Sárospataki Albert: Az ego az egyik legnehezebb “társa” minden embernek

A Cápák között 7. évada kapcsán 7 részes cikksorozatot indított a Pénzcentrum. A Cápák segítségével arra igyekszünk majd, 7 fókuszpontra felfűzve válaszokat kapni, mi kell ahhoz, hogy valaki valóban sikeres vállalkozóvá válhasson Magyarországon.

Sorozatunk első részében Lakatos István, a Bravogroup Holding vezérigazgatója hozott 7 fontos idézetet csúcsvállalkozóktól, amelyeket szerinte minden üzletembernek meg kellene szívlelnie. Később Sárospataki Albert, a Billingo online számlázó alapítója, vezérigazgatója osztott meg 7 magvas gondolatot arról, mi volt az a 7 dolog, amit egy-egy üzleti kudarc, bukott projekt kapcsán tanult meg a vállalkozói létről.

Aztán Orbók Ilona, a BDO Magyarország tulajdonos-ügyvezetője szedte egy csokorba azt a 7 emblematikus történetet a luxusiparból, amelyek rá rendkívül inspirálóan hatottak. A múlt héten pedig Balogh Petya gyűjtütte össze valós tapasztalatait arról, mi az a 7 legnagyobb hiba, amit egy induló vállalkozó elkövethet, mert meglátása szerint ezek tekintetében nagyon hasonlóak a negatív történetek.

Ezúttal pedig ismét Sárospataki Albert vetette papírra, melyek azok a legfontosabb készségek, amikkel egy sikeres vállalkozónak mindenképp rendelkeznie kell. Mert, mint arra Sárospataki Albert a Pénzcentrumnak adott interjújában is felhívta a figyelmet, "a probléma inkább ott szokott lenni - azoknál az embereknél, akik buknak, vagy bukdácsolnak az életük során -, ha nem tanulnak belőle és nem vonják le a megfelelő konzekvenciákat", így szerinte a soft és a hard skillekre is minden eddiginél jobban szükség van.

Ha valami még nem megy tökéletesen, az teljesen természetes, ezeket ugyanúgy edzeni és tréningezni kell, akár egy izmot az edzőteremben. Senki sem születik ezeknek a készségeknek a tökéletes művelésével. Ha valamiben gyengébbek vagyunk, érdemes arra nagyobb figyelmet és fókuszt helyezni, tudatosan “edzeni”, akarnunk kell, hogy sokkal jobbak legyünk. Célzott könyvekkel, tréningekkel, mentorokkal lehet adott esetben egy-egy készséget kezelésbe venni, valamint az adott készségekben kiemelkedő vállalkozókat figyelni, körülöttük lenni és ellesni a technikáit

- fogalmazott friss megkeresésünkre Sárospataki Albert, aki szerint az alábbi felsorolást nem lehet sorrendbe tenni, hiszen mindegyiket egyaránt fontosnak tartja. Nézzük!

1. Strukturáltság

A strukturáltság, strukturált gondolkodás tapasztalatom szerint egy olyan erősség, ami a vállalkozók jelentős részében nincs, vagy csak kis mértékben van meg. Ez a kijelentés meglepő lehet, de sajnos ez a helyzet. Így ha valaki erős strukturált gondolkodással rendelkezik, képes a körülötte lévő csapatot, projekteket és dolgokat strukturáltan kezelni és menedzselni, az hatalmas versenyelőnyt tud szeretni a többiekhez képest.

Ez egy olyan kulcskészség, ami alapjaiban dönthet el egy versenyhelyzetet. A strukturált gondolkodással logikusabban, érthetőbben, átláthatóbban lehet működni, messzebb lehet elérni, könnyebben és nagyobb érthetőséggel lehet az információkat átadni kollégáinknak, célközönségünknek, tisztább és átláthatóbb szervezetet lehet építeni, és még sorolhatnám.

Ez nagyon sok mindennek az alapja. A sok előny mellett még az is a strukturáltság mellett szól, hogy egész egyszerűen az életünk sokkal rendezettebb is lesz tőle, kevésbé leszünk szétszórtak, a saját magunk és a körülöttünk lévő szervezet stressz szintje kisebb lesz. Ami pedig hab a tortán, hogy mások is jobban tudnak ez miatt számítani, alapozni ránk, mélyebb bizalmat lehet kiépíteni eme készség magas szintű használatával.

A strukturáltság a bizalom egyik nagyon jó emelője, alapköve. 

2. Agilitás

A világunk változékonysága egyre jelentősebb, egyre jobban és magasabb intenzitással ki vagyunk téve a különböző hatásoknak. A mesterséges intelligencia, a digitalizáció fokozódása, politikai, kormányzati, szabályozási, devizapiaci, kamatkörnyezeti, adóteher viselési és makrogazdasági változások, stb, mind-mind jelentős befolyásoló tényezők. Ezért különösen fontos a rugalmasabb szemlélet, az agilisabb hozzáállás, többször kell kisebbet, vagy akár nagyobbat korányozni vállalkozásunk hajóján, mint ahogy azt eddig megszoktuk.

