Rengeteg magyar kedvenc terméke tűnhet el a boltok polcairól: óriási a baj, ennek nem látni a végét

Kevésbé sokszínű könyvkínálat, kevesebb vásárló, drágább könyvek, ellehetetlenülő szerkesztők, illusztrátorok és műfordítók jellemzik a hazai könyveladást. Az infláció, a forint gyengülése és a kata - változtatások miatt azonban nemcsak a könyvkiadásban dolgozókra, de a vásárlókra sem vár túl sok jó.

Hatalmas káosz uralkodik a könyviparban, gyakran számolnak be a piaci szereplők arról, hogy már akár gyártás közben is változhat az ár. A szakemberhiány, a piaci szállítással kapcsolatos akadozások, a papír folyamatos drágulása mind hozzátesz ahhoz, hogy a könyvek egyre drágábbak lehetnek. Piaci szereplőket kérdeztünk meg arról, hogy mi vár a magyar könyvkiadásra, és hogyan hat a kata-módosítás a szereplőkre. Míg a Libri-Bookline hozzáállása pozitív, addig a Líra már sokkal borúlátóbb a jövőre nézve.

A Libri-Bookline Zrt. vezérigazgatója, Kovács Péter kérésünkre elmondta, hogy meglátásuk szerint az elmúlt egy évben tapasztalható áremelkedés a következő hónapokban normalizálódhat, bizakodásra ad okot, hogy rendeződni látszik a papírhiány, illetve az év elején tapasztalható nyomdai nehézségek, így a könyvek drágulása is megtorpanhat.

Az iparági információk szerint Nyugat-Európában megállt a nyomdai költségek és a papírárak növekedése, ami azt jelenti, hogy idővel Magyarországon is olcsóbbak lehetnek a könyvek. A könyvkereskedelemben tapasztalható áremelkedés szerencsére nem olyan mértékű, mint az élelmiszeripart, az autógyártást vagy az építőipart sújtó növekedés, ezt támasztja alá az adat, miszerint az elmúlt öt évben Libri-Bookline által forgalmazott művek átlagára körülbelül 500 forinttal nőtt

- fogalmazott a vezérigazgató. Magyarországon évente kb. 8-10 ezer kötet jelenik meg, és körülbelül 15 millió példány talál új gazdára. Ez azt jelenti, hogy naponta átlagosan 20-30 új cím kerül forgalomba, a könyvkereskedők minden évben közel 40 000 féle kötetből adnak el. A Libri-Bookline Zrt. által forgalmazott csaknem 50 000 cím közül a legkeresettebb kategória a szórakoztató- és szépirodalom, mögötte a második helyen az elmúlt években egyre nagyobb részt követel magának és egyre népszerűbb a gyerek- és ifjúsági irodalom, ezt jól mutatja, hogy míg 2012-ben a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők adatai szerint a hazai gyerek- és ifjúsági könyvforgalom a piac 16,6 százalékát tette ki, és az ötödik legkeresettebb kategóriát jelentette, addig ez a szám 2020-ra megduplázódott, és jelenleg 32,1 százalékos részesedést jelent.

A gyermek- és ifjúsági könyvek az év minden hónapjában nagy népszerűségnek örvendenek. Ez leginkább annak köszönhető, hogy az elmúlt években egyre több minőségi kiadvány jelent meg, és látható az is, hogy ma már nem csak klasszikus mesék határozzák meg a kínálatot, számos kortárs mesét, valamint több ismeretterjesztő kiadványt is keresnek az olvasók. Így olyan témák is megjelennek a kínálatban, amikkel eddig nem, vagy csak nagyon ritkán találkoztunk, ilyen a társadalmi tabuk témaköre, a gyerekek számára írt önismereti könyvek, továbbá azok az ismeretterjesztő alkotások is, amik a ma kérdéseire adnak releváns válaszokat

-emelték ki. A 444.oldal podcastjában Nyáry Krisztián író, a Líra kreatív igazgatója hívta fel a figyelmet arra, hogy milyen nehézségekkel küzd a könyvpiac. Mint mondta, egyre több lesz a puhaborítós könyv, és ami eddig 4 900 forintba került, az hamarosan akár 6 500 -7 000 forintba is kerülhet.

Mint mondta, a Líra is érintve van a mostani piaci változások miatt, hiszen a kiadók zöme külsős szerkesztőkkel, fordítókkal dolgozik, így a kata-változások több száz munkatársukat is érinti. A kisebb kiadókat pedig különösen, hiszen ők eddig is szerződés alapján dolgoztak együtt munkatársakkal.

