Magyarok robbanthatják ki az új forradalmat? Hamarosan egy teljes iparág fordulhat fel

Az elmúlt évek egyik leggyorsabban terjedő és legnagyobb innovációs potenciállal bíró hobbija a 3D nyomtatás. A nyomtatók alapanyaga a legtöbb esetben műanyag, bár már léteznek – ugyan kevésbé elterjedtek és jóval drágábbak – fa-műanyag, fém-műanyag kompozit alapú vagy elektromosságot vezető filamentek (nyomtatószálak) is.  

A filamentek előállítása ráadásul erősen környezetterhelő hatású, áruk pedig az elmúlt évek ellátási lánc nehézségei miatt folyamatosan növekszik, így egyre több hobbistának jelent nehézséget a filamentek megvásárlása. Éppen ezért folyamatosan jelennek meg új piaci szereplők, akik ezt a problémát orvosolnák, sőt már a Brancs közösségi finanszírozási oldalon is van olyan csapat, aki erre a piaci változásra reagál.

A 3D nyomtatás most igazi aranykorát éli, bár még ez a technológia nem vette át a teljes feldolgozóipart, az elemzők szerint nagymértékű növekedés várható, és a piac 2023-ra már mintegy 32,78 milliárd dollárt fog érni. A 3D nyomtatás, vagyis additív gyártás lehetővé teszi egy háromdimenziós szilárd objektum létrehozását digitális fájlból. Bár sokáig inkább újdonságnak számított, mint praktikus eszköznek, ma már egyre több szférában látják a potenciált a 3D nyomtatókban, hiszen az orvosi segédeszközökön át a cipőgyártásig bárhol használható a technológia.

A 3D nyomtatás piaca az elmúlt években folyamatosan növekedett. A Consumer Technology Association (CTA) és a United Parcel Service (UPS) által közzétett jelentések szerint az elsődleges piac, beleértve a 3D nyomtatási rendszereket, anyagokat, kellékeket és szolgáltatásokat 2012 és 2014 között 30 százalékkal nőtt. Mint kiderült, a gyártók kétharmada valamilyen módon már most használja a 3D nyomtatást, és 25 százalékuk készül arra, hogy többet alkalmazza ezt a technológiát a jövőben.

A CTA és a UPS által közzétett jelentés szerint a fogyasztói elektronikai ipar- és az autóipar a teljes 3D nyomtatási bevétel 20 százaléhoz járul hozzá, elsősorban a gyártás prototípus-készítési szakaszában alkalmazva a technológiát. Néhányan azonban a prototípusgyártáson kívül is terjeszkednek. Az okostelefon-gyártók például elkezdték használni a 3D-s nyomtatást egyes alkatrészekhez is, míg az orvosi ipar a harmadik legnagyobb 3D nyomtatási piac, amely a teljes 3D nyomtatási bevétel 15 százalékát adja. Az ipar a technológiát tömegre szabott késztermékekhez, például hallókészülékekhez használja. A hallókészülékek 98 százalékát világszerte 3D nyomtatással gyártják.

Elég drága hobbi

Bár már szinte bárki hozzájuthat egy kezdő 3D nyomtatóhoz, hiszen az árak 70 000 forinttól kezdődnek, ami nagyobb anyagi terhet ró a hobbi nyomtatókra, az maga a filament beszerzése, tehát a műanyag szál, amivel a gép nyomtat. A filament legkisebb kiszerelésben is 8 000 forint, ha pedig többet nyomtatnák, úgy akár 30 000- 40 000, vagy még többet is költhetünk a műanyag szálra.

Az, hogy milyen filamert használunk, az attól függ, hogy mit nyomtatunk, és milyen hőmérsékleten. A filament a 3D nyomtatás összefüggésében egy olyan anyag, amelyet a nyomtató használ a termékek megvalósításához. A filamenteket tekercseken lévő húrok formájában értékesítik, ezek elsősorban a tiszta műanyag különféle típusai, de léteznek adalékanyaggal ellátott műanyag filamentek, és még olyanok is, amelyek teljesen más anyagból készülnek. Az univerzális nyomtatáshoz PLA szálat használnak, ami politejsav műanyag, és növényi szénhidrátforrásból készül, azaz bioműanyagról van szó. Ennél népszerűbb és elterjedtebb a PETG vagyis PET glikollal dúsított műanyag, amelyből többek között műanyag palack is készülhet. De ezen kívül még rugalmasság és hőtűréstől függően több filamenttel is találkozhatunk.

Nálunk a legelérhetőbb a PLA és a PET nyomtatószál, amely azonban hatalmas terhet ró a környezetre is, hiszen így is rengeteg a műanyag. A PET műanyag régóta okoz komoly gondokat a környezetünkbe, bár a magyarok többsége támogatja, hogy visszaválthatók legyenek a PET-palackok. Ennek a mennyisége viszont már olyan mértéket ölt, hogy a lakosság döntő része mindenképpen helyeselne egy olyan megoldást, ami a műanyagok kidobása helyett azok begyűjtésére épülne. A Mizse ásványvíz márka felméréséből kiderült, hogy Magyarországon a legelterjedtebb csomagolóeszköz a műanyag.

Az Eurostat adatai alapján 2019-ben Európában 34,4 kg műanyag hulladékot termeltünk személyenként, amelyből mindössze 14,1 kilogramm került újrahasznosításra. 2009 és 2019 között a lakosonkénti műanyag szemét termelés 24 százalékkal nőtt, tehát 6,7 kilogrammal több szemetet termeltünk.

Magyarország mindössze 33 százalékát hasznosította újra a műanyag hulladéknak az előző évben, amiből arra juthatunk, hogy sajnos mi, magyarok nem vagyunk a helyzet magaslatán, ha újrahasznosításról van szó.

Lapunknak korábban az Innovációs és Technológiai Minisztérium elmondta, hogy Magyarországon 18 millió tonna hulladék keletkezik évente, amelynek jelentős része települési hulladék. A települési hulladék 14-17 százaléka műanyag, 3-4 százaléka fém, 3,8-4,6 százaléka pedig üveg. A műanyag hulladéknak jelenleg 35 százalékát hasznosítják újra, 2035-ig ezt az arányt az uniós előírásnak megfelelően 55 százalékra kell emelni. Bár tavaly jelentősen emelkedett a hulladék újrahasznosításának mértéke, és csökkent az egy főre jutó hulladéktermelés, mégis fontos, hogy a lakosságne csak hogy szelektíven, de jól szelektálva gyűjtse a háztartási hulladékot. Annak ellenére, hogy ugyanebben az időintervallumban az újrahasznosítás is 50 százalékot nőtt, tehát 4,7 kilogrammal többet hasznosítottunk újra, tovább nőtt az újrahasznosítatlan szemét mennyisége is, 2 kilóval személyenként.

Erre a problémára kínál most a hazai 3D nyomtatás piac egyik új szereplője is. A Refilamer csapata ugyanis egy olyan eszközt és technológiát dolgozott ki, amelynek köszönhetően a PET palackokból otthon készíthetünk 3D nyomtatónkhoz műanyag szálat. Ezáltal nem csak a műanyag szemetünket csökkentjük, hanem a folyamat által a bolti filament vásárlásához képest akár 90%-al is csökkenthetjük a kiadásainkat.