Megváltoztak a költözési szabályok: szeptembertől már így mehetnek az EU-ba a magyarok

Az a lehetőség, hogy magyar társaságok adózási szempontokból „külföldivé” váljanak, már régóta rendelkezésre áll. Ehhez nincs másra szükség, mint hogy a társaság tényleges üzletvezetési helyét külföldre tegye. Ezt követően pedig limitált papírmunkával megvalósítható, hogy a társaság kikerüljön a magyar társasági adó rendszeréből és egyidejűleg más ország adóalanyává váljon.

A lehetőség neuralgikus pontja, hogy mivel kerül külföldre a cég üzletvezetésének helye. Ez praktikusan akkor következik be, ha a magyar társaság legfőbb döntéshozó szerve ténylegesen külföldön hozza a legfontosabb döntéseket és külföldről irányítja a céget. Ezzel együtt azonban sokszor a társaság egyéb eszközei és munkavállalói is átköltöznek a másik EU tagállamba.

Ilyen esetben a társaság ugyan továbbra is magyar kft. marad, azonban adózási tekintetében a külföldi jog szabályai alá kerül. Ez különösen akkor lehet előnyös, ha a társaság a külföldi adórendszerben nagyobb kedvezményeket talál, mint a hazaiban – így pl. gyorsabb értékcsökkenési leírásokat, vagy magasabb K+F kedvezményt. Fontos azonban látni, hogy a kiköltözéskor Magyarország ún. „exit tax”-et vet ki. Azaz a külföldre átvitt eszközök piaci és könyv szerinti értéke közötti különbözete a költözéskor azonnal leadózandó.

A beolvadás mint félmegoldás

Annak, aki nem csupán a társaságának az ügyvezetését és ezáltal adózási illetőségét kívánta átvinni egy másik országba, hanem a társaság egészét is, mindeddig csak egy pótmegoldás állt a rendelkezésére. Határon átnyúló beolvadással ugyanis magyar cég teljesen maga mögött tudta hagyni az alapítás országát. Ehhez „csak” arra volt szükség, hogy a tulajdonos egyszersmind megalapítson egy külföldi céget is és a magyar cég elhatározza ebbe a külföldi cégbe való beolvadását. A beolvadás végeztével a magyar cég megszűntté és a külföldi társaság részévé vált.

A határon átnyúló beolvadás több adózási előnnyel is járt. Egyrészt az EU jogszabályok az átalakulást önmagában adómentessé teszik. Másrészt a beolvadás adótervezési lehetőségeket is biztosított. „Így például, ha a beolvadó magyar társaságnak részesedése volt más társaságokban, amelyek értékesítése adóköteles lett volna, akkor a megfelelő országban létrehozott társaságba történő beolvadással ez az adókötelezettség elkerülhető és a társasági részesedés adómentesen értékesíthető

– magyarázza Czoboly Gergely ügyvéd, a Jalsovszky szakértője.

A megoldásnak a hátulütője azonban a bürokrácia. Egy külföldi társaság létrehozása, valamint ezt követően a beolvadás lebonyolítása a két országban akár nyolc-kilenc hónapot is igénybe vehet. Átalakulási tervet kell készíteni, könyvvizsgálói jelentést kell beszerezni és számos közzétételi feladatot is el kell azelőtt végezni, mielőtt a kft.-nk beolvadhatna a német GmbH-ba.

Teljes átköltözés – egy lépésben

A fenti félmegoldással szemben, az alig egy hete hatályba lépett szabályok lehetővé teszik, hogy a külföldre költözés egy lépésben is teljesen meg tudjon valósulni. Mostantól kezdve ugyanis a magyar társaság dönthet úgy, hogy működését kft. helyett GmbH formájában kívánja folytatni. Ez az átalakulás hasonló ahhoz a társasági formaváltáshoz, amivel egy kft. átalakulhat zrt.-vé – csak immáron ez a formaváltás határokon átnyúlóan valósulhat meg.

Bár az eljárás egy fokkal egyszerűbb, mint a határon átnyúló beolvadás, az ebben az esetben is sok adminisztrációval és jelentős időigénnyel jár. Ráadásul kötelező, hogy innentől kezdve a társaságunk minden szempontból megfeleljen a német társasági jog szabályainak.

Adózási szempontból ez a formaváltás is biztosítja a határon átnyúló beolvadás összes adóelőnyét: annak adósemlegességét az uniós szabályok biztosítják, ezáltal a cég egy esetlegesen kedvezőbb adózási szabályrendszer alá kerülhet és nem utolsó sorban a beolvadás során említett adótervezési lehetőségek formaváltás esetén is kihasználhatóak

– zárja a Jalsovszky szakértője.