Ezt esszük mi? Elég egészségesen táplálkozunk?

A napokban jelentette meg a statisztikai hivatal a háztartások élelmiszerfogyasztásáról szóló kiadványát. A 2000 és 2010 közé eső időszakot vizsgálva kiderül, hogy több termékből csökkent a fogyasztás (hal, szeszesital, szénhidrátok, zsiradékok, zöldség- és gyümölcsfélék), de ezek mértéke nem volt akkora, hogy az élelmiszer-fogyasztáson belül ezek aránya számottevően megváltozzon. A hús- és halfogyasztás aránya 10 év alatt elenyészően csökkent, ugyanakkor a tej és tejtermékek megoszlása az összes élelmiszeren belül nőtt. Ugyancsak negatív irányba változott a gabonafélék, a burgonya és a tojás aránya, csakúgy, mint a zöldség-és gyümölcsféléké.

Az egy főre jutó húsfogyasztás 6 kg-mal alacsonyabb a tavalyihoz képest. Ezen belül megnőtt a sertéshús aránya a baromfihús rovására. A húspiacon bekövetkezett átrendeződés visszavezethető a fogyasztói áraikban megfigyelhető változásokra: a sertéshús ára 4,7 százalékkal csökkent, míg a baromfié lényegében nem változott. A sertéshúsexport és az import is dinamikusan növekszik, a házi vágások értéke azonban csaknem felére esett vissza. A marhahús fogyasztása csökkent, a húsok közötti aránya viszont 4,2 százalékról 4,4 százalékra nőtt. Ez az adat azonban az évezred elején mért 6,1 százalékhoz képest elenyésző. A marhahústermelés 9 százalékkal visszaesett, az export az előző évi szinten maradt, miközben az import 8 százalékkal bővült. A baromfiexport szintén bővül, az import részesedése azonban elenyésző szinten maradt.

Miközben a halfogyasztás értéke 17 százalékkal magasabb a 10 évvel korábbinál, rövidebb távlatban már visszaesés figyelhető meg: éves viszonylatban 5,4 százalékkal csökkent. Az édesvízi haltermelés 6,5 százalékkal visszaesett, az import azonban 3 százalékban bővült. A tej-és tejtermékfogyasztás alakulása hullámzó tendenciát mutatott az utóbbi évtizedben, a tárgyévben elfogyasztott mennyiséghez képest éves viszonylatban gyakorlatilag nem változott. Ami a tejipar adatait illeti, míg a hazai tejtermelés és az export is visszaesett, az import dinamikusan bővült. A tejtermékek aránya az összes élelmiszer fogyasztásában növekedett. Ez visszavezethető arra a jelenségre, hogy a 2010-es fogyasztóiár-növekedés alacsonyabb volt az átlagos élelmiszerdrágulásnál. A tojásfogyasztás egy főre levetített értéke egy tucattal elmarad a 2011-es fogyasztástól.

Kevesebb a zsír

Élettani szempontból kedvezően alakultak a zsiradékfogyasztás adatai: az összes zsiradékfogyasztás (35 kg/fő) a tárgyévben volt az évtized során a legalacsonyabb, összesen 6,5 százalékkal maradt el az előző öt év átlagától. Továbbá a mostani csökkenés mértéke (2 kg/fő) nagyobb volt éves viszonylatban, mint a korábbi években. Ezen kívül lényeges változás, hogy a 2000-es évek közepére megváltozott az állati és növényi eredetű zsírok fogyasztásának aránya: az állati zsírok részesedése 2000-ben még több mint a felét tette ki az összes zsiradékfogyasztásnak, 2005-re ez az érték 45 százalékra csökkent.

A gabonafélék közül a liszt fogyasztása az utóbbi években jórészt stagnált, az egy főre jutó rizsfogyasztás értéke viszont 2009-ről 2010-re 0,8 kg-mal csökkent. A burgonyafogyasztás az utóbbi egy évtizedben gyakran ingadozott, a tárgyév átlaga azonban 3,7 százalékkal elmarad az előző 5 év átlagától. A burgonya exportja eközben jelentéktelen szintre csökkent, de az import 10 százalékkal nőtt. Ugyancsak estek a burgonyatermelés adatai: a tárgyévben 13 százalékkal kevesebb volt a betakarítás értéke az előző évhez képest. Az egy főre jutó cukor- és mézfogyasztás 2010-re 29 kg-ra csökkent. Ez 3 kg-mal marad el az előző öt év átlagától.

Talán az egy főre jutó zöldség-és gyümölcsfogyasztás esett a legdrasztikusabban. Az ezredforduló értékeitől 30 kg-mal maradnak el. Éves összehasonlításban az elfogyasztott mennyiség 9 százalékkal esett vissza, amiben nagy szerepe van a kedvezőtlen időjárás miatt beállt termelésingadozásoknak, ami persze az árakra is hatást gyakorolt: a friss zöldségfélék fogyasztói ára 25 százalékkal, míg a gyümölcsöké 7 százalékkal emelkedett.

Az egy főre jutó alkoholfogyasztás négy éve folyamatosan csökken. Ezen belül a bor fogyasztása lényegében nem változott éves viszonylatban. A sörfogyasztás azonban jelentősen visszaesett 2010-ben: egy év alatt 7 literrel 66 literre esett vissza (20 éve még meghaladta a 100 litert). A kedvezőtlen időjárás nemcsak a bortermelésre hatott negatívan (majdnem felére esett vissza egy év alatt), nyáron még a sörfogyasztást is kedvezőtlenül befolyásolta. Ennek ellenére a lakosság szeszesital-fogyasztásában továbbra is a sör áll első helyen, miközben az égetett szeszesitalok arányának alkoholfogyasztáson belüli növekedése a bort maga mögé utasította a harmadik helyre.

Miközben az egy főre jutó tápanyagfogyasztás éves viszonylatban 5,4 százalékkal alacsonyabb a tárgyévet megelőző öt év adatainál, még mindig 17 százalékkal meghaladja az ajánlott mennyiséget. A termékcsoport arányai az energiabevitelben nem változtak: 50 százalékot a gabonafélék és zsiradékok, közel 25 százalékot az állati eredetű élelmiszerek, 10 százalékot a cukor- és mézfogyasztás képezte, míg a zöldség- és gyümölcsfélék 14 százalékát adták a napi tápanyagfogyasztásnak.