Pénzcentrum • 2011. november 11. 15:05
Jövő januártól általános építési tilalom érvényes a 300 négyzetméter feletti kereskedelmi építményekre - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján. A plázastop az élelmiszerláncok közül elsősorban azokat sújtja, melyek még intenzív terjeszkedési fázisban vannak és jellemzően 300 négyzetméternél nagyobb üzleteket építenek. Így azok, akik azt remélték, hogy az Aldi, a Lidl, vagy a Penny hamarosan üzletet nyit a környékükön, most vélhetően jó sokáig várhatnak rá. Ugyanakkor lehet, hogy beigazolódik az a pletyka, miszerint a CBA szemet vetett a Profi, Cora és Match üzletláncokra.
A meghirdetett plázastop 2014. december 31-ig lesz érvényben, ugyanakkor a tilalom alól a vidékfejlesztésért, a környezetvédelemért és a kereskedelemért felelős miniszterek által létrehozott bizottság javaslata alapján a nemzetgazdasági miniszter felmentést adhat. Azt, hogy milyen szempontok alapján adható felmentés a plázastop alól, egy későbbi kormányrendeletben szabályozzák
Az intézkedés célja, hogy a kereskedelem szerkezete kedvezőbben alakuljon át - hangsúlyozta a kormányszóvivő. Kifejtette, hogy jelenleg a kereskedelmi forgalom 69 százalékát uralják a nagy- és közepes, elsősorban nemzetközi vállalkozások, amelyek ugyanakkor alig egy százalékát képviselik kereskedelmi vállalkozásoknak, míg a maradék 99 százalékot képviselő a mikrovállalkozások csak 31 százalékban részesülnek a forgalomból.
A plázák és a plázastop
Az építési korlátozás elsősorban a tervezett terjeszkedésüket már nagyjából befejezettnek tekintő élelmiszerláncoknak és a meglévő bevásárlóközpontok tulajdonosainak kedvez, hiszen jellemzően ezt a két szegmenst érintené a szabályozás. A bevásárlóközpontoknak minden típusa (klasszikus pláza, outlet center, hipermarket, stb.) beleesik ugyanis a 300 négyzetméternél nagyobb kategóriába, tehát a kormányszóvivő által bejelentett döntés értelmében új projektek nem kaphatnak építési engedélyt a moratórium időszaka alatt.
Bár azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a magyarországi bevásárlóközpont-piac teljesen telített lenne, hiszen lokális és tematikus piaci igények még létezhetnek, azonban a hazai bevásárlóközpontok (plázák) építési hulláma alapvetően a vége felé közelít. A plázastop életbelépésével tehát értelemszerűen jól járnának a már meglévő bevásárlóközpontok, hiszen a potenciális új versenytársak kizárása növelné a már megvalósult kiskereskedelmi ingatlanok értékét.
A nagy vesztesek: Aldi, Lidl, Penny
A plázastop az élelmiszerláncok közül elsősorban azokat sújtja, melyek még intenzív terjeszkedési fázisban vannak és jellemzően 300 négyzetméternél nagyobb üzleteket építenek. Ez a leírás jelenleg leginkább a terjeszkedésben továbbra is aktivitást mutató diszkontláncokra, vagyis a Lidlre, a Penny Marketre és az Aldira igaz. Ezen diszkontláncok Magyarországon egyébként agresszívan terjeszkednek, a Lidl már a hetedik, a Penny Market a kilencedik, az Aldi a tizenkettedik a kiskereskedelmi láncok közül árbevétel alapján. Most azonban jó időre véget vetnek a terjeszkedésüknek, hiszen a láncok üzleti modelljükből fakadóan csak és kizárólag a meghatározott alapterület feletti egységekben gondolkodhatnak. A diszkontláncok sikereinek egyik kulcsa éppen az, hogy ugyanolyan alapterületű, ugyanolyan kialakítású üzletekben ugyanazt az árukínálatot tartják az egész országban.
A további láncok közül a Tesco hipermarketek terjeszkedése jelentősen lelassult, illetve a kisebb üzletekre fókuszál (Tesco Expressz). Hasonló cipőben járnak a Spar lánc kisebb üzletei, a City Spar boltok is, melyek jellemzően 500-600 négyzetméteres eladótérrel rendelkeznek, így a plázastop az őterjeszkedésüket is meggátolná.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Természetesen nem állt meg teljesen a hipermarketek expanziója sem, néhány új nagy alapterületű hipermarket (pl. Tesco) épülhetne még Magyarországon, azonban összességében a piacon már erős pozícióval rendelkező láncok (Tesco, Auchan, Spar, Reál) nem járnának rosszul a diszkontláncok megfékezésével.
Ezért szemelte ki a CBA a Profi, a Match és a Cora üzletlácokat?
Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a döntés miként hat a magyar láncokra. Bár a CBA és a Coop üzletei jellemzően kisebb méretűek, azonban mivel ők is beleeshetnek a korlátozásba, így számukra is megnehezülhet a terjeszkedés lehetősége. Természetesen nem szabad megfeledkezni arról a piaci pletykáról, miszerint eladóak a Louis Delhaize-csoport tulajdonába tartozó Profi, Cora és Match üzletláncok, s ezekre szemet vetett a CBA üzletlánc. A pletyka hátterében vélhetően a most bejelentett döntés is meghúzódhat, hiszen a moratórium következtében ez az egyetlen lehetőség a masszív terjeszkedésre. S szintén nagy kérdés, hogy amennyiben igaz az eladásról szóló pletyka most elkezdődik-e az egymásra licitálás a különböző üzletláncok között, s ha igen, mennyivel srófolja fel az üzletláncok árát?
Az élelmiszerláncok mellett természetesen nem szabad elfeledkeznünk a tematikus áruházakról (műszaki áruházak, sportboltok, bútorláncok, stb.) sem. Bár a válság óta az ilyen típusú láncok terjeszkedése szinte befagyott, egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a piac legerősebb szereplői (Euronics, Ikea, Jysk, Decathlon, stb.) középtávon terveznek további magyarországi expanziót. Ezeknek az üzleteknek az alapterülete a legtöbb esetben meghaladja a 400, illetve a 800 négyzetmétert.