Mi kerül az ünnepi asztalra: pezsgőből kevesebb, virsliből egyre több fogy

A pezsgőfogyasztás hazánkban kifejezetten szezonális jellegű, elsősorban a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódik. Sokan évente csak egyszer, az év végén vásárolnak pezsgőt otthoni fogyasztásra, hiszen szilveszterkor szinte mindenki iszik pezsgőt, még ha nem is maga gondoskodik a termék beszerzéséről. Vannak tehát, akik évente csak egyszer, év végén vásárolnak pezsgőt, összességében pedig átlagosan évente 2-3 alkalommal vásárolunk ebből a nedűből.

Pezsgőt, illetve habzó bort 2007-ben a magyar háztartások 45 százaléka vásárolt. 2003 óta folyamatosan csökken a kategóriát fogyasztók aránya. Az akkori 53 százalékos arányhoz képest állandó visszaesés tapasztalható. Az értékben kifejezett forgalom ugyan emelkedett 2007-ben 2006-hoz képest, de a vásárlói hatókör szűkülése miatt jelentős mennyiségi visszaesés következett be. A kereskedelmi márkás termékek aránya a megvásárolt volumenből továbbra is alacsony, mindössze 8 százalék. Mivel az év utolsó hónapjában nagyjából nyolcszor annyi háztartás vásárol pezsgőt és habzó bort, mint egy átlagos hónapban, ezért nem meglepő, hogy az alacsonyabb árfekvésű termékek aránya ilyenkor megnő. Minden bizonnyal az idei évben is ez a tendencia figyelhető meg.

A hipermarketek szerepe meghatározó, és a szupermarketekkel együtt egyre jelentősebb a pezsgő és habzó borok kiskereskedelmi értékesítésében, míg 2007-ben a magánszemélyek számára is értékesítő nagykerek (cash&carry) szerepe csökkent.

Az szilveszteri ünnepek másik kedvelt terméke a virsli. Ebből a húskészítményből a 2008. januártól szeptemberig tartó időszakban 4 százalékkal több fogyott, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A termékkört vásárló háztartások száma viszonylag állandó maradt, mindössze 1 százalékkal növekedett, azonban jelentősebb változást eredményezett az, hogy akik vettek virslit, azok átlagosan 3 százalékkal nagyobb mennyiséget tettek bevásárlókosarukba, mint a tavalyi felmért időszakban.

2008. január-szeptemberi időszakban a virsli kilogrammonkénti átlagára 2 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor: egy kilogramm virsli így átlagosan 852 forintért volt elérhető. A gyártói márkák és kereskedelmi márkák ára között a különbség csökkent, köszönhetően a saját márkák árában bekövetkezett nagyobb arányú emelésnek. Az áremelkedések után a gyártói márkás termékek kilójáért 960 forintot, míg a kereskedelmi márkásokért 680 forintot kellett fizetni. Az árkülönbség csökkenése ellenére továbbra is a saját márkás termékek forgalma növekedett jelentősebb mértékben (10 százalékkal nagyobb mennyiség került a bevásárló kosarakba), addig a kereskedelmi márkáknál átlagban 140 százalékkal magasabb árú gyártói márkákból ugyanakkora mennyiségben fogyott.

A virsli kategória mennyiségbeli növekedését az olcsóbb baromfiból készült kereskedelmi márkás termékek okozták, melyeket 5 százalékkal alacsonyabb áron tudták a háztarások megvásárolni, mint a tavalyi évben.

Az értékesítési csatornák közül tavalyhoz képest 2008 első kilenc hónapjában a hiper- és szupermarketek, valamint a kisbolt láncok üzleteiben vásároltak valamivel nagyobb mennyiséget a háztartások, ezzel szemben 2 százalékponttal gyengült a diszkontok pozíciója, illetve kisebb mennyiséget vásároltunk hentesnél és független vegyesboltban.

A virslit vásárlók között a fiatalabb, gyerekes családok aránya meghaladja a napi fogyasztási cikkeknél mért átlagos eloszlást. Ezek a háztartások egyben virslire is fokozottabban költenek. A nagyobb városokban és Budapesten élők országos arányukhoz képest virslit nagyobb hányadban vásárolják. Jövedelmi szempontból vizsgálva a költéseket megállapítható, hogy a magasabb bevételekkel