A várva-várt lakás megvásárlása után és a költözés nehézségeit követően gyakran jön az újabb fekete leves. A falak vizesednek, a szomszédok minden szava áthallatszik és ezek még csak a "kisebb" gondok közzé tartoznak. A bajokat tovább tetézheti, hogy az egy építkezésre létrehozott projektcégek miatt nehéz érvényesíteni a garanciális igényeket. A jelek szerint e társaságok létét a bankok is támogatják.
A várva-várt lakás megvásárlása után és a költözés nehézségeit követően gyakran jön az újabb fekete leves. A falak vizesednek, a szomszédok minden szava áthallatszik és ezek még csak a „kisebb” gondok közzé tartoznak. A bajokat tovább tetézheti, hogy az egy építkezésre létrehozott projektcégek miatt nehéz érvényesíteni a garanciális igényeket. A jelek szerint e társaságok létét a bankok is támogatják – írja mai számában a Napi Gazdaság.
A jelek szerint a hazai bankok is előidézői annak a rossz gyakorlatnak, amelynek következtében a hazánkban épült lakások jelentős részénél nem, vagy csak meglehetősen nehezen tudják az ingatlanok megvásárlói érvényesíteni garanciális igényeiket.
Mikor valaki elindul, hogy megtalálja álmai lakását legtöbbször csak valamilyen fantázianévvel ellátott vállalkozásba botlik aki a lakások értékesítését végzi. Ha, azonban jobban megnézzük a projektek hátterében lévő cégek kapcsolatát, akkor felfedezhetjük, hogy legtöbbször külön válik a beruházó, a finanszírozó és a kivitelező cég. Ennek oka, hogy egy-egy beruházásra külön társaság, úgynevezett projektcég alakul. A projektfinanszírozás a lakásépítésben korántsem magyar találmány: a világ összes fejlett finanszírozási piacán megtalálhatóak az ilyen projekttársaságok. Ám számottevő különbséget jelent a világ más országaival szemben, hogy ma már a bankoknak is óvatosnak kell lenniük: hiába előzi meg a hitelezést a bankok részéről komoly műszaki, anyagi és piaci vizsgálat, a magyar piacon számos esetben volt arra példa, hogy a fővállalkozók csak azért indítottak el saját projektet, hogy rossz pénzügyi helyzetükből egy saját maguk által generált megrendeléssel kerüljenek ki. Az ilyen „előremenekülés” jellegű projekt során a profit jelentős részét a kivitelezés alatt realizálja a beruházó, így nem annyira érdekelt a lakások értékesítésében, a projekt – a bank számára is megnyugtató – lezárásában.
A hazai pénzintézetek jelentős része ennek ellenére úgy vélekedik: lényegesen jobban csökkenthető egy-egy hitel kockázata abban az esetben, ha a beruházásra külön társaság jön létre. Ilyenkor ugyanis mind a döntési folyamatot, mind pedig a hitelek felhasználásának ellenőrzését egyszerűbbé (ezzel gyorsabbá és olcsóbbá) teszi, ha csak egyetlen beruházást kell elemezni.
Garanált minőség
Az építő-szerelő munka tényleges elvégzője jótállási kötelezettséggel tartozik a lakás épületszerkezeteire, lakás- és épületberendezésekre, mint például kazán, falban futó csövek. A jótállás időtartalma az átadás-átvétel után számított három év. Miközben a jogszabályok rákényszerítik a kivitelezőt az esetleges hibák kijavítására, addig a gyakorlat sokszor mást mutat. A lakóparki beruházások projektcégeken keresztül folynak, amelyek az átadás után azonnal megszűnnek.
Az Építési és Építésügyi Szakmai Testület, amely önálló, törvény-előkészítési jogokkal is rendelkező kormányzati szervezet, fejlesztési és építésügyi minisztérium létrehozását tartaná szükségesnek. A már elkészült épületeknél a hibák csak rombolással lennének javíthatók, éppen ezért javasol több szakmai szervezet is egy erős építési hatóságot, amely ellenőrzi az építkezéseket, és akár vissza is bontatja a már elkészült részeket, ha abban minőségi kifogásokat talál.
Az építési folyamat felügyelete mellett a cégek minősítésére is szükség van. Tavaly az OLÉH megbízásából az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Közhasznú Társaság (ÉMI Kht.) kidolgozta az építési vállalkozók minősítési rendszerét. Az önkéntes minősítési rendszer célja a minősítést vállaló építőipari vállalkozások felkészültségének és referenciaképességének szakszerű, objektív és mérhető bemutatása. A vizsgálat a műszaki alkalmasság mellett az adott vállalkozások jogi, adminisztratív, szervezeti és pénzügyi felkészültségét is értékeli.
Kihez fordulj?
Minőségi kifogásainkkal nemcsak bírósághoz, hanem a gazdasági kamarák mellett működő békéltető testületekhez is fordulhatunk. Ezek a testületek a fogyasztói jogvitákat peren kívüli eljárás keretében, a bíróságoknál jóval gyorsabban rendezik el. Ha a bepanaszolt építtető magára nézve kötelezőként elismeri a testület döntését, úgy a határozatot is végre kell majd hajtania. Ha a beruházó nem ismeri el magára nézve kötelezőnek a döntést, akkor a testület csupán ajánlást ad ki, amelynek be nem tartása esetén nyilvánosságra hozhatja (például a médiában) az eljárás eredményét.