Évtizedek óta nem volt akkora káosz a könyviparban, mint most. Előfordul az is, hogy gyártás közben változik az ár. A szakember hiány, a piaci szállítási akadozások, a nyomdafesték drágulása, a nyomdaipari költségek drágulása és a könyvipari szereplők miatt is jelentős emelkedésre kell számítani az üzletekben

-emelte ki Nyáry Krisztián, de mint mondta, ez még nem minden, hiszen a kereskedőknek is emelni kell az árakat majd. Mi is felkerestük a Líra csoportot, hogy válaszoljanak kérdéseinkre.Mint mondták, náluk a nyári szabadság után általában több fogy a könyvekből, bár ilyenkor a gyermekes családok elsősorban a beiskolázásra költenek. Mivel a tankönyvkiadás és kereskedelem lassan egy évtizede nem piaci alapon zajlik, hanem az állam bonyolítja, a családok nem a könyvesboltokba térnek be tankönyvért, korábban ilyenkor másfajta könyveket is tettek a kosárba. Az árakkal kapcsolatban sokkal negatívabb a csoport.

Lesz drágulás. Sajnos rengeteg tényező egyszerre drágítja a könyveket, így elkerülhetetlen az árak további emelkedése

-tették hozzá. Mint mondták, a papír ára önmagában csak 25-30%-át teszi ki egy könyv árának, de ez a költség másfél év alatt megkétszereződött, és a drágulás folytatódik.

Önmagában ez nem vezetne drasztikus áremelkedéshez. Az üzemanyagárak növekedése, az év eleji minimálbér emelés továbbgyűrűző hatása és a boltok rezsidíjának emelkedése is beépül az árakba. Emellett számolni kell a forint árfolyamának romlásával is: a kiadók euróban vagy dollárban fizetik a külföldi szerzők jogdíját, a könyvesboltok egy része pedig euró alapon fizeti a bérleti díjakat

-emelte ki a Líra csoport. A csoportnál is jelennek meg új könyvek,évi 400 új címmel számolnak.

Ami biztos, hogy a magyar könyvpiac tavaly nagyon szép évet zárt, a nagyobb cégeknél, így nálunk is 20% körüli volt a forgalomnövekedés. A növekedés az idei év első felében is folytatódott, de a forgalom egyharmada október és év vége között realizálódik a könyvpiacon, és ez lesz az az időszak, amelyet nem tudunk modellezni. Nem tudjuk pontosan, nekünk milyen költségnövekedéssel kell számolnunk, azt pedig végképp nem tudjuk modellezni, hogy a könyvvásárlóknak mennyi pénz marad a zsebében. Ha elérjük a tavalyi bázist, annak már örülni fogunk

-tették hozzá. A tanév végén, a nyári szünet elején több gyerekkönyv fogy az átlagosnál, aztán már inkább ősszel, főleg az ünnepek előtt kap lendületet ez a piaci szegmens. A gyerekkönyv hagyományosan ajándéktárgy is, ez érződik a karácsonyi piacon.

Ezzel számoljon, aki most adna ki

A kiadókat elkerülve már olyan alternatív helyeken is találhatunk kiadásra váró könyveket, mint a Brancs közösségi piac. Lakatos István Dobozváros kötetének második része is itt futott be, hatalmas támogatottsággal. A szerzőt is megkérdeztük a könyvpiaci változásokról, és arról, hogy mire kell számítania annak, aki most adna ki könyvet.

A Brancs jó segítség volt ahhoz, hogy végre megjelenjen a kötet. 2011-ben jelent meg az első rész, 2012-ben lett az év gyerekkönyve, és 3-4 év alatt el is fogytak a példányok, utána pedig nem adták ki újra. Bár több kiadó is kérdezte, hogy mik a terveim, azonban az anyagok a Magvető kiadónál voltak, 8 évre lekötve, akik nem nyomtatták ezt újra.

- mondta a második rész megszületéséről a könyv szerzője, aki tavaly előtt csinált egy kis kiadót, ahol a Dobozvárost is szívesen megjelentette volna, azonban ezt egyszemélyes kiadóként nem tudta volna vállalni.

Korábban is gondolkodtam közösségi finanszírozáson más dolgokkal kapcsolatban, csak az Indiegogo közben megszűnt, így gyakorlatilag nem maradt lehetőség. A Brancs a legjobb pillanatban jött be. Úgy voltam vele, hogy talán a Dobozvárosnak van akkora rajongótábora, hogy sikerülhet

- fejtette ki Lakatos István. Elmondta, hogy a kiadásnak ez a módja azért is jó ötlet, mert így a kötet is kap egy hátszelet, reklámot és felületet, ami stabil vásárlókat vonz be. Ezzel pedig biztos, hogy a projekt meg tud valósulni.

Ha összehasonlítjuk a szerzői kiadásokkal, a Brancs alapból nyújt egy olyan pluszt, hogy ismertebbé teszi a könyvet még a megjelenés előtt. A legtöbb szerzői kiadás olyan, hogy bármilyen jó is maga a kötet, vagy megtalálja az ember, vagy nem. A Brancs azonkívül, hogy ezt a közösségi támogatást nyújtja, és összeköti a vásárlót az alkotóval közvetlenül, egy olyan pluszt is nyújt, ami által többen megismerhetik magát a kötetet is

- mondta a szerző, akit arról is megkérdeztük, hogy milyen költségekkel jár a könyvkiadás. Mint mondta, ez több dologtól is függhet, kezdve a példányszámtól, egészen a nyomtatásig, vagy a fedélig. A költségek 100 ezer forinttól egészen milliós tételig terjedhetnek.

