"A hirdetési büdzsé fele kidobott pénz...csak éppen nem tudni, melyik fele" - hangzik a híres mondás. A Nielsen Media piackutató cég a napokban jelentette be, hogy a jelenleginél a hirdetők számára sokkal használhatóbb adatokat fog szolgáltatni novembertől kezdve a reklámidőre vontakozó nézettségről.
A médiapiacon az internet terjedése hozta meg a nagy változást, hiszen az új média lehetőségeivel élő hirdetők pontosan tudják mérni, hogy hányan találkoztak reklámjaikkal, míg ugyanez nem mondható el a tévé esetében.
A Nielsennél már mintegy 10 éve rendelkezésre áll a technológia, hogy a reklámidőre vonatkozóan percre lebontott rating adatokat tegyenek közzé és a hírek szerint azt is pontosan mérni lehet majd, hogy a szünetben hányan váltottak csatornát, vagy éppen hagyták el a szobát. (A hogyanról egyelőre nem esett szó, régóta léteznek azonban a jelenleg alkalmazottnál fejlettebb módszerek is, ilyen például a hőfényképes, vagy a szemüveges mérés...)
A tengerentúlon napvilágot látott hír nem váltott ki örömünnepet a televíziók képviselői között, a többség attól aggódik, hogy ha pontosan mérhető lesz a szünetekben bekövetkező nézettség-visszaesés, akkor a hirdetők méginkább az új média felé súlyozzák át büdzséjüket.
Kutatások szerint a digitális videorögzítővel rendelkezők 40-90%-a áttekeri a reklámidőt, míg a real-time tévézők körében csak 5-8% nem nézi a hirdetéseket.
Mivel egyelőre nem lehet tudni, mit is akar pontosan a Nielsen, nehéz messzemenő következtetéseket levonni az esetleges hatásokat illetően, a médiaszakértők többsége szerint azonban nem hat majd a drámai újdonság erejével, hogy a reklámblokkok alatt sokan elkapcsolnak. Erre vonatkozó adatok egyébként jelenleg hazánkban is elérhetők a hirdetők számára, így kíváncsian várjuk, mi lesz az újdonság az új rendszerben...
Arról nem is beszélve, hogy az USA-ban kidolgozott újítás hazánkba betörése eltarthat még egy darabig, a hazai kereskedelmi tévék így megfelelően felkészülhetnek a digitális televíziózás kihívásai mellett az új rendszerre is.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
A jövő oktatásának legfontosabb kérdése: kiválthatja az AI a hagyományos tananyagot?
A Tudományos Diákköri Mozgalom már évtizedek óta szerves része a magyar felsőoktatásnak.
-
Megtakarításból befektetés: avagy hogyan válhatunk befektetővé akár havi 50 ezer forinttal is?
Nyitrai Győzőt, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.


