Pénzcentrum • 2013. július 1. 18:01
Júliustól bűnözőnek számít, aki engedély nélkül e-cigit árul. Az Unióban eközben készül a közös szabályozás, Magyarország viszont a dolgok elébe vág a lépéssel. Az amúgy sem túl egyszerű történetet tovább bonyolítja, hogy nincs egységes tudományos álláspont a készülék hatásaival kapcsolatban.
Bűncselekmény lesz július elseje után a nikotinos e-cigaretták engedély nélküli gyártása és forgalmazása Magyarországon, az új büntető törvénykönyv legalábbis erről rendelkezik. A jogcím: gyógyszerhamisítás. Az új szabályozás felháborodást váltott ki az iparág hazai szereplőinek részéről, petíció is született annak érdekében, hogy a nikotinos e-cigarettákat emeljék ki a gyógyszertörvény hatálya alól.
És egyből itt van a vita központi kérdése: az e-cigi forgalmazók szerint terméküknek semmi köze nincs a gyógyszerekhez, míg tavaly márciusban az egészségügyi államtitkárság hirtelen úgy döntött, hogy az e-cigiben lévő nikotin farmakológiai hatású anyag, ezért ugyanaz a szabályozás vonatkozik rá, ami a gyógyszerekre.
Hiába keressük viszont a gyógyszertárakban a terméket hétfőtől: az engedélyeztetési eljárás drága, és körülbelül öt évet vesz igénybe, így a hazai forgalmazóknak még esélye sem volt arra, hogy a gyógyszertárak beszállítójává váljanak. A helyzet fonákságát az adja viszont, hogy mivel a készülék birtoklása teljesen legális maradt, így - akár az interneten keresztül is - bármikor beszerezhetjük az e-cigit külföldről.
Itthon
Az e-cigi itthon 2010 körül jelent meg, viszont eleinte nem volt sikertörténet. Valójában akkor kezdett felfutni, amikor a szórakozóhelyeken kategorikusan betiltották a dohányzást. A készüléket eleinte leginkább, mint a leszokásban segítő eszközt szerették volna eladni, mondván, az elektromos cigaretta - a hagyományossal szemben - a nikotinon kívül káros anyagot nem tartalmaz, így a nikotintapaszokhoz, rágókhoz hasonlóan az első lépés lehet a leszokás felé vezető úton. Azóta ugyanakkor a legtöbb forgalmazó inkább úgy hirdette a termékét, mint a dohányzás egy kevésbé kártékony módját.
A tavaly márciusi határozattal kapcsolatban Emmi lapunkkal azt közölte, hogy "a jogszabály szerint az ilyen termékeknek keresztül kellene menniük a gyógyszerek engedélyezésére vonatkozó hatósági eljáráson. Az engedély kiadása után pedig meg kellene felelniük többek között a gyógyszergyártásra, gyógyszerforgalmazásra, és a gyógyszerek reklámozására és mellékhatás-figyelésére vonatkozó uniós előírásoknak, továbbá alkalmazásuk a dohányzásról történő leszokás részeként az orvos vagy gyógyszerész tanácsa alapján/felügyelete mellett történhet."
Az eddigi szabályok szerint fogyasztóvédelmi szempontból a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság azok ellen tudott fellépni, akik a nikotin tartalmú kapszulával működő termékek reklámjában olyan állítást fogalmaztak meg, amely szerint az e-cigaretta használata teljesen veszélytelen, vagy kifejezetten egészséges a használó számára. Az Emmi tehát először szabálysértésnek minősítette az e-cigi kereskedelmet, és el is indult a hajtóvadászat a kereskedők ellen: tavaly novemberben összesen 44 millió forintnyi e-cigaretta hatóanyagot foglalt le a Nemzeti adó- és vámhivatal (NAV) a fővárosban.
Az állam közbelép
Az Index által korábban megkérdezett elektromoscigaretta-forgalmazók egyetértenek abban, hogy a kormányra egyébként is hatással lévő dohánylobbi nem nézi jó szemmel, hogy az elektromos cigaretta belépett a piacára, és bár konkrét számot senki nem tudott mondani arról, hogy hány korábbi dohányos válthatott eddig e-cigarettára - kalkulációk szerint mindössze néhány ezer -biztosak voltak benne, hogy a szabályozás kialakításában szerepet játszanak majd a nagy dohánygyárak érdekei.
Nem egyértelmű, hogy az e-cigaretták illegalizálása mennyire része a hazai dohánypiac nemzeti dohányboltok kialakítása mentén való újraszervezésének, de az biztos, hogy mind a rendes, mind pedig az e-cigi piacon július elsejétől lépnek életbe az új szabályok. A kereskedők szerint viszont a szabályozás egyáltalán nem megalapozott, egy lapunk által megkérdezett forgalmazó cége például éppen amiatt pereskedik, mert szerintük az Emmi egy megalapozatlan szakértői véleményre hivatkozik, és a hatóságok valójában nem tudják bizonyítani, hogy nikotinos e-cigi gyógyszer lenne.
Az Emmi érvelésében pont az a vitatható, hogy amennyiben a nikotin tényleg gyógyszernek minősül, akkor ez alapján a koffeint, vagy az alkoholt is gyógyszernek minősíthetnénk, mivel azok is enyhítik a saját maguk által okozott függőség tüneteit.
