Így keres havonta 400 ezer nettót egy magyar kőműves: nem is sok a 15 ezer forintos óradíjajánlat?

Nem titok, hogy az elmúlt években, a pandémia és az orosz-ukrán háború miatt az egekbe szöktek a felújítások, építkezések költségei. Mindezek mellett a szektort emberhiány is sújtja, aminek következtében azoknak, akik belevágnának az építkezésbe sokszor hónapokat kell arra várniuk, hogy a szakiknak legyen szabad időpontja egyáltalán. Aki pedig egy jó kőművest szeretne találni, annak körülbelül 10-15 ezer forintot kell kifizetnie az ajánlatot adó vállalkozónak óránként. Ez elsőre megrendelőként meghökkentő lehet, de ha mélyebre ásunk, akkor rájövünk, hogy ez nem is olyan sok.

De vajon mennyi pénzt visz haza egy kőműves havonta, és ezért mennyit kell dolgoznia? Illetve, mik azok a költségek, amiket a megrendelők nem látnak, azaz mit is jelent egy kőműves fizetése egy vállalkozó vagy egy cég számára? Erre a kérdésre kerdésre a választ most a Barabás Téglakő szakértője TikTok videójában.

Egy szakképzett kőműves, aki érti is a szakmáját ma nettóban minimum 350 ezer forintot visz haza, de nem ritka a 400-500 ezer forintos nettó havi munkabér sem

– kezdett bele a szakértő. Ez a 350 ezer forintos bér egy cégnek pedig összesen 595 ezer forintba kerül havonta, azaz 7,1 millió forint évente. Azonban, ha ez a kőműves 450 ezer forintot visz haza egy hónapban, akkor már jóval magasabb az az összeg is, amit a cégnek fizetnie kell utána. Ebben az esetben ugyanis 764 ezer forintot kell az alkalmazott után fizetni.

@barabasteglako

♬ eredeti hang - barabasteglako

Ezen a ponton érdemes megnézni azt is, hogy körülbelül hány órát dolgozik ezért a pénzért egy szakember. Egy év ugye 12 hónapból áll, egy hónapban 21 munkanap van, miközben egy nap 8 órát dolgoznak. Azaz papíron 2000 órát dolgozik egy kőműves egy évben, ugyanúgy, ahogy mindenki más is.

A minimum szabadság az 20 nap, de én 25 nappal számoltam most. Ez 200 óra egy évben. Most, 2023-ban 11 ünnepnap van, ebből 2 hétvégére esik, az ami 72 órát jelent. Mindenkinek van 15 nap betegszabadsága, ezt 99 százalékban ki is veszik a kollégák. Emiatt a cég 120 órát fog kifizetni betegszabadságra

– fejtette ki a matekot a szakértő, hozzátéve, hogy ezen felül még vannak napok, amikor az időjárás nem engedi, hogy dolgozzanak.

Ugye van egy olyan időszak, amikor egyszerűen a fagy miatt nem lehet alapozni, egyszerűen az időjárás nem enged dolgozni minket. Ez átlagosan 10 nap egy évben. Ez megint 80 óra. És sajnos vannak olyan napok is, amikor az eső miatt munkát végezni gyakorlatilag a területen nem lehet. Sajnos erre megint el szokott menni egy 8-10 nap egy évben

– tette hozzá a Barabás Téglakő szakértője.

Azaz, ha az egészet összeadjuk, akkor körülbelül 550 munkaóra kiesik egy évben. Ha pedig ezt levonjuk abból a 2016 órából, ahogyan a videó készítője is teszi, akkor 1464 óra marad egy évben. Ez körülbelül az a szám, amikor egy kőműves ténylegesen tud dolgozni. Ha pedig ezt visszaosztjuk a 7 millió forinttal, azaz a bruttó éves bérrel, akkor az jön ki, hogy 4800  forint körüli összegbe fog kerülni a kőműves óránként.

Ez azonban csak az az összeg, amit a vállalkozók kifizetnek a kőművesnek és befizet az államnak különböző járulékok formájában. Ehhez jön még hozzá az alkalmazott munkaruhája, a benzinköltség, a munkaeszközök, azok karbantartása, a könyvelés, az anyagrendelés és az egyéb irodai munkák, mint az ajánlatkészítés, szerződéskötés, bérszámfejtés stb.

