Újabb leminősítések: tovább romlott a cégek pénzügyi helyzete!

A tizenhárom fokozatú skálán a legtöbb ország egy hellyel csúszott vissza, azonban a leginkább érintett országok, mint Spanyolország, Nagy-Britannia vagy Írország két helyezésnyi visszaeséssel kénytelenek szembesülni. Csak pár régió - India, Brazília, Kína, a közel-keleti országok és az észak-afrikai régió - volt képes megőrizni korábbi besorolását. Ha Magyarországon nem hajtják végre a megszorító csomag intézkedéseit, az ország még mélyebbre csúszik az értékelésben, és még kevésbé lesz vonzó a befektetők szemében.

Magyarország

Legutóbbi értékelésében a Coface Magyarországot is negatív megfigyelés alá helyezte, most a leminősített országok között áll, így A3-ról A4-re változott az országkockázati besorolás. "Magyarország esete nem egyedi, az egész régiót leminősítették a világgazdasági válság hatására. Ez egy globális válság régiós hatása" - mondta el Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója. Ez a vállalkozások szempontjából azt jelenti, hogy árazásban és limitben is a rosszabb kategóriába kerül az ország.

Nincs jelentős változás a magyar a vállalkozások helyzetében, állítja Dercze. A magyar vállalkozások továbbra is alultőkésítettek, és ez a mostani hitelszűkében finanszírozási problémákkal is jár. Jelentős probléma, hogy a magyar export közel 30 százaléka Németországba irányul, ahol ugyancsak gazdasági lassulás tapasztalható, így az exportorientált magyar cégek a jóval kisebb megrendelésállomány problémájával szembesültek. Ha a német gazdaság lassul, akkor a magyar annál is nagyobb mértékben hanyatlik. Így aztán nem meglepő, hogy a magyar GDP a legújabb előrejelzések szerint akár 5 százalékkal is csökkenhet az idén.

Dercze úgy véli, hogy ebben a helyzetben a túlélés érdekében a magyar vállalkozásoknak muszáj annyira leszorítani költségeiket, amennyire az lehetséges. A vevőkockázatra is nagyobb gondot kell fordítani, állítja Dercze. Mivel a vevők igencsak elhúzzák a fizetést a szállítók irányába, ezért a céginformáció-vásárlás, és a hatékony kinnlevőség-kezelés életbevágóan fontos ilyen helyzetekben.

A magyar fizetésképtelenségi eljárások száma, és ezen belül a felszámolások száma 15-20 százalékkal nőtt meg 2009 első negyedévében 2008 hasonló időszakához képest. Emellett a Coface azt tapasztalta, hogy Magyarországon még lassabban fizetnek a vevők. Globális felmérések szerint az összes vállalati hitel négyötöde az egymás közötti számla kifizetések csúsztatása, csak egyötöde banki alapú, de Magyarországon is hasonló ez az arány, teszi hozzá Dercze.

A magyar gazdasági szektorok közül a leginkább veszélyeztetettek továbbra is a nagykereskedelem, a kiskereskedelem, az építőipar, az autóipar bizonyos területei - például az autóipari beszállítás, az autókereskedelem, valamint a szórakoztatóelektronika és a logisztika; ezen belül is a fuvarozás. Igazából viszonylag biztonságos helyzetben az energiaipar és a telekommunikációs szektor van, állítja Dercze.

Dercze véleménye, hogy a legnagyobb problémánk a régió többi szereplőjéhez képest, hogy Magyarország a válságba igen rossz költségvetési helyzettel lépett be, így igen kicsi a mozgásterünk. Nagy-Britanniában komoly állami vásárlásokkal próbálják élénkíteni a piacot, ezt kötvénykibocsátással finanszírozzák, és ezek vonzóbbak lehetnek, mint a magyar kibocsátás, hiszen lényegesen kisebb a kockázat. További probléma, hogy a magyar GDP igen nagy részét adja az export, a belső fogyasztás aránya ehhez képest kicsi. Így igazából a magyar gazdaság csak akkor indul be, ha a német gazdaság is felpörög. Újabb probléma, hogy mivel a magyar költségvetés teljesen el van adósodva, nem tudja úgy stimulálni az állami megrendeléseken keresztül a gazdaságot, mint az történik Szlovákiában, vagy Csehországban.