Az “így szoktuk”, “ez vált be”, “nem változtatunk mert jó így” mondásoknak helyét át kell vennie a “nézzük meg az összes lehetőséget”, “próbáljunk ki új irányokat”, “vizsgáljuk meg hogyan lehet a folyamatainkat jobbá tenni”, stb, mondásoknak. Agilisnak lenni sokszor komfortzóna elhagyós, de cserébe életmentő, valamint a skálázhatóság egyik legerősebb eleme. Az agilis szemlélet a fennmaradás és növekedés kulcsa. 

3. Nyitottság

A nyitottság, nyitott gondolkodás, az érdeklődés az új dolgok irányába, tapasztalatgyűjtés, újabbnál újabb dolgok kipróbálása támogatja az agilitást, kinyitja a lehetőségek tárházát. Zárt és konzervatív gondolkodással azt fogjuk észrevenni előbb-utóbb, hogy a versenytársaink lehagynak minket. Ha nem fejlesztünk, nem haladunk előre, nem újítunk, megállítjuk körülöttünk az időt, egyszerűen vesztes pozícióba kerülünk. A nyitottság sokszor nem könnyű, mert mindannyiunkat értek az életünk során veszteségek és nehézségek, amik csorbíthatják a nyitott gondolkodásunkat, védekező, óvatos állásba helyezkedhetünk.

Ezen dolgoznunk kell, hogy ne a negatív dolgokra fókuszáljunk, hanem az új és előremutató dolgokra. Nem félni és megijedni kell az új technológiáktól, irányoktól, lehetőségektől, hanem magunk mellé kell állítani azokat, meg kell értenünk, hogyan támogatják legjobban a saját utunkat. A legnehezebb helyzetekből is mindig van kiút, nincs olyan képlet, aminek ne lenne megoldása, de ehhez sokszor saját sémáinkat kell elengednünk, ki kell tekintetnünk az általunk felépített kis világunkból, burkunkból.

A nyitottsággal sokszor saját magunkat is megkérdőjelezzük, de pontosan ez az út vezet ahhoz, hogy folyamatosan a legjobbra tudjunk törekedni, valamint saját hibáinkat is be tudjuk látni, tanulni tudjunk belőle és el tudjuk fogadni.

4. Ego kezelése

Az ego az egyik legnehezebb “társa” minden embernek. Mindenkinek van, ez teljesen természetes velejárója mindenkinek. Sokunknak tudat alatt is megkeseríti az életét, láthatatlan szellemként tesz tönkre kapcsolatokat, projekteket, lehetőségeket, saját magunkat és másokat. Nem könnyű vele.

Egyetlen esélyünk van vele szemben, ha képesek vagyunk észre venni amikor előjön, saját magunknál és másoknál is. Ha nem vesszük észre, esélyünk sincs ellene tenni, csak belesodor olyan helyzetekbe, amik megnehezíthetik életünket.

Önismerettel, tudatossággal, tudatos figyelemmel lehet nyakon csípni az ego-t, és ha megvan, máris szembe tudunk vele nézni és félre tudjuk állítani, vagy meg tudjuk szelidíteni. A saját ego-nk, vagy mások ego-jának megszelidítéséhez vannak technikák, amik elsajátíthatóak, rengeteg könyv és szakember foglalkozik ezzel, akik ebben tudnak iránymutatást adni.

Ha megfelelően tudjuk kezelni saját és mások ego-ját, akkor gyakorlatilag bármilyen lehetetlennek tűnő helyzetet, szituációt is meg fogunk tudni oldani, jobban fogunk tudni érvényesülni, sokkal gyorsabban fogunk tudni előre haladni. Ez kulcskészség, a professzionalitás abszolút alapja. Ha valaki igazán profi, akkor az ego-t pontosan ugyanúgy tudja kezelni, mint egy oroszlánidomár az állatot a cirkuszban.

5. Kapcsolatépítés

A kapcsolatoknak kiemelkedő szerepe van az érvényesülésben, az információk gyorsabb megszerzésében, még gyorsabb haladásban, céljaink elérésében. A kapcsolatokat nagyon nagy tudatossággal és hatékonysággal kell építeni, azok nem esnek csak úgy le a cseresznyefáról. Erre ma már nagyon sok lehetőségünk van, a mai világban minden eddiginél egyszerűbben és hatékonyabban lehet építeni a kapcsolatrendszerünket: vállalkozói klubok, mastermind csoportok, rendezvények, vállalkozói körök, social media, hobbik, tréningek, mentorok, szövetségek, mind-mind támogatja a kapcsolatépítési törekvéseinket, csak jól kell tudnunk használni őket, nem pedig visszaélni azokkal.

Kapcsolatokkal kapuk nyílnak meg, lehetetlen falak omlanak le, gyorsítósávok sokasága jelenik meg. A szerénység, alázat, kitartás, integritás, önzetlenség, érdekmentesség, kihasználásnélküliség mind támogatja a kapcsolatépítési eredményességünket.

