Orosz Márton • 2012. március 26. 05:28
Izgalmas és mozgalmas folyamatok kísérik a hazai használtruha-piacot. Miközben egyre többen vannak olyanok, akik már a turkálókat sem engedhetik meg maguknak, a tehetősebb vásárlók feltűnően sokszor keresik fel a secondhand üzleteket. Üzletek jönnek-mennek, a nagy láncok nőnek, az egyéni vállalkozók pedig egyre nehezebben bírják a versenyt. Az viszont vitathatatlan, hogy Magyarország egyre inkább turkáló-nagyhatalommá válik.
Amikor tavaly októberben megnyílt a kőbányai KÖKI Terminál pláza, a Tesco-n kívül egyetlen olyan üzlet, egy használtruha-kereskedés volt, ahol hosszú sorok álltak: hazánkban komoly népszerűségnek örvendenek a secondhand-szaküzletek és a turkálók. Az okok között első helyen a vásárlóerő csökkenése szerepel, de már nem csak azok járnak turkálni, akik máshol nem tudnának ruhát vásárolni.
Bizony, a gazdagabbak is
Míg 2005-ben a teljes hazai textilpiacon eladott mennyiség 3 százalékát adták a használtruha-kereskedések, addig 2011-ben ez az arány már elérte a 7 százalékot is. Tavaly a teljes használtruha-ágazat forgalma 9,4 milliárd forint volt - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Kárai Anita, a GfK Hungária Piackutató Intézet Key Account Menedzsere. A teljes hazai ruhapiachoz képest ez a forgalom még mindig kicsinek mondható, mivel a használtruhák ára az újakhoz képest alacsony; a turkálók árszínvonalban leginkább a piacokkal és a köznyelvben kínai üzletekkel hasonlíthatóak össze.
A szakember szerint a használtruha-üzletek tipikus vásárlói a vidéki nagy- és kisvárosokban élő gyermekes családok, jellemzően inkább a 30-49 év közöttiek. A legalacsonyabb jövedelműek - tekintve, hogy az átlagnál ritkábban vásárolnak ruházati terméket is - ezeket az alacsony árszintet képviselő boltokat is ritkábban látogatják, viszont népszerűek az ilyen üzletek a közepesnél alacsonyabb keresetűek körében. Ami talán a legérdekesebb, hogy a turkálók bevételeinek 40 százalékát a tehetősebb, jómódúnak nevezhető magyar családok, azaz a felső 20 százalék adja.
A GfK Hungária Consumer Panel Services felmérése szerint a magyar háztartások 14 százaléka vásárol ilyen üzletekben, nagyjából évente nyolcszor, egy-egy vásárlás alkalmával pedig átlagosan 2200 forintot költenek el. A legnépszerűbb termékek között a felsőruházati cikkeket - ingeket, pulóvereket, pólókat, kabátokat, nadrágokat - találjuk, de a gyermek-és babaruházati piacon is komoly szereplők a használtruha-üzletek.
Nyit is, zár is a piacvezető
Az elmúlt hónapok legfontosabb tendenciája, hogy a kisebb alapterületű, belvárosi üzletekből áttevődik a forgalom a nagyobb, bevásárlóközpontokban, plázákban, hipermarketek szomszédságában található boltokba - nyilatkozta a Pénzcentrum.hu-nak Lakatos Krisztián, a Háda-1 Kft. ügyvezetője. A piac legnagyobb szereplőjeként számon tartott, 51 üzletet üzemeltető vállalatnál idén újabb használtruha-boltok nyitása várható, ugyanakkor bezárásokkal is számolnak, a kisebbek visszaeső kereslete miatt.
Az üzletlánc háromféle koncepciójú üzlettípust működtet: a magasabb minőségű árut darabáron kínálják, leginkább a bevásárlóközpontokban, ezek leginkább újszerű darabok. A közepes minőségű ruhák a kilós boltokba kerülnek, a megmaradt termékeket pedig egy harmadik bolttípusban, úgynevezett esőáras szisztémában értékesítik, azaz napról-napra olcsóbban kínálják. Jellemzően ez utóbbi üzlettípus iránt csökken a kereslet, ugyanis azok a vásárlók, akik eddig az alsó kategóriát meg tudták fizetni, már ezt sem engedhetik meg maguknak.
Lakatos Krisztián szerint 2009-hez képest feleződött a kosárérték, azaz egy vásárló jóval kevesebbet hagy a boltban, mint korábban. Ugyanakkor a mai napig azt tapasztalják, hogy a segélyből élőktől a felsővezetőkig széles a vásárlók köre: sokan kényszerből, sokan szenvedélyből keresik a használtruhákat, de vannak olyanok is, akik elsősorban az aktuális divattrendekhez próbálnak így alkalmazkodni. A Háda ruhái leginkább Nagy-Britanniából érkeznek - ez egyébként nagyjából a teljes magyar piacra igaz-, mivel a szigetországból érkező darabok igazodnak leginkább a magyar vásárlók igényeihez, kevésbé kopottak, és színvilágukban is visszafogottabbnak nevezhetők (például a túl színesen öltözködő hollandokhoz képest).
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az ügyvezető úgy látja, a magyar használtruha-piac telítettnek nevezhető, nem valószínű, hogy nagyobb lánc (akár külföldről) próbálkozna nálunk. A résztvevők azonban folyamatosan és gyorsan cserélődnek. Sokan gondolják úgy, hogy ez gyors és egyszerű pénzkereset, azonban lépten-nyomon találkozni bebukott vállalkozásokkal.
Nehéz dolguk van a kisebbeknek
Valóban nincs könnyű dolga annak, aki most akar turkálót nyitni, bár sokan próbálkoznak ilyennel - erősítette meg lapunknak egy kisebb budapesti bolt üzemeltetője. A vállalkozó három éve indította az üzletet, és úgy tapasztalja, egyre nehezebben megy. A legnagyobb probléma, hogy egyre inkább elmaradnak azok a vásárlók, akik rossz anyagi helyzetük miatt korábban csak ezekből az üzletekből öltözködtek.
Egyre szélesebb ugyanis az a réteg, aki már innen sem tud öltözködni, gyakorlatilag nem költ ruházkodásra - mondta a boltvezető. A tehetősebb vevők viszont inkább váltanak a prémium minőségű használt ruhát kínáló üzletekre. A babaruha piaca azonban még mindig jelentős bevételi forrást jelent: sokan ugyanis csak így tudják követni azt, hogy a gyerek gyorsan kinövi ruháit.
Divat a vintage is
Egyre komolyabb vásárlóerőt jelentenek azok a fiatal felnőttek, akik tudatosan keresik a turkálók egy speciális szegmensét, az úgynevezett vintage boltokat. Ezek az üzleteket nevezhetjük a használtruha csúcskategóriájának is: elsősorban arra specializálódtak, hogy a - szinte kizárólag Nagy-Britanniából - érkező készletekből kiválogassák a divatosnak, egyedinek számító, jó minőségű ruhákat, táskákat, cipőket. Az ilyen üzletek általában magasabb haszonkulccsal működnek, mint az átlagos turkálók. Eddig leginkább Budapest belvárosában találkozhattunk ilyen boltokkal, azonban az elmúlt hónapokban a vidéki nagyvárosokban is megjelent néhány hasonló profilú üzlettel.