Új kihívás előtt a magyar családi vállalkozások: ez óriási változást jelent, sokan nem tudják megugrani

Az amerikai Family Business Consulting Group 2015-ös nemzetközi felmérése szerint a családi vállalkozások első generációváltását nemzetközi szinten is csupán kevesebb mint egyharmada éli túl, közel 70%-uk néhány éven belül becsődöl vagy tönkremegy. Továbbá csak 10-15% bírja ki a második, és mindössze 3,5% a harmadik generációváltást, ami rávilágít a megfelelő előkészítések és támogatások fontosságára. 

Új kihívás előtt a magyar családi vállalkozások

Magyarországon jelenleg 130 ezer családi vállalkozás működik, amelyek első ízben tapasztalják meg a generációváltással járó kihívásokat. Mivel ennek itthon még nem alakult ki a vállalati kultúrája, a cégek többségének nincs előre megtervezett vezetőváltási terve, ami a hosszú távú fennmaradásukat veszélyezteti. Ahhoz, hogy ezek a vállalkozások egy vagy akár több generációváltást is túléljenek, strukturált átadási folyamatokra van szükség, melynek során minden egyes lépést tudatosan kell megtervezni és szervezetten lebonyolítani. A legtöbb családi vállalkozás esetében az átadás-átvétel nem csupán gazdasági, hanem mély érzelmi folyamat is, ami tovább bonyolítja a helyzetet, és konfliktusokat eredményez a különböző generációk között.

"A hazai első generációs vállalkozások többségét az 1990-es években alapították. A vezetőik, egyben az alapítók is, akik gyakran még mindig kézi vezérléssel irányítják a cégeiket. Az összes fontos kapcsolat, jelentős feladatkör és döntés közvetlenül hozzájuk van becsatornázva, és nem szívesen adják ki a kezükből ezeket a feladatokat. Ráadásul a tulajdonosok 66%-ának egyáltalán nincs semmilyen stratégiája arra, hogyan adja át a pozícióit, tehát nincsenek tisztában azzal, hogyan indítsák el és vezényeljék le a generációváltás kényes folyamatát. Ez gyakran komoly családi konfliktusokhoz is vezet, vagy rosszabb esetben a cég áron alul történő kényszereladásához” – avat be Laczkó Péter, a céges generációváltásban, valamint a vezető- és HR-képzésben jártas Lawrence & Bennet vezérigazgatója. 

Generációs hídépítésre van szükség

Az egyetemisták többsége nem akar a családi vállalkozásban dolgozni, mert nem tartják elég vonzónak a családi üzlet átvételét, és inkább valamelyik multinacionális cégnél próbálnak saját karriert építeni. Ennek hátterében gyakran a generációs nézetkülönbségek és a fiatalokkal szembeni bizalmatlanság áll, ami rendkívüli módon megnehezíti az átmenetet. A problémákat azonban minél előbb kezelni kell, mivel a fiatalok friss perspektívái és modern technológiai ismeretei nélkülözhetetlenek a családi vállalkozások hosszú távú sikeréhez. 

"Mindig volt valamennyi nézetkülönbség a generációk között, de napjainkban kimagaslóan nagy a nézőpont- és gondolkodásbeli távolság. A digitalizált generációnak gyakorlatilag egy többé-kevésbé analóg generáció akarja átadni az üzletet. A fiatalok azt látják, hogy a szülők rendkívül analóg módon működnek, a szülők pedig tapasztalatlannak és felelőtlennek tartják a fiatalokat. Számos generációváltást csináltunk már végig, és szinte minden cégvezetőnél előjött, hogy bár be akarják vonni a gyermekeiket a cégvezetésbe, de bizalmatlanok velük szemben, és tartanak attól, hogy nem lesz jó kezekben náluk a családi üzlet.Tapasztalataim szerint a fiatalok motiválása, félelmeik és ellenállásuk feloldása érdekében rendkívül fontos, hogy az idősebb generáció éreztesse velük, számít a véleményük és komolyan veszik őket. Ez nemcsak a munkahelyi elégedettséget növeli, hanem a vállalkozás teljesítményére is pozitívan hat" – mutat rá Laczkó Péter.

Az önszerveződő struktúrákkal, hiányos szervezeti felépítésekkel működő, többnyire a megszokásokra és néhány kulcspozícióban lévő munkatárs rutinjára támaszkodó vállalkozásoknál nincsenek pontosan meghatározva az átadásra kerülő vezetői pozíciókhoz szükséges kompetenciák meghatározó elemei, képzési és gyakornoki programjai, hogy a fiatalok egy megtervezett program mentén, fokozatosan tudják felvenni a felelősséget. Ráadásul a szülők gyakran nem elég toleránsak, hanem azonnali eredményeket várnak a fiataloktól. A másik hiányosság, hogy a családon belül nincs meghatározott módja annak, hogyan kezeljék az egymás közötti konfliktusokat. A szülők sok esetben hatalmi szóval próbálják a felnőtt gyerekeikre kényszeríteni az akaratukat. A megoldás, tiszta és világos családi irányelveket kell meghatározni arra, hogy bizonyos helyzeteket hogyan fognak kezelni, mert a vezetői hatalomváltás során biztos, hogy lesznek nézeteltérések” – emeli ki a cégvezető.

Generációkon átívelő értékek

A sikeres generációváltásban döntő szerepe van azoknak a kulcsfontosságú emberi értékeknek, amelyeket a vállalkozás és annak vezetői képviselnek. Az alázat, a magas intelligencia, a szorgalom, a bátorság, a becsületesség és a rendszeretet nem csupán ideális jellemzők, hanem a szakmai hozzáértésen túl alapvető követelmények is, amelyek elősegítik a harmonikus átadás-átvételt és a vállalati kultúra hosszú távú fenntartását. Ezen értékek mentén a generációváltás nem kizárólag a hatalom átadásáról szól, hanem a céges értékrendek megőrzéséről és továbbörökítéséről, valamint a közös célok eléréséről és az összetartozás megerősítéséről is.

“Amikor egy családi vállalkozásban generációváltásra kerül sor, a legfontosabb, hogy minden résztvevő felkészült legyen az új kihívásokra. Ezt a folyamatot már 4-5 éves korban el kellene kezdeni, hogy a gyerek már egészen fiatalon lássa, mi és hogyan működik a családi üzletben. Ha pedig sikerélménye is van, akkor a sajátjának fogja érezni a vállalkozást. Ha a szülők ezt elmulasztották, akkor egy nagyon tudatos és komoly programra van szükség ahhoz, hogy a generációváltás zökkenőmentes, a cég pedig akár több generáción át is fenntartható és sikeres legyen” – tette hozzá a menedzserképzésben több évtizedes hazai és nemzetközi tapasztalattal rendelkező szakértő, aki szerint az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a családi vállalkozások szembesülnek a generációváltások során, a megfelelő tudás és vezetői hatalom átadása.