Tehát amikor a rezsióradíját számoljuk ki egy kőművesnek óránként 3000 és 4000 forint közöti összeg még hozzá fog ehhez adódni. Most adjuk össze azt, hogy mennyibe kerül konkrétan a személy, illetve a háttérköltségeket. Áfával együtt pedig az fog kijönni, hogy körülbelül 10 ezer – 13 ezer forintba kerül óránként egy kőműves

– magyarázta a szakértő a TikTokon, hozzátéve, hogy ezek alapján pedig teljesen reális, ha valaki 3500 forintos méterenkénti beépítési díjat számol föl, anyaggal, munkadíjjal, mindennel. Ugyanis 36 perc kell 1 méternyi beton szegély beépítéséhez. Ezzel pedig végeredményében kijön a matek.

Azonban nemcsak a szakemberek árai emelkedtek a magasba, hanem az alapanyagárak is az elmúlt egy évben.

Megfizethetetlenné vált egy felújítás

Bár júniusban már némiképpen csökkent az infláció mértéke Magyarországon, de a fogyasztói árak 2022 júniusa és 2023 júniusa között is átlagosan 20,1 százalékkal, míg az élelmiszerek ára átlagosan 29,3 százalékkal emelkedett egy év alatt. Ez a drágulás pedig méginkább érintette azokat, akik valamilyen felújításon törik a fejüket mostanában. A KSH a csempe (fehér és egyszínű színes), valamint a laminált parketta átlagos négyzetméterárát követi nyomon, illetve a diszperziós falfesték (10 literes kiszerelés) árváltozását is rendre közzéteszik, a laminált parkettáé mellett. Ahogyan azt a Pénzcentrum korábbi cikkében is kifejtette a  statisztikai hivatal szerint éves szinten mindhárom termék jócskán az inflációs adat felett drágult, hiszen 2022 júniusa óta

1. a csempe átlagosan 14 százalékkal,
2. a parketta átlagosan 18 százalékkal,
3. a falfesték pedig 22 százalékkal drágult meg.

Korábbi cikkeinkben a felújítási támogatás alapján vizsgáltuk meg, hogy a drágulás a gyakorlatban hogyan is néz ki. Azaz megnéztük, hogy a felújítási támogatásra kapható maximális, 3 millió forintos összegből (aminek legfeljebb az 50 százalékát, tehát a felét költhettük el anyagköltségekre, illetve munkadíjra) mennyi alapanyagot tudunk vásárolni. Ezt a támogatást idéntől azonban megszüntette a kormány, viszont a könnyebb összehasonlítás miatt továbbra is 1,5 millió forinttal kalkuláltunk, ami egyébként simán megfelel egy kisebb volumenű felújítás, mint például egy házfestés anyagköltségeinek.

Ha azt vesszük alapul, hogy egy képzeletbeli renoválás esetében ekkora összeget szeretnénk csempére, parkettára, vagy festékre költeni, akkor azt láthatjuk, hogy míg 2021 júniusában ez az összeg 521 négyzetméternyi csempére, 452 négyzetméternyi parkettára vagy 247 vödörnyi diszperziós falfestékre lett volna elég, addig a múlthónapban már szinte semmire sem. Ezzel szemben tavaly 1,5 millió forintból már csak 521 négyzetméter csempét, vagy 452 négyzetméter parkettát tudtunk venni, míg 247 doboz fehér festékre volt elég ez az összeg. Idén júniusra pedig még kevesebbet ér a pénzünk annak ellenére is, hogy a vizsgált építőipari alapanyagoknak némileg csökkent az ára. A 1,5 millió forintból ugyanis mindössze 270 négyzetméternyi csempét, 276 négyzetméternyi parkettát vagy 170 vödör festéket tudtunk volna vásárolni idén januárban.

Tehát összességében kijelenthető, hogy az járt a legjobban, akinek még volt lehetősége kihasználni az állami támogatást még 2021-ben, esetleg előtte. Aki viszont mostanáig várt az esetleges felújítással, az csúnyán ráfaragott, hiszen nemcsak az árak szöktek az egekbe, de támogatást sem lehet már igényelni.