Tavaly előtt, mikor is teljes jogú tagjává váltunk az Európai Uniónak, nagyon sok honfitársunk gondolta úgy, hogy külföldön próbál szerencsét. Azonban azzal a szomorú ténnyel kellett szembesülniük, hogy a régi tagállamok, tartva a "keleti hordák" betörésétől, egyáltalán nem- vagy csak korlátozásokkal nyitják meg munkaerőpiacukat.
Tavaly előtt, mikor is teljes jogú tagjává váltunk az Európai Uniónak, nagyon sok honfitársunk gondolta úgy, hogy külföldön próbál szerencsét. Azonban azzal a szomorú ténnyel kellett szembesülniük, hogy a régi tagállamok, tartva a „keleti hordák” betörésétől, egyáltalán nem- vagy csak korlátozásokkal nyitják meg munkaerőpiacukat.
Az Unió alapelvei közzé tartozik a munkaerő szabad vándorlása. Azonban a régi tagországoknak lehetőségük van egy bizonyos átmeneti időszakban (legfeljebb 7 évig) korlátozni a külföldiek munkavállalását.
Az EU régi tagjainak április végéig kell színt vallaniuk, hogyan kívánják szabályozni a következő három évben a nyolc közép- és kelet-európai új tagország állampolgárainak munkavállalását. Bár kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a földrajzi közelség miatt legfeljebb Ausztria és Németország szorul átmeneti védelemre a keletről érkező munkavállalókkal szemben, 2004 májusában mégis mindössze hárman - Írország, Nagy-Britannia és Svédország - nyitották meg munkaerőpiacukat az újak előtt.
Márpedig a személyek szabad mozgása az egyik uniós alapjog, ezért az ettől eddig „eltekintő" tagállamoknak 2 év elteltével hivatalosan jelezniük kell az Európai Bizottságnak, ha a következő 3 évben is fenn kívánják tartani a korlátozást. Eddig csak Ausztria és Németország jelentette be, hogy biztosan nem változtat eddigi politikáján - ami senkit sem lepett meg.
A korlátozás egyébként nem egyenlő a teljes tilalommal. Elvileg ugyanis ma is minden országban munkát lehet vállalni, csupán ehhez többnyire engedély szükséges. Ennek kiadását az esetek többségében munkaerő-piaci vizsgálat előzi meg, amelynek során az állást meghirdetik, és azt az új tagországok valamelyikéből érkezett munkavállalók akkor tölthetik be, ha az adott fogadó országból nincs jelentkező.
Németország és Ausztria ezentúl kétoldalú egyezmények formájában meghatározott számú munkavállalási kvótát is biztosít Magyarország és mások számára. Még a franciák sem teljesen elutasítóak, igaz, ők saját iparuk szükségletei szerint válogatnak a jelentkezők közül. Ám a csatlakozási szerződés alapján még a nyitást elkerülő országokban is szabadon vállalhatnak munkát azok a csehek, lengyelek és magyarok, akik már legalább 12 hónapig munkaviszonyban voltak ott.
A nyitást választó uniós országok eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy nem csupán megalapozatlan volt a „keleti hordáktól" való félelem, de az új tagországokból érkező munkavállalók jelenléte egyenesen jótékony hatást gyakorolt a fogadó államok munkaerőpiacára.
Lakosságának arányában Írország fogadta be a bővítés óta a legtöbb közép- és kelet-európai munkavállalót: tavaly szeptember eleji adatok szerint 85 ezer társadalombiztosítási számot osztottak ki. A harmadik, szintén a liberális szabályozást választó tagállam, Svédország sem rokkant bele a piacnyitásba.
A kora őszig érvényes nyilvántartások szerint a közép- és kelet-európai térségből közel 22 ezren érkeztek munkavállalási célból a skandináv országba, ami nagyjából megegyezik a már korábban svéd földön tartózkodók számával. Minden eddig elérhető kimutatás arról tanúskodik, hogy a lengyelek indultak legnagyobb számban szerencsét próbálni külföldre, míg a magyarok a legkevésbé vállalkozó szelleműek közé tartoztak. Nagy-Britanniában például az első évben 98 ezer lengyel mellett kevesebb mint 7 ezer magyar vállalt munkát.
Az Europass – a szükséges dokumentum
Az Europass – a szükséges dokumentum
Az Europass elsősorban a munkavállalásban segít, az ötrészes dokumentum ugyanis tartalmazza a legfontosabb információkat a leendő munkavállalóról. Ugyanakkor nemcsak a külföldi, hanem a hazai munkakeresésben is használhatjuk, például segíthet eligazodni a nyelvvizsgák rendszerében. Mégpedig úgy, hogy az Europass egyik dokumentumában, a Nyelvi útlevélben nemcsak a meglévő nyelvvizsgákat kell feltüntetnünk, hanem meg kell jelölnünk a képességinknek, szövegértési-, írási- és beszédkészségünknek leginkább megfelelő szintet is.
Az Europass többi négy dokumentuma a Nyelvi útlevél mellett az Oklevélmelléklet, a Bizonyítvány-kiegészítő és a Mobilitási igazolvány, valamint az ezeket összefogó Önéletrajz.
Utóbbinál az általános személyi adatok mellett ismertetni kell az eddigi iskolákat és munkahelyeket, s azt is, milyen képességekkel rendelkezünk. A formanyomtatvány külön-külön kitér a művészi, a műszaki képességekre és kompetenciákra, a számítógép-felhasználói készségre és arra is, milyen társas kompetenciáink vannak, úgy mint például a csapatszellem, az alkalmazkodási készség. Mindezt nemcsak magyarul, hanem 25 európai nyelv bármelyikén is ki lehet tölteni.
A többi dokumentum az Önéletrajz egyfajta kiegészítése: a nyelvi képességeket a Nyelvi útlevél ismerteti, a végzettségeket az Oklevélmelléklet, illetve a Bizonyítvány-kiegészítő mutatja be – előbbi a felsőfokú, utóbbi az OKJ-s képesítésnél használható. Utóbbi kettőt a képző intézmény állítja ki, magyar és angol nyelven.
Az Oklevélmellékletet 2006-tól kötelezően megkapja minden végzős egyetemista és főiskolás, de akinek szüksége van rá, már tavaly óta kérheti. Ez ugyanis nem egy egyszerű fordítása a diplomának, hanem a tanultakat is részletezi, többek között a képzési követelményeket, a kreditpontokat, sőt a teljesített tantárgyakat is.
A csomag ötödik dokumentuma a Mobilitási igazolvány, ami a külföldi tanulmányutat, szakmai gyakorlatot igazolja. Ezt a dokumentumot is az intézmény állítja ki, de a fogadó egyetem (vagy a gyakorlat helyszínéül szolgáló üzem) tölti ki az út szakmai részére vonatkozó információkat.
A honlapon keresztül már most is elérhetőek a polgárok által kitöltendő dokumentumok.