Nemcsak a pénzintézetek, de sok más ágazat képviselői is bejelentették a közelmúltban, hogy felfüggesztik a bónuszprogramjukat. Persze nem önkéntesen.
A bónuszprogramok visszavonása mögött általában a kormányok nyomása áll, mely a közvélemény elégedetlenségét közvetíti a jutalmazásokkal kapcsolatban. A holland pénzügyminisztérium például a parlamentnek írt levélben közölte, hogy az eddiginél szigorúbb bónusz-szabályozást kíván bevezetni az olyan vállalatoknál, amelyek állami támogatást kaptak. A tárca kész perre menni, ha úgy látja, hogy másként nem tud gátat szabni az indokolatlanul nagy jutalmaknak.
Az ING Groep Nv azonban megelőzte a kormányt: a bank 1 200 dolgozóját - köztük 200 felsővezetőjét - szólította fel, hogy fizessék vissza a 2008-ban felvett bónuszaikat. A Société Générale vezetői szintén visszafizetik a jutalmaikat. Franciaország harmadik legnagyobb bankja önként mondott le a jutalmak további osztogatásáról, miután Nicolas Sarkozy megfenyegette a céget, hogy teljes egészében megtiltja a bónuszok kifizetését. A bank korábban 1,7 milliárd euró hitelgaranciát kapott a francia államtól.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
A jövő oktatásának legfontosabb kérdése: kiválthatja az AI a hagyományos tananyagot?
A Tudományos Diákköri Mozgalom már évtizedek óta szerves része a magyar felsőoktatásnak.
-
Megtakarításból befektetés: avagy hogyan válhatunk befektetővé akár havi 50 ezer forinttal is?
Nyitrai Győzőt, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.


