Pénzcentrum • 2014. május 30. 05:37
Hogy készül pontosan az éttermi töltött káposzta? Hogy kerül egy kecske szőröstől-bőröstől a balatoni büfébe? Mi a titka az álomsárga burgonyának? A magyar éttermek titkairól rántja le a leplet egy nemrég megjelent botránykönyv.
Izgalmas riportkönyv jelent meg nemrég a magyar éttermek, büfék, vendéglátóhelyek világáról. Kordos SzabolcsEszem-iszom Hungary - Merülj alá a vendéglátás világába (XXI. Század Kiadó Kft., 2014) című kötetét akár botránykönyvnek is nevezhetnénk - de leginkább az a botrányos, hogy mivel találkozunk valójában a tányérunkon egy-egy jó hírű étteremben, vagy akár egy balatoni büfében.
A szaksajtót figyelve egyértelműen látszik, hogy az elmúlt években határozott és egyértelmű színvonaljavulás tapasztalható a hazai gasztronómiában. Ez nem csak a budapesti csúcséttermekre igaz, vidéken is egyre több az olyan vendéglátóhely, ahol minőségi alapanyagokkal, profi szakácsokkal, felszolgálással találkozhatunk, de a gasztronómia javulása már a büfékben, street-food étkezőkben (hamburgeresek, levesezők, szendvicsezők, stb.) is tetten érhető. A lehúzós, trükközős éttermek azonban nagyon nehezen kopnak ki a hazai vendéglátásból.
"Mondták, hogy akkor most nekiállunk töltött káposztát készíteni, háziasan. Elővettük a hipermarketes konzervet, kiborítottuk a tányérra, megbolondítottuk vízzel hígított tejföllel, és eladtuk ezernyolcszáz forintért. Frissensültek? Ne bolondozzunk már, annyi frissesség volt azokban, mint egy száradt rigóban. Még valamikor időszámításunk előtt készültek, hetekig kallódtak a fagyasztóban, mire a vendég tányérjára kerültek. A rántott ételeket kicsit visszadobtuk a fritőzbe, hadd süljenek meg újra, attól frissebbnek tűnnek." - mesélte Géza, aki egy jól menő magyaros vendéglőben dolgozott Nyugat-Magyarország egyik nagyvárosában.
A vidéki étteremben felsorakoztatták az összes trükköt: a mangalica hétköznapi sertés volt, a borjúbécsinek titulált közönségkedvenc jól átsütött sertésszűzből készült. A "kiváló" harcsahalászlé valójában pangasiusból készült: előbbi kilója nyolcezer, utóbbi nyolcszáz forint. A ház legjobb borjúpaprikását, amelyet a város polgárai egyenesen ikonikusnak, a közösség díjért kiáltó büszkeségének neveztek, pulykacombból kreálták a séfek. Az étteremben tíz éve szerepel a vaddisznó az étlapon, a tányérokon ellenben eddig csak marhacombot találtak a vacsorázók.
KATTINTS! Ez a 100 legjobb étterem most Magyarországon - itt a lista!
"Géza számára az jelentette a nap csúcspontját, amikor az olcsón - értsd: romlottan - vásárolt húst sikálta az ecetes-fokhagymás dresszinggel, felkészítve a másnapi rántáshoz. Géza minden igyekezete és a fokhagyma ellenére is határozottan érezte a dögszagot, viszont nem tudta eldönteni, hogy honnan árad: a marhából vagy a saját tenyeréből."
"Apró" "trükkök" a "konyhában"
Persze vannak éttermek, ahol a rántott hús sem egyszerű: "Mellém állt a konyhafőnök, és elképedve nézte, mit csinálok. Pazarlom a tojásokat! Megmutatta, hogyan lehet nyolc tojásból megúszni majdnem száz darab rántott húst. Úgy, hogy jó sűrű palacsintatésztát készít az ember. A vendégek csak ámultak és bámultak: otthon soha nem sikerül így. Hát persze hogy nem, mert odahaza nem sajnálják a tojást a családtól. Átlátszó palacsintát sem tudnak úgy készíteni, ahogyan mi!" - mesélte Géza.
A műszak rutinműveletei közé tartozott az olajozás is: az agyonhasznált, habzó olajat szépen leszűrték, majd visszaöntötték, és addig forrósították újra, ameddig maradt benne egy kis "élet".
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A félig rohadt krumpliszállítmány tüneti kezelésére remek módszert eszeltek ki: kurkumás vízben főzték meg a burgonyát. Ez az ízét nem befolyásolta, viszont olyan üde sárga színt kölcsönzött neki, hogy a látványtól kicsordult az ember nyála.
Az étteremben persze az italokon kaszáltak igazán nagyot: a szódával
utántöltött ásványvizes üvegeket az asztaltó két méterre, futtában
nyitották ki a pincérek, a kávégépet is megbűvölték, hogy a szokványos
hat gramm helyett csak hármat daráljon bele a feketébe, a korsó sör
pedig négy deci sörből és egy deci vízből állt.
A Balatonnál kecskéből lesz a borjúpaprikás
Egy, a hazai gasztronómia érdekességeiről szóló könyv természetesen nem mehet el szó nélkül a magyar tenger partján található híres-hírhedt vendéglátóhelyek sajátosságai mellett sem. A Balaton-parti büfék működésének alapja, hogy a nyári szezonban kell kitermelniük üzemeltetőjük egész éves bevételét - ez a cél pedig nagyon sok eszközt szentesít.
"... a strandon mindent megesznek a népek, a minőségre nem kell különösebben ráfeszülni. A bolognai spagetti az igazi adu ász, abba mindent bele lehet aprítani, ami az előző estéről megmaradt: rakott krumplit, rántott karfiolt, tepsis burgonyát. Jó sok szósszal és fűszerrel a gyerekek nagy kedvence." - mesélte a szerzőnek Nóra, aki - többek között - balatoni büfében is dolgozott.
Egyik legborzasztóbb élménye az volt, amikor egy nap arra ment be, hogy egy szörnyszülött fekszik kiterítve a konyha kövén. "Megkérdeztem: főnök, mi ez a döglött állat a földön? Kecske - mondta. És mi lesz belőle? Borjúpaprikás. Valahol tanyán vágtak feketén egy kecskét, egy héten át abból főtt a pöri. Megkóstoltam, nem volt rossz, csak éppen nem az volt, aminek eladták. Így lett a pár ezer forintos állatból százezer forintos profit" - mesélte.