Trabant és Audi - így jellemezte a régi és a tervezett új diákigazolvány közti különbséget Magyar Bálint oktatási miniszter. - írja az edupress.
Trabant és Audi - így jellemezte a régi és a tervezett új diákigazolvány közti különbséget Magyar Bálint oktatási miniszter. – írja az edupress.hu
Az oktatási tárca álláspontja szerint az új rezgőkörös kártyára azért van szükség, mert ez felel meg az új, korszerű beléptető rendszereknek. A rezgőkörös kártya ugyanis kontaktus nélkül is tud kommunikálni, tehát nem kell bedugni az olvasóba, csak hozzá kell érinteni az érzékelőhöz, és már bent is vagyunk a kollégiumban. Az új "diák" ezenkívül az elektronikus aláírást is tudná tárolni.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a mostani kártya is alkalmas - illetve alkalmas lenne - számos feladatot megoldani. A bökkenő csak ott van, hogy pont arra nem használják amire alapvetően szolgálna. Ugyanis többek között lehet vele fénymásolni, internetezni, valamint a büfében vagy a kávé- és túrórudi- automatában fizetni. Beléptető rendszer is működik a jelenleg használt diákigazolvánnyal, bár kétségkívül ezzel lassabb a bejutás, és megeshet, hogy a sok ki-be húzogatáskor eltörik a kártya. De nem használják a kártyában lévő chipet a hallgatók azonosítására. Így az intézmények a jelenlegi diákigazolvánnyal megoldhatnák a hallgatók beléptetését a Neptun vagy ETR rendszerben, a számítógéptermekbe, a könyvtárakba vagy a kollégiumokba is. A "diákkal" már most is lehetne azonosítani a hallgatót a TO-n, így egyszerűbb lenne az ügyintézés. Sőt ez a kis chipkártya elektronikus pénztárcával is rendelkezik. Így ha erre raknák a jegyzettámogatást, akkor megoldható lenne, hogy valóban jegyzetet vegyen a hallgató ebből az összegből.
Tehát a meglévő kártya adottságainak kihasználása helyett inkább egy új kártya kibocsátását választották a minisztériumban. Mindannak ellenére, hogy a chipes "diák" '98 óta létezik, még az elmúlt években is szereztek be az egyetemek és főiskolák olyan beléptető vagy azonosító rendszereket, amelyek egy másfajta kártyát használnak. Ezek költségeit nem egyszer a hallgatókkal finanszíroztatják, akik így fizetnek az állami "diákért" és helyi kártyáért is.
Az új "diák" bevezetésekor - a tárca ígéretei szerint – jelentősen megcsappanhat a diákkal való visszaélések száma. Nyomon követhető lenne, hogy egy hallgató hány intézménybe jár egyszerre, és hogy kell-e fizetnie az oktatásért, vagy sem. Megszűnne a matricabiznisz is, ugyanis jelenleg a 67 százalékos utazási kedvezmény nagyon megéri azt az öt-tízezer forintot, amibe egy illegálisan beszerzett azonosító matrica kerül. Igaz, ehhez a kalauzokat is fel kellene szerelni diákigazolvány-azonosító eszközzel, ami az állam szerint nagyon sokba kerül. Azonban, ha azt számoljuk, hogy az elmúlt hét évben hányan vásároltak hamis matricával kedvezményes jegyet vagy bérletet, akkor kérdéses, hogy mi a drága! Ráadásul matricát beszerezni az is tud, aki már nem egyetemista.
Az igazolványok árával kapcsolatban a miniszter korábban úgy nyilatkozott, a diákoknak ezután sem kell, ahogy eddig sem kellett az igazolvány teljes árát kifizetniük. Jelenleg a diákok az egyetemek, főiskolák esetén 1600 forintot fizetnek az igazolványért. Ebből 1360 forint a kártya előállításának költsége, 140 forint az eljárási díj, vagyis az adatfeldolgozás, illetve egyéb eljárási díjak fedezése. Az összegből 70 forintot kap minden intézmény minden tanuló után. A kormányrendeletben meghatározott díjak alapján úgy tűnik, a tanulók mégis a kártya teljes díját fizetik. Az ezen felüli fenntartási és előállítási díjakról a diákigazolványokra vonatkozó kormányrendelet ugyanis nem rendelkezik.
Kapcsolódó cikkek: