Az új koronavírus-világjárvány következtében bevezetett óvintézkedések sorozata globális szinten zúzta le a nemzetállamok gazdaságait. Az így kialakult válság pedig egyetlen iparágat sem kímélt, de azért ezek között is vannak olyanok, amiket a többinél durvábban érint - egyelőre -. 

Elsőként a turizmus és a vendéglátás voltak azok a szektorok, amik egyik napról a másikra instant arra kényszerültek, hogy lehúzzák a rolót. Ezzel pedig nem csak a szektor vállalatai, de az azokhoz szervesen kapcsolódó ellátórendszer is egyik pillanatról a másikra rendült meg. 

Ide tartoznak Magyarországon a kisüzemi sörfőzdék is, akiknek egyik fő bevételi forrásuk, a kocsmák, pubok, illetve egyéb vendéglátóipari egységek voltak. E sörfőzdék egytől egyig a padlóra kerültek, és bár voltak, akik jobban bírták a válság legsötétebb hónapjait, többségük még most is a fennmaradásért küzd, és sokak számára még bőven nem látni, hol a valós vége a mélybe tartó spirálnak, hiába enyhültek az elmúlt hetekben országosan az új koronavírus-járvánnyal kapcsolatos korlátozások.

Fekete péntek

- mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke. A szakember kérdésünkre elmondta, hogy a magyar kisüzemi sörfőzdék jelentős része vendéglátóhelyekre szállítja sörét, alig palackoznak, így a bejelentés valóságos katasztrófát jelentett az ágazatnak. 

- számolta be Gyenge Zsolt, aki hozzátette, hogy - és ők voltak kevesebben - azok a főzdék, akiknek palackozott termelésük jelentősebb volt, söreiket forgalmazzák nagyobb kiskereskedelmi láncok, valamivel könnyebben vették az akadályokat, de a csapás ettől függetlenül náluk is jelentős volt. Hiszen ez a jelentősebb palackozási arány is jelen esetben annyit jelent, hogy vendéglátóhelyekre termelésük "csak" 60-70 százalékát szállítják.

Az egyetlen mentőöv volt

- mondta el a Pénzcentrumnak Gyenge Zsolt, aki szerint a sörfőzdéknek gyorsan rá kellett jönniük arra, hogy valahogy el kell juttatniuk a tartályokban álló sörüket a felhasználókhoz. Sokan ennek következtében kénytelenek voltak szélsebesen webshopot fejleszteni. Azok persze előnyből indultak, akiknek egyébként is volt már, de még közülük is sokaknak kellett hirtelen modernizálniuk a felületüket.

- tette hozzá Gyenge Zsolt.

Kisüzemi körkép

Monyó

Az átfogó kisüzemi körképen túl arra is kíváncsiak voltunk, hogy az egyes főzdék, miként élték meg a válság hónapjait, mennyire tudtak abból kilábalni, illetve hogy milyen jövőt látnak maguk előtt. 

- mondta el Pénzcentrumnak Németh Antal a Monyo Brewing Co. társalapító tulajdonosa és sörfőző mestere, aki persze hozzátette, hogy ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem érezték meg a válságot. Sőt. Ahogy Németh Antal fogalmazott nekik is teljesen átrendeződtek az értékesítési számaik, aminek következtében túl tudták élni az elmúlt hónapokat, nem kell elküldeniük senkit, nem volt kényszerszabadságra küldés sem, és még a saját kocsmárosaiknak is tudtak munkát adni a sörfőzdében. 

- számolt a nehéz időszakról Németh Antal, aki szerint ezért köszönet illeti a fogyasztóikat, akik ráadásul úgy rendeltek, hogy erre valójában a Monyó nem kérte kifejezetten őket. A sörfőző mester szerint tehát e mögött nem csak arról volt szó, hogy valaki az ő söreiket akarja inni, hanem sokan segíteni is akartak.

Németh Antal lapunknak elmondta azt is, hogy most a legnagyobb fejtőrést az okozza nekik, hogy a saját kocsmáikat miként fogják életben tartani. Elmondta azt is, hogy a budapesti helyek átlagosan 49 százaléka nem nyitott újra egyelőre, magyarul a kínálat visszaesett a felére, viszont a nyitva lévő helyek egyelőre forgalomban a 30 százalékát tudják annak, mint előtte. 

