Tarol nálunk a Lidl és az Aldi: diszkontok háborúja

Mintegy 1100 milliárd forintos szintet elérve a lakosság teljes napi fogyasztási cikk költése - a 10 százalék körüli élelmiszer infláció ellenére - közel azonos szinten maradt a január-májusi időszakban, mint az előző év azonos időszakában. A kereskedelmi csatornák piacrészében a stagnáló piacon jelentősebb változások figyelhetők meg. 2011 első 5 hónapjának eredményei alapján a magyar háztartások érezhetően többet költenek a diszkont üzletekben (Lidl, Aldi, Penny Market, Profi), mint az előző év hasonló időszakában - derül ki a Gfk Hungária friss adataiból.

Lidl, Aldi: kétszámjegyű növekedés

A tendencia nem meglepő, hiszen az elmúlt két év gazdasági nehézségei, illetve az idei évben tapasztalható gyorsan emelkedő élelmiszer infláció, valamint az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartások esetében az új adózási rend további kihívást jelentenek a pénztárcák számára. A négy diszkont lánc közül kettő jelentős, kétszámjegyű piacrész növekedést ért el. A piacrész növekedés mögött részben a vásárlók számának növekedése áll. Míg 2010 májusában a magyar háztartások 50 százaléka vásárolt valamilyen diszkont láncban, addig ez a szám 2011 májusában 53 százalék volt.

"A vásárlóközönség számának emelkedése a boltszámok kismértékű növekedése mellett következett be, viszont nem lehet pusztán az expanzióval magyarázni a növekedést. Nemcsak az újonnan nyitott üzletek hoznak be új vásárlókat a vonzáskörzetükből, hanem a már meglévő üzletek látogatói köre is bővül, mivel a háztartások egy része anyagi megfontolásból lép be a diszkontok vásárlókörébe" - mondta Kovács Krisztina, a GfK Hungária Consumer Tracking szektorának menedzsere.

A csatorna piacrész emelkedésének további oka, hogy nemcsak a vásárlókör nőtt, hanem a vásárlók lojalitása is; vagyis a háztartások, arányosan nagyobb részét hagyják az élelmiszer és háztartási vegyi-áru költésüknek a csatornában, mint korábban.

A diszkont csatorna piacrésze vidéken valamivel magasabb, mint Budapesten és Pest megyében (17 százalék, szemben a központi régióban mért 15 százalékkal). Az eltérés egyrészt a kiskereskedelem alacsonyabb koncentrációjával magyarázható vidéken, másrészt a háztartások átlagos vásárlóereje is alacsonyabb, ami erősebb árérzékenységet eredményez.

Bár a diszkont csatorna nem nevezhető a napi bevásárlások helyszínének - mivel ide leginkább autóval érkeznek a vásárlók -, a diszkont üzletek mégis egyre nagyobb versenyt jelentenek a hagyományos kereskedelmi csatornák számára is. Ez egyrészt a diszkontok versenyképes árai miatt, másrészt pedig a diszkontok számának növekedése miatt van. (A diszkontok forgalmának 58 százalékát az autóval érkező vásárlók generálják, míg ez az arány jóval alacsonyabb, 20 százalék körül alakul, a kisboltok esetében.)

A GfK Hungária tavaly őszi, a kereskedelem várható rövid-, közép- és hosszútávú trendjeit vizsgáló felmérésében azzal számolt, hogy a diszkont csatorna 2015-re akár a 20 százalékos piaci részesedést is elérheti. A diszkontok - a várakozások szerint- a nyugati példákat követve egyre inkább a kisebb településeken terjeszkednek majd, ennek köszönhetően a kisbolt láncok és a független kisboltok visszaszorulnak, és az egyéb helyszínek szintén jelentősen veszítenek majd szerepükből.

A kisebb településeken nyithatnak

Az egészen biztos, hogy a hazai élelmiszer-kiskereskedelmi piac még jelentős konszolidáció előtt áll, és ennek a konszolidációnak a nyertesei értelemszerűen a nagy láncok lesznek. Vagyis várhatóan tovább erősödik az a folyamat, hogy a kisebb, önálló üzletek jelentős része vagy eltűnik a piacról, vagy csatlakozik valamelyik hazai lánchoz - nyilatkozta a Pénzcentrum.hu-nak Csűrös Csanád, a Portfolio.hu elemzője.

Így - a szakértő várakozásai szerint- a piaci konszolidációból a lazább szerveződésű hazai láncok (pl. CBA, Coop), valamint a nemzetközi diszkontláncok profitálhatnak elsősorban. A diszkontláncok piaci részesedése ugyanis az elmúlt években fokozatosan nőtt és ez a trend várhatóan a következő években is folytatódik.

A hatalmas alapterületű hipermarketek piaca alapvetően stabilizálódni, telítődni látszik és a terjeszkedési lendület az elmúlt időszakban fokozatosan áttevődött a kisebb alapterületű boltok szegmensébe. Ebben a szegmensben nagyon erős szereplők a diszkontláncok, így az Aldi, a Lidl, valamint a Penny Market. A diszkontláncok térnyerésére a jellemzően nagyobb üzleteket üzemeltető láncok is reagáltak, ennek eredményeképpen nyíltak kisebb alapterületű Tesco Expresszek, ill. City Spar-ok.

A diszkontláncok térnyerése megfigyelhető Nyugat-Európában és a környező országokban egyaránt. Csűrös Csanád szerint a szomszédos országok példái azt mutatják, hogy a diszkontláncok terjeszkedése nemcsak organikusan, hanem felvásárlásokkal is megvalósulhat, így hazánk esetében sem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy valamelyik diszkontlánc egy esetleges konkurens felvásárlásával is növeli piaci részesedését.

Egy másik markáns trend a magyar kisker piacon a nagyobb települések telítődöttsége: a nagyobb városok, megyeszékhelyek piaca jellemzően megtelt. Így a diszkontláncok terjeszkedése a kisebb települések irányába fordult. Az elemző szerint az ilyen kisebb településeken nagyon fontos, hogy az üzlet fizikailag minél közelebb kerüljön a vásárlókhoz és helyben minél több szolgáltatást tudjon nyújtani. Emiatt jellemzően az olyan fejlesztések lehetnek életképesek, ahol egy diszkontlánc mellé néhány kisebb, alapvetően szolgáltatást nyújtó üzlet költözik.

Pont a diszkontokat sújtaná a plázastop

Korábbi kormánypárti vélemények szerint - LMP-s javaslat alapján- még az év végére megszülethet a jogszabály, mely alapján 2012-ben százezer lakos alatt legfeljebb négyszáz, afölött legfeljebb nyolcszáz négyzetméteres üzletközpontok építésére adhatnának engedélyt. Arról egyelőre nincsenek információk, hogy a plázastop meddig lenne érvényben.

Csűrös Csanád szerint egy esetleges plázastop drasztikus hatással lenne a diszkontláncok terjeszkedésére, hiszen az LMP eredeti javaslata szerint kisebb településeken 400, nagyobb településeken 800 négyzetméter lenne az építési tilalom küszöbe. A diszkontláncok üzletei így mindenképpen beleesnének a tiltott kategóriába. Az LMP által javasolt, a fideszes Bányai Gábor által felkarolt építési moratóriumról azonban a tavaszi ülésszakban nem szavazott az Országgyűlés, így egyelőre nem aktuális a kérdés. Ráadásul az eredeti javaslat a már megkapott építési engedélyeket, valamint a folyamatban lévő engedélyezési eljárásokat nem érintené, vagyis a diszkontláncoknak jelenleg van lehetőségük új fejlesztéseket elindítani.