Minél nagyobb a példányszám, annál olcsóbb egy kötet, viszont a kemény fedél nagyon durván meg tudja növelni az árat, a színes nyomtatás szintén, és a nyomdai árak folyamatosan változnak a papír miatt. Kértünk árajánlatot nyomdáktól, többféle példányszámra, és elég durva különbségek voltak. A nyomdák között is van egy verseny, hogy dolgozhassanak, ráadásul ezek pillanatnyi árajánlatok voltak. Korábban 30 napra adtak árajánlatot, most már csak egy hétre, mert nagyon gyakran változnak a papírárak, és azt mondják, hogy októberben lesz még egy nagyon durva áremelés

- fejtette ki az író, aki elmondta azt is, hogy mivel a Brancson a kampány jelenleg 120 százaléknál tart, így akár egy nagyobb előállítási áremelkedést is ki tudnak majd fizetni, hiszen tavaly óta duplájára nőttek a nyomdaköltségek. Egy könyv kiadása azonban nem gyors folyamat, hiszen kiadón keresztül az első, és legfontosabb hogy a könyvet felfedezzék, bekerüljön a kiadóhoz. Onnantól kezdve a kiadó egyengeti a kiadást, a szerkesztővel való közös munkát, és a nyomtatást is.

A szerzői kiadásban azonban nincs olyan, aki segítsen, mindent egyedül kell csinálni. A viszonteladók elviszik a könyv árának legalább az 50 százalékát.

Korábban, amíg nem láttam át ezt a folyamatot, azt hittem, hogy méltatlanul keveset fizetnek a kiadók a szerzőknek, aztán megtapasztaltam, hogy ennyit tudnak. Ha te adod ki a könyvet, és értesz a marketinghez, többet is kereshetsz, de az is egy nagy lutri

-mondta Lakatos István. Könyvfüggő az, hogy mennyi idő alatt lehetl eljutni a megjelenésig egy kiadónál, hiszen van, aki kész kötettel érkezik a kiadóba, és van, aki csak ötlettel, esetleg többéves könyvet fejez be. A kézirat leadása, és szerkesztése után a tördelés nem tart sokáig.

Sokan azt hiszik, hogy a szerző leadja a szöveget, majd jön a kiadó, és mindenbe beleköt, valami olyat csinál belőle, amit a szerző nem szeretne. Ez nem így működik. A kiadónak az a fontos, hogy egy olyan kötetet adjon ki, ami jó. A szerkesztő nem a saját ízlését akarja ráerőltetni a szerzőre, hanem ellenkezőleg. Egy jó szerkesztő teljesen belakja a szöveget, megismeri a szerző szándékait, és ennek megfelelően külső szemmel nézve tanácsokat ad a szerzőnek, hogy hogyan kalapálja úgy a szöveget, hogy az jó legyen. Az a szerzőre van bízva, hogy elfogadja-e, együtt agyalnak, hogyan lehetne javítani. A szerkesztő egy anyuka, aki nem akar rosszat a gyerekének

- mondta a szerkesztési folyamatról Lakatos István. A szerzőt arról is megkérdeztük, hogyan zajlik a költségek eloszlása a bevételből, amennyiben kiadón keresztül adjuk ki a könyvet.

A borítóár 10 százaléka, vagy kevesebb jut a szerzőnek. Gondolom, a nagy nevek többet kapnak. 50 százalék a kereskedőé, és a másik 50 százalék a nyomda, a szerkesztés, a tördelés, a szerző, a kiadó, az illusztrátor, a külföldi jogok – rengeteg felé kell szétosztani ezt az 50 százalékot. Az a mázli, hogy jelenleg a könyv áfája 5 százalék. Ha felemelnék, akkor szerintem megszűnne a könyvkiadás

- fejtette ki, ezzel szemben magánkiadásnál minden költség a szerzőt terheli. Lakatos István elmondta, több dolog is fenyegeti jelenleg a könyvkiadást, különösen a kata eltörlése.

Akik nem munkaviszonyban dolgoznak könyvkiadónál, mind katások voltak. A kiadók mind külsősöket foglalkoztattak különböző projektekre. A tördelők, korrektorok, a szerkesztők, illusztrátorok, most nem tudják, hogy mi lesz. Én a Brancs miatt maradtam a katában, de jövőre én sem tudom, hogy mit fogok csinálni. Akik a könyvszakmában dolgoznak, a kereskedőkön kívül mind jócskán alul vannak fizetve, a fordítók méltatlanul. Szerintem most sokan kiesnek ebből, nem tudják tovább folytatni

-tette hozzá a szerző.