Nem kell bezárni a vállalkozást, ha nincs a családból, aki továbbvigye (x)

Nagy gondban van az az idősödő vállalkozó, akinek épületgépészeti kft.-je sikeres, nyolc alkalmazottat foglalkoztat, éves árbevétele már az ötszázmillió forintot is meghaladja, viszont gyermekei más pályát választottak, és nem akarják, nem is tudják továbbvinni az üzletet. Maradhat persze ő az ügyvezető, ameddig bírja, de ez csak átmenetileg odázza el az utódlást. Eladhatná a céget, ha van, aki megveszi, de egy ilyen lépés sok vállalkozónak teljesen elképzelhetetlen, nem tud attól megválni, amit évtizedekeig épített. Ráadásul ezzel az alkalmazottakat bizonytalanságba sodorja, a család pedig elesik az egyik legfőbb, hosszú távú bevételi forrásától.

Már majdnem tíz éve van egy olyan lehetőség, amellyel egy hozzáértő veheti át és irányíthatja a céget, mint a saját tulajdonát, és ezért díjat kap, míg a nyereség a családé lesz. A Nyugat-Európában régóta közkedvelt bizalmi vagyonkezelés Magyarországon elsősorban nagy vagyonokkal kapcsolatban került be a köztudatba, ugyanakkor egy kkv-nál is megoldás. Az alapító tulajdonos például egy fiatalabb munkatársára vagy ha van, akkor az üzlettársára is rábízhatja vállalkozását, aki aztán saját tulajdonaként viszi tovább.

Hármas kölcsönhatás

A bizalmi vagyonkezelés tulajdonképpen egy háromszereplős jogviszony: a vagyonrendelő, aki a vagyon eredeti tulajdonosa, a vagyonkezelő, aki díjat kap a vagyon kezeléséért és a kedvezményezett. A vagyonrendelést követően a vagyon felett kizárólag a vagyonkezelő lesz jogosult rendelkezni, a vagyonrendelő ugyanis átruházza a kezelt vagyon tulajdonjogát, ideértve a rendelkezés jogát is, emiatt különösképpen fontos a vagyonrendelő és a vagyonkezelő közötti kölcsönös bizalom.

Bizalmi vagyonkezelés esetén a vagyonkezelő gondoskodik a cég – vagy más vagyonelem – kezeléséről kizárólag a vagyonrendelő által meghatározott egy vagy több kedvezményezett javára: fialtatja az értéket, de nem válik teljes jogú tulajdonossá, például nem örökítheti azt, illetve a vagyonrendelő más jogokat is korlátozhat. A nyereség a kedvezményezettet illeti meg, aki lehet maga a vagyonrendelő vagy más, általa megjelölt személy, például az örökösei.

Kétféleképpen jöhet létre bizalmi vagyonkezelés, minden esetben legfeljebb ötven évre.

Szerződéssel, amelyet a vagyonrendelő és a vagyonkezelő köt, és amelyben megegyeznek a kedvezményezettről, a vagyonkezelő jogairól, kötelezettségeiről és díjazásáról is. Az ilyen egyezségeket közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

A másik mód a bizalmi vagyonkezelés alapítására az egyoldalú nyilatkozat, ami tipikusan végrendelkezést jelent. Ebben az esetben az örökhagyó meghatározza, hogy halála után ki kezelje a céget, milyen feltételekkel és kinek a javára. Ilyen végrendelethez közjegyző közreműködését kell igénybe venni. A vagyonkezelőnek, aki bárki lehet, de persze érdemes megbízható ismerősnek és jó szakembernek lennie, nem kell tudnia arról, hogy őt jelölték meg, de érdemes vele előre megbeszélni, ugyanis a vagyonrendelő halála után nyilatkoznia kell, hogy elfogadja-e a kijelölést. Ha nem, akkor nem jön létre a bizalmi vagyonkezelés, így nem teljesül az örökhagyó akarata.

Nemcsak vállalkozás, hanem ingatlan, befektetés is adható bizalmi vagyonkezelésbe

A bizalmi vagyonkezelés százmilliós vagy annál nagyobb vagyonnál alkalmazható eredménnyel, hiszen ez az érték már ki tudja termelni a vagyonkezelő díjazását. „A rendszerváltozáskor induló és sikeresen működő családi vállalkozások nyugdíjas vagy a korhatárhoz közeledő tulajdonosainak a bizalmi vagyonkezelés jó megoldás arra, hogy továbbműködtessék cégüket, illetve sikeresen menedzseljék ingatlanportfoliójukat, befektetéseiket, akkor is, ha leszármazóik erre nem készek” – mondja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.

Meg lehet előzni a Buddenbrook-effektust

A bizalmi vagyonkezelés mellett a családi vagyontervezés is egyre gyakoribb a magyar családok körében, amellyel szintén elkerülhető, hogy egy vagyonos örökhagyó utódai elherdálják, feléljék az örökhagyó által felépített vagyont, továbbműködjön egy vállalkozás, és ne vesszenek össze az örökségen a leszármazók.

Az ilyen helyzetek elkerülésére az egyik legfontosabb eszköz az úgynevezett családi alkotmány készítése, amely többféle irat összefoglaló elnevezése. Ez egy olyan szerződéses mátrixot, vagyonjogi, ajándékozási szerződések, végintézkedések összességét – jelenti, ahol rendelkezni lehet arról, kinek milyen jogai és kötelezettségei vannak a családi vagyon vagy éppen az azt megtestesítő vállalkozás működtetésével, irányításával kapcsolatban. A megfelelően elkészített családi alkotmány rendelkezni tud arról, milyen módon különíthető el egy-egy családtag tulajdonosi vagy ügyvezetői szerepe.

Amennyiben ezeket a vagyoni viszonyokat valaki idejekorán át tudja gondolni, és azokat szerződéses formába is tudja hozni, nem lesz probléma a családi vagyon átörökítésében. Az erről való gondoskodást pedig nem lehet elég korán kezdeni: bármely olyan életszakaszban van létjogosultsága, ami egzisztenciális vagy gazdasági szempontból mérföldkövet jelent.

(x)