Pénzcentrum • 2012. február 19. 08:05
Több szempontból is változtak a magyar internet felhasználók szokásai az elmúlt évekhez képest. Egyre jobban bízunk az online fizetési módokban és a neten rendelt áruk minőségében, ugyanakkor kétszer is átgondoljuk, hol vásárolunk: tavaly számottevően megnőtt az ár-összehasonlító oldalak népszerűsége is. Érdemes óvatosnak lenni a netes vásárlásnál.
Bár még mindig a hírolvasás és a közösségi oldalak látogatása a legnépszerűbb tevékenység a világhálón, az online vásárlás is az élmezőnyben található; az allegroup felmérése szerint a felhasználók 35 százaléka rendelt 2011-ben az internetről, ez 3 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest - derül ki a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet és az allegroup.hu Kft. országos reprezentatív felméréséből.
Az online vásárlási kedv növekedése az 50 év feletti korosztálynál volt a legerőteljesebb: tavaly több mint kétszer annyiszor vásároltak az idősebbek, mint 2010-ben. A tudatos vásárlói attitűd is erősödött 2010 óta: az elmúlt egy évben 45 százalékról 61 százalékra nőtt azoknak a száma, akik árukereső, ár-összehasonlító oldalak segítségével tájékozódtak arról, hol lehet legolcsóbban a kívánt termékhez hozzájutni.
A gyors és kényelmes netes vásárlást számos szolgáltatás is segítheti, hiszen egyre több lehetőség van már telefonon keresztül történő vásárlásra is, ugyanakkor az okostelefonnal rendelkezők (felnőttek 13 százaléka, az internetezők 23 százaléka) közül csaknem minden tízedik kizárólag telefonnak, játéknak tekinti a készüléket.
Nő az online bizalom és a rutin
Az elmúlt években tapasztalható növekvő bizalom a saját online banki rendszerekben, netbankokban 2011-ben számottevő 2009-hez képest, duplájára, 19 százalékra nőtt azok száma, akik az utóbbi fizetési megoldások egyikét választották. Az új online fizetési szolgáltatások csak pár éve jelentek meg a magyar piacon, míg 2010-ben csak 3% élt ezek használatával, tavaly már 7% fizetett segítségükkel.
A kutatás szerint online megoldások, fizetési rendszerek térhódítása jelentősebb, de továbbra is van hova fejlődniük, az azonban szembetűnő, hogy az elmúlt három év során egyre nagyobb rutinnal és bizalommal használják ezeket az interneten vásárlók.
A kutatásban részt vevők túlnyomó többsége (72%) az interneten vásárolt árukat továbbra is szereti kézhezvételkor, utánvéttel fizetni, a sárga csekk és a postai utalás viszont egyre népszerűtlenebb. A 18-39 évesek közül vásárolnak legtöbben a neten, de az minden korosztályról elmondható, hogy egyre többen tartják jó minőségűnek az online vásárolt árukat és egyre nagyobb bizalommal szerzik be a szükséges termékeket az internetről. A megkérdezett felhasználók továbbra is kedvelik az online piactereket, aukciós oldalakat.
Érdemes óvatosnak lenni netes vásárlásnál
Az elmúlt hónapokban több újfajta online - többek között aukciós oldalakon végrahjtott- átverésre is felhívta a figyelmet a rendőrség. A csalók módszere, hogy aukciós oldalon regisztrálnak, majd olyan termékeket kínálnak eladásra, melyek valójában nem is léteznek.
Az aukciós csalás egy internetes csalás, melyben az egyre terjedő aukciós oldalakat használja ki az átverő. Az aukciós oldalon regisztrál a csaló, majd olyan termékeket kínál eladásra, melyek valójában nem is léteznek. Hogy megbízhatóbbnak tűnjék a profil alapján, gyakran további felhasználói fiókokat is készít, és fantomvásárlásokat hajt végre a főprofillal, így annak lapján látszik majd a sok sikeres átadás, melyek valójában nem is léteztek, de bizalmat gerjesztenek.
Az aukciós csalás legegyszerűbb esete az, ha az eladó egyszerűen nem küldi az elnyert (és kifizetett) terméket, vagy küldi, de nem az, nem olyan, esetleg hamisítvány az adott tárgy. Ez utóbbi kategóriában leggyakrabban értékesnek hazudott ékszert, koncertjegyet, műszaki cikket találunk. Persze az is előfordul, hogy fiktív tárgyról van szó - az sem sokkal jobb érzés, ha az ember semmit nem kap a pénzéért.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Amikor azonban
megérkezik a várva várt áru (általában olcsón meghirdetett műszaki
cikk), kiderül, hogy a termék nincs a csomagban.
Ne küldjünk pénzt előre
A rendőrök azt tanácsolják, óvakodjunk az olyan eladóktól, akiknek kevés értékelésük van más felhasználóktól vagy meglepően alacsonyan árulnak, esetleg nem valódi lakcímmel vagy telefonszámmal regisztráltak.
A Debreceni Rendőrkapitányság felhívja a figyelmet, hogy internetes vásárlás esetén legyünk elővigyázatosak. Olvassuk el a vevőről adott értékeléseket és nagyobb összegű vásárlás esetén kérjünk személyes találkozót. "Problémamentes" eladó esetén ez nem lehet akadály, de ha az eladó elzárkózik a személyes találkozótól, akkor élhetünk a gyanúval, hogy esetleg bűncselekmény áldozatává váltunk. Ha a személyes átvételre nincs lehetőség, akkor érdemes utánvételes fizetést kérni.
Hogyan védekezhetünk az átverős webshopok ellen?
Vásárlás előtt minden esetben szerezzünk információkat a webáruház üzemeltetőjének (szolgáltató, a termék eladója) személyéről, aki köteles többek között nevét (cégnevét), címét, székhelyét, elérhetőségét (e-mail cím, esetlegesen telefonszám, fax) és adószámát is feltüntetni a honlapon -tájékoztat az Európai Fogyasztói Központ.
A megrendelés során személyesen nem találkozunk az eladóval, ezért ezek az adatok elengedhetetlenek a kapcsolatfelvételhez, ha például szavatossági vagy jótállási jogainkkal szeretnénk élni vagy bármilyen okból panaszt tennénk. Fontos, hogy semmiképpen se rendeljünk az eladó személyét titokban tartó webáruházakból.
Tisztában kell azzal lennünk, hogy a honlap magyar nyelvű megjelenése vagy a címében látható ".hu" kiterjesztés nem jelenti automatikusan azt, hogy az eladó Magyarországon letelepedett, székhellyel, telephellyel vagy ügyintézési hellyel rendelkező vállalkozó. Gyakran előfordul, hogy magyar nyelvű webáruházat hazánkban üzlettel nem rendelkező külföldi (más európai uniós vagy Európán kívüli, például amerikai vagy akár kínai) székhelyű cég üzemeltet.
Fontos tudni, hogy a ".hu" domain nevet a magyar cégek mellett külföldi vállalkozások is használhatják.