- vázolta fel a jelenlegi helyzetet a Monyó társalapítója, aki szerint a helyzet sajnos úgy áll, hogy a helyzet végére lesz, aki talpon marad, és lesznek, akik tönkre mennek. A szakemberrel arról is beszélgettünk, hozhat-e a kisüzemi sörpiacon valamiféle árváltozást a koronavírus-válság.

Ezzel kapcsolatban Németh Antal elmondta, a kisüzemi sörök egy része nem azért kapható magas áron, mert akkora profitot kaszálnának vele a főzdék, hanem mert nagyon magasak a költségek. Ezért ebbe árcsökkentés nem igen fér bele - még akkor sem, ha azért most sok helyen fut valamilyen akció -, főleg úgy, hogy az értékesített sörök volumene most csökken, nem pedig nő. A Monyónál egyébként 16 dolgoznak a gyártási oldalon, illetve 8-10-en a vállalkozás kiskereskedelmi egységeiben.

HopTop

- mondta el Ali Rawech Szami, a HopTop Brewerey alapítója. A tulajdonos arról is beszámolt lapunknak, hogy tovább nehézséget okoz a gazdálkodást illetően, hogy az Euró árfolyam nagyon elszállt, amit bár eddig nem nagyon érvényesítettek a beszállítók, de most a koronavírus-válságra való tekintettel igen. Így pedig szinte minden, a sörfőzéshez szükséges alapanyag jócskán megdrágult, ráadásul az eddig sok esetben 2 hónapos fizetési határidő 1-re csökkent.

"Sőt, van ahol csak készpénzben tudok árut venni" - tette hozzá Ali Rawech Szami, aki szerint az úgynevezett második sörforradalom Magyarországon még csak egy pár éves sztori, és azt tudni kell, hogy egy sörfőzde tőkeigényes mulatság, új berendezéseket kell vásárolni, amiért nem is csoda, hogy sok kisüzemi magyar főzde minden pénzért, ami csak volt berendezésekbe, újításokba forgatta bele, sok helyen cash-flow probléma jelentkezett.

- értékelte lapunknak a helyzetet Ali Rawech Szami, aki hozzátette, abban reménykednek, hogy a külföldi turisták helyett, több lesz majd a belföldi turista, ám az még kérdéses, ők mennyire tudják vásárlóerővel kiváltani a külföldieket. "Budapesten biztos, hogy nem" - mondta el a szakember.

- vélekedett a sörfőzde tulajdonosa, aki hozzátette, valós segítséget jelentene a jelenlegi helyzetben, hogyha a vendéglátóhelyeknél lévő kinnlevőségeiket valamilyen támogatás formában megkapnák, az nagy segítség lenne számukra a válság átvészelésének szempontjából. A HopTopnál egyébként 5-6 fő dolgozik állandó jelleggel, akikhez tartozik még egy-két külsős munkatárs. 

Fóti Sörfőzde

- mondta el lapunknak Gyenge Zsolt, aki a KSE elnökségi tisztsége mellett, a Fóti Sörfőzde társtulaja is. A szakember utalt arra, hogy azok a kisüzemi főzdék jobban tudták kezelni a jelenlegi helyzetet, akik többet palackoztak, ám Gyenge Zsolt szerint, aki eddig nem palackozott, az most biztosan nem fog tudni ebbe beruházni.

- értékelte a helyzetet a társtulajdonos, aki beszámolt arról is, hogy március 13-a utáni 10 napban szó szerint nullára esett vissza náluk az értékesített sörök volumene. Ekkor kezdték el a házhozszállítást, szereztek be flakontöltő berendezéseket, aminek hatására nem kellett elküldeni embereket, mindenki megkapta a fizetését. 

