Csodamelltartók és végtelen végkiárusítások: van hol panaszkodnunk miattuk!

2008. szeptember elsején lépett hatályba a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény, amely megfogalmazza a hatóságok feladatait és a fogyasztók jogait, amennyiben egy kereskedő tisztességtelenül jár el tevékenysége során a fogyasztóval szemben.

A törvény életbe lépése óta a fogyasztóvédelemmel foglalkozó hatóságok - a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - olyan kérdésekben is eljárhatnak kereskedők, szolgáltatók ellen, amelyek esetén eddig tehetetlenek voltak. Ennek köszönhetően sikerült visszaszorítaniuk a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, és a fogyasztók tájékoztatása terén eredményesnek bizonyultak.

A GVH ugyan már korábban is szankcionált bizonyos kérdésekben, például a fogyasztó megtévesztése esetén, azonban csak akkor, ha az a fogyasztók széles körét érintette.

A legfontosabb kérdés, amit a törvény rendezni hivatott, a hatóságok hatáskörének rendezése. Az elmúlt egy év tapasztalatai szerint ezt sikerült is elérniük, a tegnapi sajtótájékoztatón mindhárom szervezet elnöke elégedetten nyilatkozott: az egy év alatt lefolytatott 1300 eljárás során egyszer sem fordult elő vitás kérdés, hogy mikor ki járjon el.

Ha az érintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat olyan tevékenységgel függ össze, amelyet a PSZÁF felügyel (pl. bankok, biztosítók, pénzintézetek), akkor a felügyelet lesz az eljáró intézmény, egyéb esetekben az NFH, kivéve, ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a verseny érdemi befolyásolására alkalmas, ilyenkor a GVH köteles intézkedni.

Egyes területeken persze összefogásra is szükség van a három hatóság között, a visszaélések eredményes megszűntetése érdekében. Ilyen például a pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző, a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló kereskedelmi ügynökök esete, ahol az NFH is érdekeltnek tekinti magát a PSZÁF mellett - jelentette ki Wittich Tamás, az NFH főigazgatója.

A GVH szintén sikertörténetként tekint az előző évre, hiszen nem volt hatásköri vita, aktatologatás, 13 ügyet pedig le is zártak, melyekben 13 milliós bírságot szabtak ki, de várhatóan ez még idén jelentősen nőni fog - mondta el Dr. Nagy Zoltán, a versenyhivatal elnöke.

Mi számít tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak?

A jogszabály szerencsére pontosan meghatározza ezek körét, hiszen 31 nevesített gyakorlatot is felsorol, ahol a hatóságoknak még csak mérlegelési lehetőségük sincs, kötelező jelleggel el kell járniuk a kereskedő szolgáltató ellen.

Ilyen például a minőségi jelzések jogosulatlan használata, amikor például egy vendéglátóegység magasabb kategóriájúként tűnteti fel magát; a vevőcsalogatás azon módszere, mikor az üzlet végkiárusítás hirdet, vagy azt állítja, hogy felhagy tevékenységével, mindezt valótlanul, de tipikus, és így nevesített vétség az is, ha egy termékről azt állítják, hogy alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására, miközben ez orvosilag nem bizonyított.

Az NFH a törvény életbe lépése óta 50 milliós bírságot szabott ki, főként ez utóbbi, gyógyhatással nem rendelkező szerek gyártóira, forgalmazóira, de az a női fehérnemű gyártó is súlyos bírságot kapott, amely reklámjaiban azt állította, hogy a terméktől a hölgyek szülés után ismét karcsúak lesznek.

A PSZÁF elnöke szintén kiemelt néhány egyedi ügyet az elmúlt évből: ilyen volt a Budapest Bank esete, melyben 5 millió forintos bírságot szabtak ki az átutalási költségeket érintő téves tájékoztatási gyakorlata miatt. A Groupama 2 millió forintos bírságot kapott, mivel nem nyújtottak megfelelő tájékoztatást az életbiztosítások visszavásárlási értékét illetően.
A GVH elnöke által kiemelt eset a Hild Zrt. megtévesztő hirdetései voltak, amelyért 30 millió forintra bírságolták a vállalkozást. Valótlanul állította többek között azt, hogy a járadékos a saját lakásában élhet, hiszen az adott ingatlan tulajdonjoga a vállalkozáshoz kerül, de a közös költség, vagy az állagmegőrző munkálatok költségeinek átvállalása sem volt tisztázott a hirdetések szövegében.

A törvénnyel kapcsolatban persze fontos megemlíteni, hogy a fogyasztókért született, azonban csak azokat védi, akik tájékozottan, és elvárható figyelmességgel járnak el. Panaszt emelni az egyes hatóságok hatókörének ismerete nélkül is tehetünk, hiszen a közöttük fennálló megállapodás miatt mindenképp ahhoz kerül majd ügyünk, aki jogosult az eljárás lefolytatására.

Ha problémánk merülne fel egy kereskedővel kapcsolatban, nem kötelező persze egyből a hatóságokhoz fordulni, hiszen a vásárlók könyvében is jelezhetjük panaszunkat, sőt jegyzőkönyvet is felvetethetünk az esetről, amire az üzletvezetőnek 30 napon belül mindenképp reagálnia kell.