Dercze szerint ha valóban megindulnak a meghirdetett megszorító lépések és működnek, valamint ha stratégiai döntések születnek - vélhetően csak a választások után - akkor nem csúszunk tovább. De az a minimum, hogy a válságintézkedéseket végre kell hajtani, különben belátható időn belül B kategóriába kerülünk. Az meg nem olyan vonzó befektetési kategória, és nagy költségekkel jár. Dercze úgy véli, hogy el kell érni, hogy a magyar munkaerő olcsóbb legyen, ugyanis jelenleg túl nagy terhek rakódnak a bérekre, és így nem túl versenyképesek. A versenyképes munkabérek esetén újra megindulnának a beruházások, és az húzná a helyi gazdaságot.

A BRIC-országok: kevéssé fog rajtuk a válság

A krízissel szemben leginkább ellenállónak bizonyuló országok közé tartozik Brazília, India és Kína. India A3-as besorolása tulajdonképpen 2004 decembere óta nem változott. Mivel az ország gazdaságának motorját a továbbra is a belső kereslet jelenti, így a nemzetközi kereskedelem hanyatlása kevéssé hat rá. Az indiai cégek a legkisebb mértékű lassulással szembesülnek a BRIC országok közül, amely számszerűleg 5 százalékos növekedést jelent 2009-ben, ami 4 százalékponttal kevesebb, mint 2007-ben.

A több lábon álló gazdasággal rendelkező Brazília 2006 decembere óta őrzi A4-es besorolását. Mindemellett a külföldi devizában felvett hiteleknek nem volt olyan mértékű káros következménye, mint Közép-Európában.

A januárban negatív megfigyelési listára helyezett Kína esetében a Coface továbbra is fenntartja az A3-as besorolást, mivel a kínai vállalkozások sérülékenyekké váltak a túl nagy kihasználatlan kapacitás és az öldöklő verseny generálta árrés-csökkenés miatt. Ugyanakkor a gazdaságélénkítő csomag elfogadása és az első negyedév pozitív jelei - a hitelezés bővülése és az ipari termelés növekedése - miatt a Coface nem rontotta az ország besorolását.

A három másik BRIC országgal ellentétben Oroszországot súlyosan érintette a válság. Az előrejelzések szerint a GDP növekedés lassulása eléri a 11 százalékpontot, azaz a 2007-es 8,1 százalékos gyarapodással szemben 2009-ben 3 százalékos visszaeséssel számolhat. Az orosz cégeknek igen jelentős mennyiségű adóssága van külföldi devizában, ezért a hitelválság roppant súlyosan érinti őket. Mivel a Coface 2009 elején is fizetésképtelenségeket regisztrált, ezért úgy döntött, hogy Oroszország besorolását C-re rontja.

Közel-Kelet és Észak-Afrika: a nyugalom szigete, vagy késleltetett hatás?

A francia cégek legjelentősebb partnereinek számító észak-afrikai cégek viszonylag jól viselik a válságot. Tunézia és Marokkó több lábon álló gazdaságokkal rendelkezik, bankrendszerük pedig igen alacsony mértékű kitettségű a rossz befektetések hatásainak. Mindezidáig a Coface nem érzékelt semmiféle romlást a cégek fizetési kötelezettségeivel kapcsolatban. A válság kitörésekor Észak-Afrika és a Közel-Kelet olajtermelő országai erős pénzügyi pozíciókkal rendelkeztek az olajtermelés 2003 és 2008 közötti virágzásának köszönhetően, ebből pedig az egész régió profitált. Ezért a térség kockázati besorolása változatlan maradt.

"A válság 2009 első felében éri el csúcspontját"- állítja Francois David, a Coface elnöke. "A Coface forgatókönyve szerint a válság 2009 második felében érhet véget, amikor végre megáll a világgazdaság növekedésének lassulása. Úgy véljük, hogy a fejlődés 2010 elején indulhat meg, ez azonban lassú és hosszadalmas lesz a versenyszférában elhúzódó adósságrendezés miatt, legyen szó akár magánszemélyek vagy akár cégek pénzügyeiről.