Nem lett elég gyors a net - 75 millió büntetés a Magyar Telekomnak

Az ADSL alapú Internet-szolgáltatást Internet-szolgáltatók értékesítik a végfogyasztóknak. A távbeszélő szolgáltatótól vásárolt ADSL szolgáltatást "összecsomagolják" saját Internet hozzáférési szolgáltatásukkal, s így képeznek különböző méretű szélessávú Internet-szolgáltatási csomagokat. Számos vállalkozás kínál szélessávú Internet-szolgáltatást. Tekintettel a volt vezetékes hangszolgáltatók hálózatának használhatóságára, a kisebb vállalkozások piacra való belépésével és a technológia fejlődésével a DSL-szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások között erős árverseny kezdődött. A fogyasztók megnyerése érdekében a szolgáltatók intenzív kommunikációs tevékenységet folytatnak, amelynek középpontjában általában szolgáltatásuknak két eleme, az ár és a sávszélesség áll.

A Magyar Telekom a piac egyik meghatározó szereplőjeként vett részt a versengésben. A GVH vizsgálata azonban feltárta, hogy 2006 végén illetve 2007 elején több reklámjában sem adott megfelelő tájékoztatást a fogyasztóknak szolgáltatása valamennyi lényeges tulajdonságáról. Kiderült például, hogy a távközlési társaság
• internetes honlapján 2007 áprilisától arról tájékoztatta a fogyasztókat, hogy a T-DSL Profi Grátisz, a T-DSL 4000 és a T-DSL Profi Grátisz Partner díjcsomagokkal akár 4 Mbit/s, a T-DSL Profi Ritmus és a T-DSL 8000 díjcsomagokkal akár 8 Mbit/s maximális letöltési sebesség érhető el,
• szórólapján a 2007. évben arról tájékoztatta a fogyasztókat, hogy a T-DSL Profi Grátisz díjcsomaggal 4 Mbit/s, a T-DSL Profi Ritmus díjcsomaggal 8 Mbit/s letöltési sebesség érhető el.

A GVH azonban megállapította, hogy a 2007. március 1-jei sávszélesség-bővítés után a 256/4480 kbit/sec sávszélességű, valamint a 480/8096 kbit/sec sávszélességű csomagok tekintetében nem volt olyan fogyasztó, aki a hirdetett maximális sávszélesség-értéken tudta igénybe venni a szolgáltatást. A Magyar Telekom internetes honlapján közzétett, vizsgált tájékoztatásaiban a különböző T-DSL díjcsomagok esetében elérhető sávszélességről adott tájékoztatásokban alkalmazott "akár" és "maximális" kitételekkel kapcsolatban a GVH kiemeli: ezek tájékoztatásokban való alkalmazása önmagában nem jelent automatikus felmentést a vállalatok számára a jogsértés alól. Igaz, az "akár" és a "maximális" szavak általában véve nem szükségszerűen megvalósuló lehetőséget jelentenek, ám a reklámokban nem elméleti, hanem reális lehetőséget kell közzétenni.

Egyes T-DSL szolgáltatásokról szóló reklámjaiban a Magyar Telekom nem közölte a fogyasztókkal, hogy a szolgáltatás csak meghatározott időre szóló hűségnyilatkozat vállalásával vehető igénybe a feltüntetett áron. A GVH szerint a szerződés határozott időre szóló megkötése alkalmas a fogyasztó időszakos fogvatartására, nehezítve a versenytársak közötti váltást. A határozott időre szóló szerződés esetén a fogyasztót két fő, egymással szorosan összefüggő ellenszolgáltatás terheli:
• a díjcsomag árának a megfizetése és
• a későbbi (például a szolgáltatók közötti váltásban megmutatkozó) fogyasztói döntések meghatározott időszakra szólóan történő korlátozása.

A GVH megállapította, az eljárás alá vont a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított azon tájékoztatások esetében, amelyekben a tájékoztatás nem foglalta magában a reklámozott készülék mindkét ellenértékét, így az ár közlése mellett azt, hogy a meghirdetett áron való vásárlás feltétele a szerződés határozott időre történő megkötése. Ez került megállapításra az interneten közzétett, a 2006. szeptember-októberi, a 2007. január-márciusi és a 2007. április-májusi időszakban alkalmazott tájékoztatások esetében. A GVH kiemeli, az internetes honlapon további kutakodás eredményeként esetlegesen elérhető információk nem alkalmasak a jogsértés megszüntetésére, különös tekintettel arra, hogy az árközlések mellett nem lett volna mellőzhető a szerződés határozott időre történő megkötésének követelményére történő utalás, s ezt az árközlések mellett különösebb gond nélkül fel is lehetett volna tüntetni. Ezt a hiányt a "továbbklikkelés" lehetősége nem pótolhatja.

A fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatásai miatt a Magyar Telekom Nyrt. 75 millió forintos bírság megfizetésére köteles. A GVH ismételten aláhúzza, a reklámoknak önmagukban (minden további információ megismerése nélkül) kell hitelesnek, igaznak és pontosnak lenniük, így nem mentesíti a vállalkozást a versenyjogi felelősség alól, ha reklámjaiban jelezte, további információkat hol lehet elérni, illetőleg közölte, hogy a tájékoztatás nem teljes körű. A reklámnak magának is pontos tájékoztatást kell nyújtania a terméknek vállalkozás által a reklámban szerepeltetett tulajdonságáról. Így szintén nem mentesít a versenyjogi felelősség alól, ha a fogyasztó a rendelkezésére álló és biztosított valamennyi tájékoztatási lehetőséget igénybe veszi és a további információk birtokában teljes képet kaphat a termék (a termék adott tulajdonságának) tényleges mibenlétéről.