Nem találtak szabálytalanságot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ellenőrei háromszáz, kirívóan magas összegű táppénzkifizetés vizsgálata során. Mivel a táppénzes állományban lévők a jövedelmük után befizették a négyszázalékos járulékot, jogosan vették föl a naponta 236 ezer forintnál nagyobb táppénzt. Volt, aki 1,5 milliónál magasabb összeget kapott keresőképtelensége idejére.
Nem találtak szabálytalanságot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ellenőrei háromszáz, kirívóan magas összegű táppénzkifizetés vizsgálata során. Mivel a táppénzes állományban lévők a jövedelmük után befizették a négyszázalékos járulékot, jogosan vették föl a naponta 236 ezer forintnál nagyobb táppénzt. Volt, aki 1,5 milliónál magasabb összeget kapott keresőképtelensége idejére - írja mai számában a Világgazdaság.
A hatályos jogszabály szerint - 2000. december 30. óta - ugyanis a nem rendszeres jövedelmek után is járulékot kell fizetni, így azok táppénzalapot képeznek. Ezek között vannak a cégek által fizetett bónuszok, prémiumok, az egy-két havi keresetnek megfelelő szabadságpénzek, az egészségmegőrzésre, pihenésre szolgáló összegeket tartalmazó munkaszerződések
Sok esetben a túlórákat jutalompénzzel váltják meg a munkáltatók, mivel a dolgozók jócskán túllépték a hivatalosan engedélyezett túlóraszámot. Vannak havi 80 ezer forintnyi lakbérre és a lakás rezsijére kifizetett jutalmak, sőt szellemi tervekért járó prémiumok. Bizonyos körökben nem ritka a több millió forintos végkielégítés. De találkoztak az ellenőrök tetemes titoktartási díjjal is, amelyet azért kapott a munkavállaló, hogy három évig ne helyezkedjen el konkurens cégnél. Ennyi időbe pedig akár egy betegség is belefér
Így esett meg az is, hogy némely biztosítottnak a valódi munkajövedelménél lényegesen magasabb volt a táppénze. Bukodi Zsolt az OEP főosztályvezetője szerint, az is előfordult, hogy a nyugdíjban lévő munkavállalók mentek táppénzes állományba, ugyancsak szabályosan, hiszen a nyugdíj mellett szerzett munkajövedelmük után fizettek járulékot. Ezt ugyan nem tiltja jogszabály, ám előírja: a járulékfizetést külön kell kérelmezni, ez azonban sok esetben elmaradt. Ezekben az esetekben hatósági ellenőrzéseket kezdeményeznek.
A magas táppénzkifizetések között találtak kettős jogviszonyban dolgozót is, aki mindkét helyről járó jövedelme után fizette a négyszázalékos járulékot, így igényt tartott a kétfelől járó táppénzre is. A keresőképtelenséget megállapító orvosnak ilyenkor nyilatkozni kell, hogy melyik munkaviszonyának ellátására képtelen a beteg. Előfordult olyan eset is, hogy a keresőképtelen állományban lévő a főállású fizetése mellett tiszteletdíjban részesült, ezért a táppénzét mindkettő után kiszámolták a számára. Ám mivel tiszteletdíjas feladatát a keresőképtelensége idején is ellátta, a számára folyósított táppénz mellett megkapta a tiszteletdíjat is, ami enyhén szólva visszás.