Balogh Petya: a 7 legnagyobb hiba, amit egy induló vállalkozó elkövethet

A Cápák között 7. évada kapcsán 7 részes cikksorozatot indított a Pénzcentrum. A Cápák segítségével arra igyekszünk majd, 7 kérdésre felfűzve válaszokat kapni, mi kell ahhoz, hogy valaki valóban sikeres vállalkozóvá válhasson Magyarországon.

Sorozatunk első részében Lakatos István, a Bravogroup Holding vezérigazgatója hozott 7 fontos idézetet csúcsvállalkozóktól, amelyeket szerinte minden üzletembernek meg kellene szívlelnie. Később Sárospataki Albert, a Billingo online számlázó alapítója, vezérigazgatója osztott meg 7 magvas gondolatot arról, mi volt az a 7 dolog, amit egy-egy üzleti kudarc, bukott projekt kapcsán tanult meg a vállalkozói létről. Míg a múlt héten Orbók Ilona, a BDO Magyarország tulajdonos-ügyvezetője szedte egy csokorba azt a 7 emblematikus történetet a luxusiparból, amelyek rá rendkívül inspirálóan hatottak.

Ezúttal pedig Balogh Petya gyűjtütte össze valós tapasztalatait arról, mi az a 7 legnagyobb hiba, amit egy induló vállalkozó elkövethet. Az üzleti élet buktatóinak számos aspektusáról amúgy már rézletesebben is beszélt Petya korábban a Pénzcentrumnak adott interjújában, most pedig még többet elárult a sikerhez vezető útról. Hiszen, mint megkeresésünkre most fogalmazott: "Életem nagyját vállalkozóként, utóbbi évtizedét befektetőként, üzleti mentorként töltöttem."

Ezalatt több ezer vállalkozót ismertem meg, többszáz induló vállalkozást segítettem és mentoráltam, és több, mint 70 cégbe be is szálltam csapatommal, a STRT Holding Nyrt-vel. A vállalkozók és ötleteik mind egyediek és különbözőek voltak, a sikeres vállalkozók útja is egészen eltérőek lettek, mintha nem is létezne sikerrecept. Amiben viszont sokkal nagyobb az átfedés, az az elbukások okai. Ebből hoztam most egy csokorra valót

- tette hozzá Balgh Petya. És akkor nézzük, mely 7 eset volt számára a legtanulságosabb.

1. hiba, ha egy vállalkozó nekiáll elkészíteni a tökéletes terméket.

Bármilyen furán hangzik, az üzleti siker kulcs nem a tökéletes termék. Ugyanis az üzleti életben nem elkészíteni kell egy terméket és utána eladni. Hanem találni egy ügyfelet, akinek van egy megoldatlan problémája, és megoldani azt számára. Azaz nem a termékünk repíti a cégünket előre, hanem a kiszolgált ügyfelek, az ő megértésük. Az a vállalkozó, aki azt hiszi, hogy már pontosan érti, hogy mi kell a leendő vevőnek, és ezzel a tudással elvonul évekre “alkotni”, aki éveket tölt a csodatermék tökéletesítésével, az szinte biztos, hogy hallucinál. Befektetőként sírva menekülök, ha valaki évek óta csiszolgatja a megoldását anélkül, hogy azt bárki látta volna.

2. hiba, ha egy vállalkozó kihagyja az ügyfelet a folyamatból.

Az egyik kulcs tulajdonságunk a cégépítésben az őszinte, alázattal vegyült kíváncsiság, amivel megérteni és kiszolgálni akarjuk az ügyfeleket. Ezért a legjobb első lépés, ha a termékfejlesztés helyett a leendő vevőkkel kezdünk mielőbb beszélni. A legtöbb nagy elképzelésünkről viszonylag hamar kiderül, hogy igazából senki nem fizetne érte. De a beszélgetésekből, kísérletezésből az is kijöhet, hogy találunk egy valós, fájó problémát az ügyfélnél, amit meg tudunk oldani számára, és ezért cserébe akár pénzt is adna.

Befektetőként a legjobban az riaszt el, ha kiderül, hogy még nincs meg az első fizető ügyfél.

3. hiba, ha egy vállalkozó világproblémát old meg ügyfélprobléma helyett.

Amiben sok induló vállalkozó elcsúszik, hogy ahelyett, hogy konkrét ügyfelet keresne magának és annak egy valós fájdalmát akarná megoldani, talál egy nagy és látványos világproblémát. Ezt onnan lehet egyből kiszúrni, hogy bár a terve csodálatos, nagyívű és világmegváltó, igazából nem teljesen tiszta, hogy mindezért ki fizet majd. A világ nagy problémái azért megoldatlanok, mert az érdekek, a döntéshozók nem akarják megoldani őket, nem szánnak rá pénzt.