Veszélyes-e az e-cigi?
Az amerikai egészségügyi szervezetek ellenzik az e-cigarettákat, és használatukat még abban az esetben sem tartják elfogadhatónak, ha valaki ezzel szeretne leszokni a dohányzásról. Dr. Mike Feinstein, az American Lung Association szóvivője szerint az embereknek fogalmuk sincs, hogy milyen vegyületeket lélegeznek be az e-cigikből. Ezt a Német Rákkutató Központ is megerősíti: szerintük a szerkezetben lévő folyadékok olyan anyagokat tartalmazhatnak, amelyek ingerlik a légutakat és allergiás reakciókat válthatnak ki.
A szövetség konferenciáján 2011-ben is hangsúlyozta, hogy az e-cigaretta-vásárlók mindenképpen az egészségüket kockáztatják, a patronok ugyanis egészségre ártalmas anyagokat is tartalmaznak. Ezt egyébként az Index házi tesztje is alátámasztotta. Az ellenzők azzal is szoktak érvelni, hogy mivel a készülék nem bocsát ki magából füstöt, így lényegében bárhol rágyújthatunk anélkül, hogy ezzel másokat zavarnánk, ez pedig végeredményben ahhoz vezet, hogy még többet is szívunk az egyébként elvileg kevésbé kártékony e-cigiből.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Egy másik gyakori érv szokott lenni, hogy ha a patronba a nem megfelelő ellenőrzés miatt túl sok nikotin kerül, akkor az könnyen mérgezést is okozhat. Svájci tudósok azt bizonyították be, hogy túl sok a nikotin az elektromos cigiben, így valójában nem is érvényesül az eredeti cél, hogy kevesebb nikotint vigyen be a felhasználó a szervezetébe. Ezzel szemben az Index házi tesztje alapján például túl kevés benne a nikotin. További kockázatot jelenthet, hogy a tíz milliliteres töltőfolyadék a szemcsepphez hasonló csomagolásban kapható, a kupakon pedig nincs gyerekbiztos zár. A folyadékban található 55 milligramm nikotin viszont elég ahhoz, hogy a szervezetbe kerülve végezzen egy felnőtt emberrel is.
A brit Action on Smoking and Health (ASH) legfrissebb állásfoglalása szerint viszont az e-cigaretták sokkal kevésbé károsak a hagyomás társaiknál, és szerintük arra sincs bizonyíték, hogy a nemdohányosok, vagy a gyerekek a készülék miatt szoknának rá a rendes cigire.
Ezek alapján úgy tűnik tehát, hogy a felvetett problémák nagy részét korrekt piacszabályozással ki lehetne küszöbölni, azonban az is látszik, hogy a tudományos közösség nem alakított ki egyértelmű álláspontot a készülék hatásaival kapcsolatban.
Összhangban az Unióval?
Az e-cigi piacra az Európai Unióban eddig nem vonatkozott egységes szabályozás. Egyes helyeken teljesen tiltják, máshol bizonyos megkötésekkel szabad árusítani, és olyan ország is van, ahol nikotintartalmú terápiás eszközként kapható a gyógyszertárakban. A Egyesült Királyságban például nemrég fogadták el azt a törvényt, amely szerint 2016-tól a e-cigik gyógyszernek számítanak majd.
Az Unió részéről azonban - arra hivatkozva, hogy az közös piac közös szabályokat igényel - van törekvés közös szabályozás kialakítására, amelynek iránya egyelőre nem egyértelmű.
A tárgyalásokat körülvevő huzavonáról annyit lehet tudni, hogy az iparág lobbistái mindent bevetettek, hogy végül enyhébb szabályozás szülessen. A Wall Street Journal információi szerint a lobbisták hatása főleg az Európai Parlament álláspontján látszik, de a pénteki találkozón már a miniszterek között is megjelentek az enyhébb szabályozást pártoló vélemények.
A tagállamok egészségügyi minisztereinek találkozóján végül abban egyeztek meg, hogy 2017-től az e-cigikre ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, amelyek jelenleg a gyógyszerekre vonatkoznak, beleértve a drága három lépcsős teszteket. A miniszterek szigorúan szabályoznák a cigaretták nikotintartalmát, és olyan is volt, aki betiltaná a különféle ízesített cigiket, mert szerinte a gyümölcsös, csokis és mindenféle más ízben megtalálható e-cigaretták veszélyesek a gyerekekre nézve. Konkrét jogalkotásra azonban eddig még nem került sor.
Quo vadis, e-cigaretta?
A már említett petícióban most arra kérik Orbán Viktort, hogy tegye lehetővé a nikotint tartalmazó elektromos cigaretták forgalmazását és gyártását Magyarországon és emelje ki a nikotinos töltőfolyadékokat a gyógyszertörvény hatálya alól mindaddig, amíg befejeződik az uniós szabályozási huzavona.
A e-cigaretták megítélése tehát minimum ellentmondásos, viszont az biztos, hogy az új Btk. rendelkezése elébe megy az európai trendeknek, ráadásul a magyar piaci szereplők ellehetetlenítése nagyjából csak a külföldi versenytársak helyzetbe hozására elég. Ráadásul a tiltás csak a trükközést segíti elő, mivel egy nem itthon bejegyzett webshoppal könnyen túl lehet járni a hatóságok eszén.