- mondta el Gyenge Zsolt, a kézműves sörök árával kapcsolatban elmondta, rossz sztereotípia, hogy azok minden esetben, és szükségszerűen drágák. A szakember szerint egyébként a piac most azt kívánná a kisüzemi szereplőktől, hogy árat emeljenek, de Gyenge Zsolt szerint ezt a jelenlegi helyzetben senki nem fogja meglépni. 

- tette hozzá Gyenge Zsolt. A Fóti Sörfőzdében jelenleg heten dolgoznak.

Horizont

- mondta el a Pénzcentrumnak Ottó Gábor, a Horizont Brewing ügyvezető igazgatója, aki beszámolt arról is, nekik akkor az volt a legnagyobb hátrányuk a többiekkel szemben, hogy nem volt webshopjuk. Éppen ezért, ahogy csak lehetett, csinálni kellett egyet.

- számolt be Ottó Gábor. Az ügyvezető szerint gyakorlatilag ennek a webshopnak köszönhető, hogy sikerült kikecmeregniük a csávából. A fogyasztók ugyanis elkezdtek direktbe innen vásárolni, és bár a vendéglátóhelyek bezárása okozta bevételkiesést nem tudta pótolni, azért egy részét jól kompenzálta az online felület.

Ez odáig vezetett, hogy a Horizont áprilisi árbevételének a 60-70 százalékát már a webshop adta, ami bár még alatta volt a tavalyi éves számoknak, már elég jól tudta kompenzálni a kieséseket. A legnehezebb időszakról Ottó Gábor elmondta, bizony némi plusz szolgáltatást is tető alá kellett hozni, hogy minél jobban működjenek a dolgok. 

Így például a sörfőzde vállalt hétvégi házhozszállítást, amit a vevők nagyon szerettek az ügyvezető szerint, tovább egyedi akciókat is folyamatosan élesítettek. Emellett létrehoztak Budapest belvárosában egy átvevő helyet is, hogy aki nem akart postaköltséget fizetni, az tudjon személyesen is átvenni rendelést. 

Ezeket a szolgáltatások egyébként a főzde két hete leállította, de az ügyvezető szerint, éppen most vizsgálják felül, hogy mik azok a tevékenységek, amik folytatódni fognak, és mik azok, amik nem. Így például elképzelhető, hogy a hétvégi házhozszállítás visszakerül a brand palettájára. Ottó Gábor beszámolt arról is, hogy segített nekik az is, hogy amikor már március elején sejteni lehetett, hogy nagy baj lehet, akkor amennyire csak lehetett feltöltötték a raktáraikat, hogy minden igényt ki tudjanak elégíteni, ha arra kerül a sor. Az ügyvezető szerint az a stratégia nagyon kifizetődő volt.

Lapunk azt is megtudta, hogy a kiskereskedelmi láncok rendelései nem igazán estek vissza a sörfőzde irányába. Igaz egy pár hétig szüneteltek a megrendelések, de május eleje óta már minden olyan, mint azelőtt volt. Emellett a Horizontnál az export sem állt le, ami további pozitívumot jelentett a válság közepén. 

- mondta el lapunknak Ottó Gábor, aki azt azonban kiemelte, minden dolgozóját meg tudta tartani a válság ellenére. A Horizontnál jelenleg 10-en dolgoznak, senkit nem kellett elküldeni, aki irodai munkát végzett azt kiszervezték home office-ba, illetve ezzel egyidőben az üzem működését is átalakították. Ott a szükségesnél többen sosem dolgoztak egyszerre, ami az emelkedő higiénia korlátozások ellenére jól működött. 

A kisüzemi sörök fogyasztói áraival kapcsolatban Ottó Gábor ugyanazt mondta el, mint más sörfőzdék tulajai. Szerinte a jelenlegi árak a fogyasztóknál már a plafont képviselik, ezért ők nem készülnek árait emelni. Annak ellenére sem, hogy az alapanyagaik 95 százalékát külföldről importálják, amik most a gyenge forint miatt jócskán többe kerülnek. A gyártási árak emelkedésével kapcsolatban az ügyvezető úgy fogalmazott, inkább legyen kisebb hasznuk az eladott termékeken, mintha árat emelve senki nem venné meg a söreiket.

- elemezte a helyzetet Ottó Gábor.