GKI: nő a munkanélküliség és a külkereskedelmi aktívum

A magyar gazdaság valószínűleg túl van a visszaesés mélypontján, a IV. negyedévben az előző negyedévhez képest már minimális növekedés valószínű, az előző év azonos időszakához képest azonban csak 2010. II. félévében várható - szerény - növekedés.

Az iparban idén eddig csak a bányászat és az egyéb feldolgozóipar volt képes növekedésre. Belföldre a gyógyszeripar, exportra az élelmiszeripar is emelni tudta értékesítését. Az építőiparon belül az épületek építése 13%-kal csökkent, az egyéb építményeké - pl. útépítés - viszont 11%-kal nőtt. A mezőgazdasági termelés - nagyrészt a kalászos gabonák mintegy 25%-os, időjárás okozta terméscsökkenése miatt - ugyancsak jelentősen visszaesik idén.

A kiskereskedelemben az élelmiszerek és napicikkek forgalma 4,5%-kal, a többi terméké 7%-kal, a gépjárműveké 36%-kal csökkent a vásárlóerő és a hitelfelvételi lehetőségek szűkülése miatt. Az import az exportnál is sokkal erőteljesebben esik vissza a belföldi kereslet csökkenése következtében. A magyar gazdaság 2009-ben nem vesz igénybe külső nettó finanszírozási forrást, mert a felvett hiteleket vagy a devizatartalék növelésére, vagy korábbi hitelek visszafizetésére fordítja.

A munkanélküliség már a III. negyedévben kétszámjegyűvé vált (10,3%). Az év végén részben szezonális okokból, részben a visszaesést késve követő foglalkoztatás-csökkenés, valamint a közmunkák kifutása miatt 11% körül lehet. Jövőre a II. negyedévtől várható csökkenés. A bruttó keresetek az első nyolc hónapban 1,3%-kal emelkedtek. Az szja-sávhatár július 1-től érvényes - év elejéig visszamenőleges hatású - eltolása következtében a nettó keresetek az I. félévi 1%-os emelkedés után július-augusztusban 3,5% körül nőttek. A reálkeresetek 2% körüli csökkenése azonban - mivel az infláció is július 1-től kezdett ismét gyorsulni - május óta stabil. Az év egészében a reáljövedelmek 4-5%-os csökkenése valószínű a munkanélküliség emelkedése, a 13. havi nyugdíjak megszüntetése valamint a családtámogatások nominális befagyasztása miatt. Jövőre a reáljövedelmek stagnálása várható.

Szeptemberben a fogyasztói árak 4,9%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, ami az I. félévinél gyorsabb, a július-augusztusinál lassúbb ütem. E hónapban a változatlan adótartalmú index mindössze 1,1% volt, vagyis adóintézkedések nélkül számítva az infláció üteme az I. félévhez viszonyítva jelentősen tovább lassult.

Az államháztartás hiánya 2009-ben a nagyfokú gazdasági visszaesés ellenére a GDP 3,9%-a körül lesz. 2010-re a hivatalosan megcélzotthoz hasonló, 3,8%-os deficit várható. Ennél érdemben nagyobb hiányt a nemzetközi pénzpiac aligha tolerálna. Elképzelhető viszont, hogy az állami cégek adósságállományát a következő kormány - más választási évek gyakorlatához hasonlóan - konszolidálja, ami egyszeri tételként emeli meg a hiányt. Az érintett cégek működésének reformja esetén ezt a nemzetközi pénzvilág elfogadhatja.