10-ből 6 cég tervez áremelést: ez rengeteg magyar érezheti meg a pénztárcáján még 2024-ben

A konjunktúravizsgálat célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely a vállalkozók számára az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra, szubjektív helyzetértékelésükre támaszkodik. A 2024. április 1. és 30. között zajlott felmérés keretében összesen 1 883 hazai vállalkozást kérdeztünk meg a belföldi értékesítési árak és az exportárak várható alakulásáról.

A GVI féléves konjunktúrakutatásának két évtizede állandó eleme a hazai vállalkozók belföldi és külföldi értékesítési árak alakulásával kapcsolatos várakozásainak a felmérése. Ezért az árak alakulását idősorosan is elemeztékk, a 2005-ös évet választva kiindulópontnak, hiszen így lehetőség adódik összevetni a koronavírus-járvány hatását a 2008-as gazdasági világválság jellemző tendenciáival.

Belföldi értékesítési árak várható alakulása a következő félévben

2024 áprilisában a vállalkozások 61 százaléka jelezte, hogy belföldi értékesítési áraik várhatóan emelkedni fognak a következő félévben. Ez az utóbbi három év stabilan 70 százalék feletti adataihoz képest számottevően kisebb arányt jelent, így utoljára 2021 áprilisában tapasztalt szintre csökkent az áremelést tervezők aránya.

A válaszadók 23 százaléka azt várja, hogy az inflációnál kisebb mértékben fognak nőni az árai. Ez az arány 2023 áprilisában 32 százalék, 2023 októberében pedig 33 százalék volt. Az inflációval azonos mértékű növekedésre számít a válaszadók 33 százaléka, míg az inflációnál nagyobb mértékű áremelkedést jelzők aránya 5 százalék.

A cégvezetők 35 százaléka szerint nem változnak értékesítési áraik a következő félévben, mely arány jelentős növekedést jelent az elmúlt félévhez képest. Tavaly áprilisban a válaszadók 22 százaléka számított arra, hogy belföldi árai stagnálni fognak a következő félévben, októberre arányuk 20 százalékra mérséklődött, ami az adatfelvétel 2005-ös kezdete óta a második legalacsonyabb érték volt. 2024 áprilisában a vállalkozások 4 százaléka vélekedett úgy, hogy belföldi értékesítési áraik csökkenni fognak a következő félévben, mely arány ősszel 5 százalék volt.

A várható áremeléssel számoló válaszadók 62 százaléka 10% alatti áremelést tartott valószínűnek, mintegy harmaduk (30%) 10–15%-os emelést vetített előre, 5 százalékuk pedig ennél is nagyobb, 16–20%-os árnövekedést jelzett (2. ábra). Legalább 16 százalékos várható áremelkedésről legnagyobb arányban az építőipari vállalatok (15%) számoltak be, míg a szolgáltatások területén 9 százalék, a kereskedelemben 8 százalék, az iparban pedig 5 százalék volt ugyanez az arány.

A gyors kilábalást áremelés követte

A 2008-ban kezdődő gazdasági válság elhúzódó következményekkel járt, míg a koronavírus-járvány következtében kialakuló válságot gyors kilábalás követte, amivel párhuzamosan elindult az értékesítési árak emelkedése is. 2021-től kezdve, részben a járványkezelés hatásaival, részben a világgazdasági folyamatokkal (keresletnövekedés, ellátási láncok megszakadása, energiaárak emelkedése) összefüggésben, az árak növelését tervező vállalatok aránya meghaladta a 2010-es évek második felének erős konjunktúra-időszakában tapasztalható szintet. A 2005-ben indult felmérés történetének legmagasabb értékét (82%) 2022 októberében érte el az árnövekedésre számító cégek aránya. 2024 áprilisában megtörni látszik a trend: az árainak emelését tervező vállalkozások aránya 2021 áprilisa óta nem látott 61%-os szintre csökkent.

A 2024. áprilisi adatokat létszámkategóriánként vizsgálva azt láthatjuk, hogy az áremelésre számító cégek aránya minden kategóriában csökkent a megelőző félévhez képest. Az 1–9 fő közötti kis cégek 65 százaléka, a 10–49 fős vállalkozások 69 százaléka és az 50–249 fősök 67 százaléka számol emelkedő értékesítési árakkal. A legnagyobb, 250 fő fölötti cégek alig több, mint fele (53%) készül áremelésre a következő félévben, mely arány 2023 októberében még 74 százalék volt.

Az ipari cégek vezetőinek mindössze 46 százaléka (az előző félévben 71%) vélekedik úgy, hogy az árai nőni fognak a következő félévben. Ugyanez az arány az építőipari cégeknél 66 százalék, a szolgáltatások területén 67 százalék, a kereskedelmi cégek körében pedig a legmagasabb: 79 százalék. Bár előrejelzésünk nincs közvetlen összefüggésben a fogyasztói árak alakulásával, a kereskedelmi ágazat adatai alapján feltételezhetjük, hogy a fogyasztók által érzékelt áremelkedés mérséklődése nem lesz számottevő a következő félévben.

A tisztán vagy részben külföldi tulajdonú vállalkozások mindössze 49 százaléka, míg a hazai tulajdonúak 66 százaléka tervezi belföldi árainak emelését a következő fél év során.

Külföldi értékesítési árak várható alakulása a következő félévben

A konjunktúravizsgálat keretében az exporttevékenységet végző vállalkozások körében rendszeresen érdeklődünk az exportárakkal kapcsolatos terveikről is. 2024 tavaszán 7 százalék azon cégek aránya, amelyek vezetői úgy vélik, hogy külföldi értékesítési áraik csökkenni fognak a következő félévben. Az előző félévhez képest jelentősen, 49 százalékról 68 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik nem számítanak árváltozásra a következő félévben, miközben 17 százalékponttal, 43 százalékról 26 százalékra csökkent az árnövekedést prognosztizáló cégek aránya.

2020 áprilisától 2022 októberéig ütemesen növekedett a külföldi értékesítési árak várható növekedését előre jelző cégek aránya (16 százalékról 63 százalékra), 2023 tavaszán és őszén már az exportárak stagnálására számítók kerültek többségbe, 2024 áprilisára pedig a vállalkozások több, mint kétharmada változatlan exportárakra számít, míg az áremelést tervezők aránya a 2021-es szintre esett vissza.