A magyarok a legpesszimistábbak a gazdasággal kapcsolatban: súlyos hónapok jöhetnek

Hogyan érzik magukat a fogyasztók, milyen tapasztalatok érik őket, és a külső hatások hogyan alakítják a viselkedésüket, a fogyasztói szokásaikat – ezek annak a reprezentatív kutatásnak a fő kérdései, amelyet a  az elmúlt hetekben Európa-szerte. A válaszok szerint ahogyan Európában mindenütt, úgy Magyarországon is az árak emelkedése az aggodalmak legfőbb forrása, méghozzá egyre növekvő mértékben – írja közleményében a McKinsey.

A maygarok 58%-a tette az első helyre a drágulást, miközben a második leggyakrabban említett kockázati tényező, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés (és annak költsége) 11%-nyi válaszadónál került az élre.  Általános, azaz nem csak Magyarországra jellemző tapasztalat, hogy a háborúval, illetve annak esetleges eszkalációjával kapcsolatos félelmek egyértelműen csökkenő tendenciát mutatnak.

Az viszont inkább generációs különbségeket jelez, hogy míg az 55 évnél idősebb korosztály az egészségügy hozzáférhetősége, addig a Z-generáció (vagyis a 25 évnél fiatalabbak) inkább a foglalkoztatás biztonsága miatt aggódnak.

Ami a kilátásokat illeti, a magyar fogyasztók az átlagosnál pesszimistábbak a gazdasági kilábalás kilátásait illetően, nem csak európai, de regionális összehasonlításban is. Idehaza csupán a megkérdezettek 8%-a számít a gazdasági helyzet gyors javulására, illetve arra, hogy a növekedés a következő 2-3 hónapban visszaáll a krízis előtti szintre, miközben Németországban és Franciaországban 13%, Romániában 12%, Lengyelországban pedig 15% ugyanez az arány. A Magyarországon mért érték a várt fellendüléssel kapcsolatban a teljes mezőnyben a legalacsonyabbak közé tartozik. 

A gazdasági közérzetet leginkább befolyásoló áremelkedések üteme kiemelten aggasztja az idősebb populációt. Ezzel is összefügghet, hogy az 55 évnél idősebb korosztály a legborúlátóbb a további drágulással kapcsolatban, és ugyanez a generáció tervezi a legnagyobb mértékben csökkenteni a saját fogyasztását, amennyiben az árak tovább nőnek.

A számok azt jelzik, hogy többről van szó puszta terveknél: az élelmiszervásárlás kivételével minden vizsgált kategóriában – főként az éttermi szolgáltatások (a válaszadók 63%-a fogta vissza a költéseit), a ruházati cikkek (ékszerek - 64%, ruházati kiegészítők - 65%) és a szórakoztató termékek (elektronikus szórakoztató eszközök – 60%) szegmensében – radikálisan csökkent a fogyasztás. Ráadásul a válaszadók 56%-a további jelentős költségcsökkentésre készül, ha az árak tovább nőnek, egyedül az élelmiszer-vásárlásban várható – alighanem a közelgő ünnepekre tekintettel is –, hogy az emberek mintegy 25%-a többet fog költeni.  

„A növekvő árak érezhetően befolyásolják a vásárlási döntéseket és szokásokat: gyakoribbá vált az új csatornák, márkák, illetve a saját márkás termékek kipróbálása” – fogalmazott Luka Bucan, a cég budapesti Associate Partnere. Mint elmondta, a magyar fogyasztók közel 70%-a próbált ki valamilyen új bevásárlási szokást az elmúlt 4-6 hétben a költségek csökkentése reményében; ezek hosszabb távon leginkább a fiatal generációk tagjainak napi gyakorlatában maradhatnak meg. A leggyakoribb iránynak a saját márkás termékek kipróbálása (közel 40%) és a márkák közötti váltás (30%) bizonyult. 

A fogyasztás csökkenés a szuper/hipermarketeket érinti a legerősebben: a fogyasztók 30%-a vásárolt kevesebbet az említett üzlettípusok egységeiben. A változás nyertesei a diszkontáruházak, amelyekben mindössze a fogyasztók 11%-a vásárolt kevesebbszer, 22%-uk pedig egyenesen növelte vásárlásainak gyakoriságát, összhangban a más országokban tapasztaltakkal. A vevők a nélkülözhetetlen élelmiszerek összes kategóriájában az olcsóbb termékeket keresik; a leglátványosabban a háztartási termékeknél (pl. tisztítószereknél), ahol a vásárlók körülbelül 80%-a váltott olcsóbb termékre, de a tojás és tejtermékek (75%), az édességek és a fagyasztott termékek (69%) esetén is nagy mértékű a változás. 

Hasonlóan egyértelmű tendenciák mutatkoznak az energiafogyasztás terén. „A növekvő árak hatására egyre tudatosabbá válnak a fogyasztók az energiahasználatukban” – tette hozzá Havas András, a McKinsey budapesti Partnere. A válaszadók közel kétharmada (63%) vallotta magát tudatosabbnak az otthoni energiahasználatban, illetve 28%-uk mondta, hogy a spórolás miatt más közlekedési eszközre váltott egyes utazásai során.

Az emberek közel harmada emellett bizonyos élelmiszerekből és háztartási termékekből tartalékokat kezdett képezni, felkészülve ezzel akár az esetleges ellátási problémákra is.

Ezen a területen is az 55 évnél idősebb korosztály változtatott a legnagyobb mértékben az életmódján: közülük a válaszadók 72%-a energiatudatosabbá vált, és majdnem 20% mondott le vagy halasztott el tervezett utazást.  

EZ IS ÉRDEKELHET

Így rajzolja át az élelmiszerdrágulás a karácsonyi menüt 2022-ben: ez kerülhet sok magyar asztalára

A modern, egészséges táplálkozást előtérbe helyező életmód, a különféle intoleranciák, allergiák bástyája az önmegtartóztatás, míg a karácsony éppen a nagy kísértések időszaka.