Összehangolt kormányzati politikát sürget a k+f és az innováció terén a számvevőszék fejlesztési és módszertani intézete. Tanulmányuk szerint jobban kellene ösztönözni a kutatóintézetek együttműködését.
Összehangolt kormányzati politikát sürget a k+f és az innováció terén a számvevőszék fejlesztési és módszertani intézete. Tanulmányuk szerint jobban kellene ösztönözni a kutatóintézetek együttműködését.
Magyarországon jelentős előrelépés, áttörés szükséges a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységben - hangsúlyozta Báger Gusztáv, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Fejlesztési és Módszertani Intézetének főigazgatója szerdán, a Kutatástól az innovációig tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón.
A főigazgató elmondta, hogy ehhez tizenhét területen javasolnak módosítást. Olyan gazdaságpolitikát javasolnak, amely a vállalkozások innovációs aktivitását fokozza. Utalt arra, hogy Magyarország a húsz mutató alapján képzett összesített innovációs index alapján az országok között az utolsó harmad elején van, ugyanakkor az innovációs teljesítménytrend mutatója szerint a felzárkózók közé tartozik. Négy kutatás-fejlesztési, innovációs mutató tekintetében Magyarország megelőzi az EU-átlagot.
A főigazgató szerint összehangolt kormányzati politikára van szükség a k+f és az innovációs tevékenységben. A tanulmány rámutat arra is, hogy a GDP-arányos k+f ráfordítás növelését össze kell kapcsolni a tudásipar hatékonyságát javító intézményi reformokkal.
A főigazgató a javaslatok között említette, hogy a k+f állami finanszírozást az ország hosszú távú versenyképessége szempontjából stratégiai kérdésnek kell tekinteni. Magyarországon a k+f források a GDP 0,88 százalékát tették ki 2004-ben, ennek fele költségvetési ráfordítás volt.
A 1989 és 2004 közötti időszakot nézve a finanszírozás arányában a vállalkozási források nem növekedtek, ugyanakkor kedvező tendencia, hogy a nemzetközi források aránya emelkedett.
Verseny az állami erőforrásokért
A tanulmány szerzői a k+f szférában versenyt javasolnak az állami erőforrásokért, amely egyben ösztönözzön is a felsőoktatási kutatóhelyek, kutatóintézetek közötti együttműködésre.
A főigazgató hangsúlyozta, hogy a felsőoktatásban változtatásra van szükség a tömegoktatáshoz és a kiválósághoz fűződő érdek összeegyeztetése érdekében. Az egyetemi kutatóintézeteknek a vállalati gyakorlati igények alapján kellene egyre inkább kutatni, továbbá az intézményi finanszírozást projektfinanszírozássá kell alakítani. Célszerűnek tartanák továbbá, hogy a tudásközpontok köré ipari parkok, inkubátorházak szerveződjenek.
Javasolják, hogy a kormányzati kisvállalati stratégiának váljon részévé az innováció mint versenyképességi tényező. A kutatók szerint a nyugdíjalapok, biztosító társaságok számára is lehetővé kellene tenni, hogy a kockázati tőkealapokba befektethessenek.
A sajtótájékoztatón Goldperger István kutató kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kutatás-fejlesztés a növekedés forrása lehet, és szerinte a hasznosításorientált támogatásra lenne szükség a k+f tevékenységben. Hozzátette: elfogadhatatlannak tartja, hogy a 2006. évi költségvetési tervezetben törölni akarják azt a részt, amely szerint az innovációs alaphoz a költségvetés annyival járuljon hozzá, amennyit a vállalatok befizettek.
(forrás: Kormányzati Hírportál)