Azaz szinte soha nem technológiai oka van, amiért egy bosszantó és triviális problémát az emberiség régóta cipel. Így legtöbbször hiába hozunk egy technológiai megoldást ezekre, ugyanúgy süket fülekre találunk majd, mint előttünk mindenki. Ehelyett érdemes a sokkal unalmasabb utat választani, és fizetni akaró ügyfelet találni előbb, akinek van megoldandó feladata számunkra. Befektetőként mindig azt keresem, hogy ki az ügyfél és egyáltalán tudja-e, hogy van problémája.

4. hiba, ha egy vállalkozó a múlt problémáját akarja megoldani a múlt eszközeivel.

Az üzleti élet egyik alapszabálya, hogy ha nagyot akarunk szakítani, akkor kell legyen valami új abban, amit csinálunk. Vagy a probléma vagy a megoldásunk kell új legyen. Egy probléma például attól lehet új, hogy egy új törvény, egy pandémia, egy új szituáció vagy piaci változás okozta azt. A megoldás pedig attól lehet új, hogy valamilyen új technológiát használunk, egy új változásra építünk vagy olyasmire, ami most vált elérhetővé.

Ha a probléma ugyanúgy létezett 5 éve, és ugyanazzal a megoldás megoldható lett volna 5 évvel korábban, akkor két eset lehetséges. Vagy már sikeresen megoldotta azt valaki, és ebből egy nagy és sikeres céget épített, ami uralja azt a kategóriát, vagy mindenkinek aki megpróbálta, annak beletört a bicskája. A világban jelenleg több, mint fél milliárd vállalkozó keresi folyamatosan a megoldandó problémákat.

Azaz bármi, ami kellően régóta megoldatlan kihívás, amit megérné megoldani, azt már többszázan vagy többezren megpróbálták. Az egyetlen esélyünk induló vállalkozásként, ha nagyra akarunk nőni, hogy olyasmit csináljunk, ami új, ami kevésbé triviális. Befektetőként az első kérdés, amit magamnak felteszek, hogy vajon miért pont most jött el ennek a megoldásnak az ideje.

5. hiba, ha egy vállalkozó félti az ötletét, nehogy ellopják.

Meglepően sok kudarc mögött az a félreértés lapul, hogy elhisszük, hogy a siker egy zseniális ötleten múlik. Amit ha valaki más megtud, akkor ő éri el helyettünk a világsikert. Ez a téveszme azt feltételezi, hogy az innováció egy csodás egyszeri szikra, egy mindent megváltoztató isteni sugallat.

Ezzel szemben szinte minden fantasztikus induló ötletről rövid távon kiderül, hogy teljes marhaság volt. Nem az első ötletünkből lesz a siker, hanem abból a képességünkből, hogy folyamatosan kísérletezve, tanulva egyre jobb értve a világot és a piacunkat, egyre jobb ötleteink lesznek, amiket meg is tudunk valósítani.

A siker nem egy szerencsés véletlen, hanem egy kitartó munkafolyamat eredménye.

És ha a mi ötletünket valaki más jobban, ügyesebben, jobban tudja megvalósítani, mint mi, akkor az a siker sosem volt a miénk. Befektetőként onnan ismerem fel, hogy kivel érdemes dolgozni, hogy mindenkinek kérve kéretlenül elmondja az ötletét, mindenkitől gyűjt hozzá kritikát, visszajelzést és ezekből ki tudja válogatni, hogy mit hisz el.

6. hiba, ha egy vállalkozó a tervében hisz, nem önmagában.

Tökéletes terv nem létezik, főleg nem egy cég első éveiben. Szinte garantálhatóan semmi nem úgy fog sikerülni, mint ahogy elpre elterveztük. Ezért az elinduláshoz nem a tökéletes terv kell, hanem az a mindenen átívelő önbizalom, hogy ha még nem is tudom, hogy hogyan, de valahogy idővel sikerülni fog.

Nem azért, mert előre tudom a válaszokat, hanem azért, mert elhiszem magamról, hogy amikor majd eljutok a kérdésekig, akkor meg tudom találni a válaszokat is. Befektetőként azonnal kiszúrom, ha valaki túl magabiztos és “nagyobb a szája mint a füle”.

7. hiba, ha egy vállalkozó nem hallja meg a valóságot.

Ahhoz, hogy egy vállalkozó sikeres legyen, egészen biztosan nagyfokú makacsság és elszántság kell. Ki kell tartani akkor is, amikor már körülöttünk mindenki feladta volna. Túl kell élni, amikor minden összedől újra és újra. De van egy vékony határ aközött, hogy valaki kitartó és aközött, hogy valaki vak és süket.

Aki nem hajlandó tudomásul venni a kudarcát, aki nem ismeri el, ha valami nem sikerült, az tanulni sem tud belőle és változtatni sem tud a tervén.

Azaz az egyik szuperfontos képesség, hogy érzelmi elköteleződés nélkül, kíváncsian tudjuk azt is látni és befogadni, amikor nem működik amit csinálunk. Befektetőként kiráz a hideg az őrültektől, akik nem képesek észrevenni, hogy már rég mást kéne csinálniuk.