Az ezer forintos percdíj nyomában: minek vannak még telefonfülkék?

Pénzcentrum2011. március 30. 05:22

A szebb napokat is megélt utcai telefonfülkék kora minden logikus elgondolás szerint már rég lejárt. Miért lehetnek ennek ellenére mégis az utcákon, kinek éri meg fenntartani őket, és kinek éri meg innen telefonálnia?

Törvény kötelezi a telefontársaságokat az utcai készülékek fenntartására: 2500 lakosonként egy nyilvános állomást kell működtetni, ennél kisebb lélekszám esetén pedig településenként egyet. Jelenleg 8000 Telekomos készülék van még az utcákon, annak ellenére, hogy a törvény által meghatározott feltételeket már 4770 készülékkel teljesíthetné. További 3000 készülék van különböző beltéri üzletek falaira szerelve. (Ezek pl. fodrászüzletekben, panziókban, "vendéglátó-ipari" helyszíneken stb. működnek.)

Jó üzlet lehet a nyilvános készülékek üzemeltetése a telefontársaságoknak. A Pénzcentrum.hu kérdésére a Magyar Telekom elmondta: a veszteségesen üzemelő kültéri telefonokat leszerelik, vagyis azokat melyek forgalma nem fedezi az üzemeltetésének, fenntartásának, rendszeres takarításának és karbantartásának költségeit, illetve a rongálások helyreállításából, például a graffitik eltávolításából származó károkat. Így a most még mindig működő telefonok nyereséget termelnek a vállalatnak. Ki használja őket ilyen díjak mellett?


Miért lehet nyereséges a senki által nem használt fülkék garmadája? A leginkább elterjedt fülkés telefonok oldalán rendre találunk is hirdetési felületet, ezeknek a bevétele telefontársaságokat illeti. Ugyan hosszas vita volt az önkormányzatokkal ezekről a hirdetésekről, de végül a telefontársaságoknak ítélték az innen származó pénzeket. Persze a beszélgetésekből származó bevételek is jelentősek lehetnek a magas tarifák miatt, főleg a külföldi turisták által látogatott a frekventált területeken.

Mikor éri meg megállni egy telefonfülkénél?

Ha van más alternatívánk nem sok esetben éri meg használni az utcai készülékeket. A magas díjakat könnyen veri bármelyik mobilszolgáltató, akár kártyás csomagjaival is. A néhány kivétel:

A Telenoros forgalmazott csomagok között a Praktikum hálózaton belüli csomaggal és a Praktikum csúcsidőn kívüli csomaggal rendelkezőknek érheti meg inkább a fülkéket használni. Az előbbinél, ha vezetékes számot szeretnénk hívni, az utóbbinál pedig akkor, ha csúcsidőben használjuk az utcai telefonokat vezetékes hívásra, így mindkét esetben 8 forintot spórolhatunk percenként.

A T-Mobilosok többet is spórolhatnak, a Domino7 csomag csúcsidős időszakában 40 forintot is megtakaríthatunk, ha vezetékes számot tárcsázunk.

A Vodafone-os feltöltő kártyás csomagok tulajdonosainak viszont nem érdemes megállnia a nyilvános telefonoknál, kivéve persze, ha elfelejtették feltölteni a kártyájukat.

Ahogy látszik nem sok esetben éri meg használni a telefonfülkéket és ezt használati mutatóikon meg is látszik. Naponta átlagosan alig két perc beszélgetés zajlik egy-egy készüléken. Nem biztos tehát, hogy indokolt febbtartani a "2500 lakosonként egy fülke" szabályt. Különösen ott nem, ahol 3 kihasználatlan nyilvános telefon is áll egymás mellett a rendelet következtében.

Egy kis fülketörténelem
A budapesti utcai nyilvános telefon megjelenését 1928. december 13-tól számíthatjuk, amikor a főváros akkori V. kerületében a Váci u 6-os számú ház előtt felszerelték (Magyar Telefon Automata Rt.- MATART) az első vasvázas fülkében elhelyezett utcai nyilvános telefont. Az utcai nyilvános állomások MATART üzemeletetése idején a Posta biztosította a kábeleket, a vonalkiépítés és a pénzbedobó berendezések beszerzése és telepítése a MATART feladata volt. A II. világháború után az utcai fülkékből egy sem volt használható állapotban.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

1950. március 1-jétől a Magyar Posta vette át a teljes üzemeltetést. A közel 54 éven keresztül üzemelő tantuszos rendszert 1981-ben a 2-forintos tarifára való átállás váltotta. Különböző, de kizárólag pénzbedobós készülékek üzemeltek. A nyolcvanas évek végére az elharapódzó vandalizmus egyre inkább veszélyeztette a készülékek megbízható üzemeltetését.

1989. december 31-én a távközlési ágazat kivált a Postától. 1991-ben kerültek felszerelésre az első olyan készülékek, amelyek már visszahívhatóak voltak és az eddigi készülékekhez képest üzembiztonságban és szolgáltatásban is nagyságrendekkel magasabb kategóriát képviseltek. A készülékek központi felügyeleti rendszerrel lettek ellátva, automatikusan jelezték az üzemeltetés kapcsán bekövetkezett változásokat a persely tartalmán és meghibásodásokon keresztül a rongálásokig. Még ugyanebben az évben az első chipkártyás nyilvános készülékek is üzembe helyezésre kerültek.

1993-tól kezdődött és idővel egyre inkább elharapózott a chipkártya hamisítása, amelynek a vállalat a forint alapú Eurochip II kártyák bevezetésével tudott teljes mértékben gátat szabni. 2002. év végén megjelentek az első multimédiás telefonkészülékek, amelyek a hagyományos telefonálás mellett Internet elérést, sms-, e-mailküldési lehetőséget biztosítottak. Budapesten 2003. júliustól a kártyás készülékek egy részén sms küldésre is lehetőség volt.

Mire lehetne használni a telefonfülkéket?


Még megéri a társaságoknak üzemeltetni a nyilvános telefonokat, de azok egyre kevésbé lesznek kihasználva. Több ötlet is van a hasznosításukra az eredeti funkció megőrzése mellett. Sokan vezeték nélküli internet pontokat képzelnek el plusz funkcióként. Spanyol tervek szerint viszont elektromos autókat lehet tölteni majd az ország telefonfülkéinél. 

 

Címkék:
csomag küldés,