Akkor is fizetsz ha nem használod

Rá vagyunk utalva a bankszámlanyitásra, lassan már egy lépést sem tehetünk nélküle. A fizetéseket számlára utalja a munkáltató, a hitelek folyósítása is számlára történik, a közszolgáltatók is a számláról történő fizetést preferálják. De van néhány dolog amivel nem árt ha tisztában vagyunk: ilyen például az „alvószámlák” esete.

A bankszámlaszerződésben a bank arra vállal kötelezettséget, hogy az ügyfél nála elhelyezett pénzeszközeit kezeli és nyilvántartja, azok terhére kifizetéseket és átutalási megbízásokat teljesít, a számlatulajdonost pedig a számlája javára és terhére írt összegekről valamint a számla egyenlegéről értesíti.

A bankszámlán tartott pénzre nemcsak a bank vigyáz, hanem annak visszafizetését a betétvédelem intézményén keresztül - a törvény szabta keretek között - maga az állam garantálja.

Hogyan nyithatunk bankszámlát?

A bank kivétel nélkül mindig köteles azonosítani ügyfeleit, ezért személyi okmányok (személyi igazolvány, útlevél, lakcímet igazoló hatósági igazolvány) bemutatását követően nyitja meg a számlát. A legtöbb banknál a számlanyitásnak kötelező minimális összege is van. Bankszámlát nyithatunk bármelyik hazai vagy külföldi banknál, számlánkat pedig vezettethetjük forintban vagy devizában. A hitelintézetek nem csupán számlavezetést, hanem az egyes számlákhoz kapcsolódóan különböző szolgáltatáscsomagokat is kínálnak, amelyek előnyei elsősorban az árakban rejlenek.

Bankszámlanyitáskor nemcsak a különböző díjakat és jutalékokat célszerű figyelembe venni, - hiszen a díjak és jutalékok változhatnak! -, hanem számolni kell az egyéb szolgáltatásokkal (pl. kártyalehetőségek) és a kamatokkal is. Ha bankszámlánkat családtagjaink is használni kívánják, csakis meghatalmazásunk alapján tehetik ezt meg. Egyes hitelintézeteknél külön családi számlacsomagot is kínálnak.

Mi mibe kerül és mire használhatjuk?

A bankok eltérően árazzák a számla fix, illetve a forgalomtól függően változó költségeit. Az alacsony számlavezetési díj azoknak előnyös, akik ritkábban használják a számlát és viszonylag kis összegeket forgalmaznak rajta. Aki viszont gyakran használja a számlát, a nagyobb forgalom miatt előnyösebb számára, ha alacsonyabb forgalmi díjakat fizet, még ha a számla fix költségei (pl. a számlavezetési díj) magasabbak is. Gondoljuk hát végig, miért van szükségünk a bankszámlára és mire kívánjuk használni.

Megnyitott bankszámlánkra készpénzt fizethetünk be vagy átutalást fogadhatunk, illetve arról készpénzt vehetünk fel bankfiókokban, bankkártyával bankjegy-automatákban, postahivatalokban. Fizethetünk róla bankkártyával vagy internetes vásárláskor. Megbízást adhatunk a banknak eseti és rendszeres átutalásokra - például közüzemi díjak fizetésére - akár belföldre, akár külföldre. A közüzemi díjak megfizetéséhez használhatjuk a csoportos beszedési megbízást, amikor meghatalmazzuk a szolgáltatót, hogy leemelje számlánkról a szolgáltatás díját, a véletlen túlszámlázás ellen pedig teljesítési összeghatárt szabhatunk meg.

A számlán végrehajtott műveletekről öt évre visszamenőleg kimutatást kérhetünk, a gyakorlatban azonban a bankok a számlaforgalom adatait ennél sokkal hosszabb ideig is megőrzik. Egyre jobban terjednek az elektronikus bankszolgáltatások, amikor a számla egyenlegével számítógépes vagy telefonos kapcsolat segítségével otthonról, a munkahelyünkről vagy akár a világ egy távoli pontjáról rendelkezünk.

Fizetési megbízásaink iránytűje az a 24 (sokszor csak 16) jegyű szám, ami a számlánkat azonosítja. Kicsit hosszú, de tudni kell róla, hogy az egyedi bankszámlánkon túl a számlavezető bankot és annak fiókját is azonosítja, továbbá olyan ellenőrző számok is szerepelnek benne, amelyek kizárják, hogy a számlaszámot rosszul adjuk meg. A nemzetközi bankszámlaszámot (IBAN) úgy kapjuk meg, hogy számlaszámunk elé kerül a nemzetközi országjelzés két betűje (HU) és a számlavezető bankunk által megadott két számjegy.

A nem használt számla esete

Keményen megfizethetünk azért, ha a már nem használt számlákat csak úgy „elfelejtjük” és nem mondjuk fel a számlaszerződést. A bankok nagy része ugyanis automatikusan nem törli a több éve nem használt számlákat (még akkor sem ha negatívba fordult), a számlavezetési díjat viszont könyörtelenül behajtja akár évekre visszamenően is legyen szó akár forint, akár devizaszámláról.

A képlet nagyon egyszerű: a tulajdonos valamilyen okból kifolyólag (munkahelyet vált és nyitnak neki egy másik számlát, visszatörleszti a felvett hitelt, stb.) nem szünteti meg a számláját, de a bank továbbra is számlázza a havi díjat és egy idő után ennek a késedelmi kamatát is. Aztán egyszer csak kap egy felszólító levelet az ügyfél, hogy ennyi meg annyi tartozása van és azt 8-10 napon belül törlessze mert különben jönnek a szankciók, és a számláját is automatikusan megszüntetik. Itt érdemes megjegyezni, ha nagyvonalúan figyelmen kívül hagyjuk ezt a felszólítást és a pénzintézet tényleg bezárja a számlát attól még a tartozásunk megmarad sőt tovább kamatozik. Tehát érdemes minél hamarabb rendezni a dolgot.

Becslések szerint több tízezer ilyen "alvószámla" után is szednek számlavezetési díjat a bankok. S ez - ha csak pár száz forintos díjjal szorozzuk meg - nem csekély bevételt jelent a pénzintézeteknek.