6. Figyelem megszerzése

Lehetsz bármilyen szép, okos, eredményes, lehet bármilyen szuper a terméked vagy szolgáltatásod, adhatsz bármekkora akciókat és kedvezményeket, ha nem tudod megszerezni a célközönséged figyelmét, az eredménytelenség borítékolható. A figyelem megszerzésére számos eszköz áll a rendelkezésünkre, de az egy fontos alapvetés, hogy meg kell különbözzünk a versenytársaktól és azt jól is kell tudnunk kommunikálni.

Ha ugyanazokkal az üzenetekkel és eszközökkel akarjuk elérni célközönségünket mint a versenytársak, akkor csak a marketing költéseink lesznek nagyon magasak és a lehetséges eredmények töredékét fogjuk elérni.

A figyelem megszerzéséhez sokszor bevállalósnak, egyedinek, érdekfeszítőnek kell lenni, “dobozon kívül” kell gondolkozni. Ne álljunk be a sorba a többiek mögé, merjünk mások lenni! A figyelem megszerzésére a legtöbb esetben komfotzónán kívüli megoldásokban kell gondolkozni, és a komfortzónát bizony át kell lépni. 

7. Fókusz

A legtöbb embernek a fókuszprobléma gátolja a valódi haladást, az eredmények gyors, hatékony és minőségi elérését. A figyelmünkre pályázik minden és mindenki a mai felgyorsult világban: a Tiktok, Facebook, Instagram, social csatornák, telefon értesítések, üzenetek, hírlevelek, mailek, telefonhívások, rendezetlen teendőlisták, kéretlen megkeresések, stb.

Ember legyen a talpán, aki mindezeknek ellen tud állni, és a figyelmét ezen kéretlen ingerek ellenére is a célon tudja tartani.

És akkor még ne is beszéljünk a kéretlen gondolatainkról, amik sokszor aggódást, negatív dolgokra való figyelemfelhívást, felesleges dolgokon való agyalást hozzák el. Fegyelmezettnek kell lennünk ahhoz, hogy a fókuszunkat megtartsuk és hatékonyak tudjunk a mindennapokban lenni. Aki a nap nagy részében képes a fókusz megtartására, az igazán nagy eredményekre lesz képes.

Apró trükkökkel jelentősen lehet növelni a képességet, például a telefon teljes lehalkításával, az értesítések megszüntetésével, social felületeink menedzselésének napon belüli korlátozásával, és még hosszasan lehet sorolni. Sok könyv és cikk foglalkozik már ezzel a jelenséggel, hogyan lehet segíteni a figyelmünket, hogyan tudjuk támogatni a saját fókuszunkat. 

7+1. Csapatépítés

Egy fecske nem csinál nyarat, mondják a nagy öregek. És milyen igazuk van. Egyedül menni a harcba, egyedül megoldani nagy dolgokat, egyedül lehozni a csillagokat, hát finoman szólva is többszörösen nehezített terep. A körülöttünk lévő kollégák alapjaiban határozzák meg a sikerességünket, össze kell tudnunk tenni a saját TOP ligás csapatunkat, az igazi SWAT team-ünket, amivel akár a lehetetlennek tűnő feladatokat is képesek leszünk megoldani.

A lojalitás, összetartás, csapatkohézió, motiváció pedig mind olyan kellékek, amiket kötelező megteremteni ahhoz, hogy a legtöbbet hozzuk ki a csapatunkból.

Nekünk úgy kell működnünk, mint egy jó csapatkapitány, egy első osztályú edző, aki folyamatosan azon dolgozik, hogy tudja a maximumra hozni és ott tartani a csapatot. Ez sokszor nem könnyű, néha mernünk kell cserélni a játékosainkat, hogy a csapatátlag mindig a legjobb tudjon lenni. Jó vezetőnek, csapatkapitánynak lenni tanulható, elleshető, és az egyik legjobban megtérülő befektetés annak magas szintű elsajátítása. 

7+2. Kockázatértékelés

Kockázatok minden vállalkozásban jelen vannak. Annak mértéke függ a saját vérmérsékletünktől is, mit vállalunk be, mennyire vagyunk képesek elmenni a falig. De tudnunk kell különbséget tenni a határon lévő ráció és az őrültség között. A legtöbb kritikus, tuti bukó vagy vesztes helyzetet előre gondolkodással, kockázatértékeléssel el lehet kerülni.

Kockázatok feltárásához pedig a strukturált információgyűjtés, széles spektrumon való adat és információ elemzés, emberismeret, logikai buktatók feltárása, piacelemzés, üzleti és projekt terv szakértőkkel való elemeztetése szükséges sok esetben. De már az is nagyon sokat segít, ha nem azonnal és egyből ugrunk be minden gyorsan jött helyzetbe, hanem hagyunk magunknak időt a gondolkodásra, a dolgok megérésére.

Ha hátrébb tudunk lépni sokszor pár lépéssel, akkor meg tudunk látni olyan dolgokat is kockázatokként, amiket közelről nem veszünk egyszerűen észre. Ha helyén van a kockázatértékelési képességünk, van bennünk egy egészséges óvatosság és a dolgok folyamatos megkérdőjelezése, már nagy lépést tettünk saját jövőnk megóvása felé. Rossz döntéseket kijavítani sokkal nehezebb, mint azokat eleve elkerülni.

Fotó: RTL Magyarország