipermarketektől - vagy vonatozik/buszozik, ahogy azt a kormányszóvivő kiemelte. Amúgy az is kérdéses, mi lesz az olyan ingajáratokkal, mint például az ingyenes Tesco-busz (amúgy ezek betiltásáról korábban is ötleteltek a kormányban). Főként, hogy a tarifák is változnak, az e-útdíj mértéke 5 százalékkal nő, a kisbuszok és lakóautók számára viszont kétszeresére drágul az egy évnél rövidebb időre megvásárolt e-matrica.

Az intézkedés várható következményei kapcsán amúgy kerestünk több ismert áruházláncot is. Közülük a legtöbben, ahogy a Tesco-Global Áruházak Zrt. és az IKEA Magyarország Kft. is úgy reagált a Pénzcentrum megkeresésére, hogy

Az IKEA esetében azért is elgondolkodtató az intézkedés esetleges bevezetése, hiszen az áruházlánc nemrég jelentette be, hogy a soroksári bevásárló-, és kereskedelmi központnál, vagyis éppen az útdíj szempontjából egyik érintett területen épülhet fel a 3. magyar IKEA-áruház. A budapesti körgyűrű fizetőssé tétele tehát akár ezt a fejlesztést is veszélybe sodorhatja. Bár erre vonatkozóan nem kaptunk hivatalos reakciót az áruházlánctól, azonban könnyedén elképzelhető, hogy a a jelenleg előkészítési státuszban lévő beruházás alapkövének letétele addig csúszik majd, amíg megjönnek az első adatok az útdíj bevezetésének hatásairól.

A csökkenő vásárlóerő ráadásul éppen ebből a szempontból lehet igazán fájó a városszéli, jellemzően nemzetközi hipermarketeknek. Főként, hogy nemrég több ponton is ellehetetlenítették a kereskedelmi hálózatok piacnyitási terveit. Egyrészt az Országgyűlés elfogadta a plázák építésének lehetőségét szabályozó módosítást, ismertebb nevén a plázastop 2.0-t. Az új szabályozásban a 300 négyzetméteres határ 400-ra emelkedik. Az ennél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építményekre, illetve az építmények bővítésére engedélyt kell beszerezni.

Másrészt világörökségi terület nagyvárosias lakóterületén nem működhetnének majd nagyobb üzletek. Összefoglalva, a külvárosi, kizárólag a fizetős autópályákon elérhető központok vásárlóerejének csökkenését aligha tudják majd kiváltani a városközponthoz közelebb eső üzletek nyitásával a hálózatok. Arról nem is beszélve, hogy egy harmadik szabályozás szerint erre pénzük sem lenne, hiszen a kormány megtiltotta a napi fogyasztási cikkek értékesítését azoknak a nagyvállalatoknak, amelyek nettó árbevétele két egymást követő üzleti évben meghaladja az 50 milliárd forintot, de nem nyereségesek.