Így jutott csődközelbe a legendás magyar vállalat: Mi lesz a Tungsram sorsa? Mi lesz a Tungsram dolgozókkal?

Mikor alakult meg a Tungsram?

A Tungsram elődjét, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt-t még a Monarchia idején, 1896-ban alapították, majd 1912-ben kapta a ma is ismert Tungsram nevet, amikor az amerikai Western Electric betársult a vállalatba. A vállalat története során a General Electric kétszer szerzett 1932-ben meghatározó részesedést a Tungsramban: először 1932-ben, majd 1989-ben, mikor a GE leányvállalata lett.

Mivel foglalkozik a Tungsram?

A Tungsram fő profilja mindig a világítástechnika volt, itt készítettek először például wolfrámszálas izzólámpát. A Tungsram szó is ebből származik: a tungsten (wolfrám angolul) és a német Wolfram összetételéből született. A Tungstram óriásnak számított az izzólámpagyártásban, ezek közül fontos megemlíteni a kriptonizzót, ugyanis ezt a Tungsram kutatólaborjában fejlesztették ki. Az izzókon kívül gyártottak még például autólámpát, elektroncsövet, de volt Tungsram rádió is.

A Tungsram függetlenedése

A Tungsram 2018-ig a General Electric leányvállalataként működött, GE Lighting név alatt. Ekkor viszont megvásárolta Jörg Bauer, a GE Magyarország korábbi vezetője. Az új tulajdonosnak nagy tervei voltak azzal kapcsolatban, hogyan lehetne átalakítani és modernizálni, valamint újra nyereségessé tenni a Tungsramot. Ehhez 2019-ben egyébként stratégiai együttműködésre léptek a magyar kormánnyal, melynek célja volt, hogy a hosszú múltra visszatekintő Tungsram újra sikeres hazai vállalattá fejlődhessen.

Út a csőd széléig

Ugyan 4 évvel ezelőtt a tulajdonosváltáskor még nagy lendülettel láttak neki Tungsram fejlesztésének, azóta csak újabb és újabb akadályok hárultak ezeknek a megvalósítása elé. Ha pedig részletesebben megnézzük a Tungsram útját a mostani csődközeli helyzetig, akkor abból jól látszik, hogy az utóbbi két év történései milyen nehézségeket hoztak a magyar iparban.

Az első csapást a Covid-járvány miatti lezárások mérték a vállaaltra 2020 tavaszán. Ekkor majdnem az összes rendelésüktől elestek, amiből aztán nem sikerült teljesen talpra állni. Ezt a nehéz helyzetet csak tovább tetézték a globális ellátási problémák és az alapanyaghiány. Végül pedig az energiaárak óriási drágulása is hozzájárult ahhoz, hogy ellehetetlenítse a Tungsramot.

2021-ben az áram ára egy év alatt hétszeresére drágult, és már azóta 200 euróval többe kerül megawattóránként. Ilyen körülmények mellett az előállítási költségek 60 százalékkal nőttek. Ekkora emelést pedig valószínű nem tolerálnának a megrendelők, úgyhogy a működés így mindenképpen veszteséges.

Mit mondanak a konkrét számok?

A grafikonokból kiderül, hogy a Tungsram 4 évvel ezelőtti tulajdonosváltása óta nem hogy nem sikerült nyereségessé tenni a vállalatatot, hanem tovább nőtt a veszteség éves szinten.  Az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs, valamint az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat adataiból azt láthatjuk, hogy eddig 2019 volt a legrosszabb év a vállalatnál

Ekkor az adózás után bevételeknél 9 milliárdos hiánnyal zárták az évet, ehhez képest még a lezárások miatt nehéz 2020-is sikeresebb volt a maga 8 milliárd forintos adózott veszteségével. Ugyan tavalyról még nincsenek adatok, de ha figyelembe vesszük a már korábban említett gondokat – az energiaárak óriási drágulását, az ellátási problémákat és a már ezt megelőző profithiányt – akkor valószínűleg 2021 sem lehetett túl sikeres év.

Hány ember dolgozik most a Tungsramnál?

Azt, hogy a 2018-a nagyratörő tervek nem valósultak meg, a Tungsram állományára vonatkozó adatok is tükrözik. Négy évvel ezelőtt még 4 149 ember foglalkoztattak, majd 2019-ben 3701-et, 2020-ban 3 266-at, végül idén március eleján már csak 3 008 fő volt a Tungsram alakalmazottainak a száma. Nem kevesebb, mint 1 141 főt építettek le, ami a teljes állománynak több mint a negyede. Ráádásul közülük 730 volt a szellemi munkások száma, akiket elbocsátottak.

A Tungsram alkalmazottainak kiszolgáltatott helyzetét az is jól mutatja, hogy idén februárban módosították a vállalat kollektív szerződésének feltételeit. Így rövidebb lett a felmondási idő, alacsonyabb a végkielégítés és megváltoztak a csoportos létszámcsökkentés feltételei is. Mivel ezek a változások mind negatívan érintették a munkavállalókat védő szabályokat, ezért még februárban sztrájkbizottság alakult a Tungsramnál a munkavállalók jogainak megvédésre.

Mi lesz most?

Jelenleg  a Tungsram mind az öt gyárában – Budapesten, Kisvárdán, Hajdúböszörményen, Zalaegerszegen és Nagykanizsán is – kényszerszünet van. Ugyan a leállást csak egy-két hétre tervezik, de nehéz megmondani, hogyan fogja tudni folytatni a működést a vállalat. Ugyan a csőd egy lehetséges szcenárió ebben a helyzetben, de egyáltalán nem biztos, hogy be is következik. Egyelőre bizakodóak a felek, illetve a kormánnyal kötött korábbi stratégiai megállapodás is pozitívan befolyásolhatja lehet a mostani helyzetet.

Ha mégis becsődölne a cég, az elsődlegesen a beszállítóknak és a több ezer alkalmazottnak lenne a legnagyobb ütés. Az viszont nehezen képzelhető el, hogy a Tungsramnak olyan óriási hitelállománya legyen bármelyik hazai banknál, hogy annak a magyar gazdaságot érintő hatása legyen. Ugyan a vállalat pénzügyi beágyazottságát nem ismerjük, de valószínűleg országos szinten kisebb problémát jelentene a Tungsram bedőlése. Ettől még persze óriási gond lenne, ha több ezer ember maradna munka nélkül, a beszállítók pedig kifizetetlenül.

Ha csak a munkaerő kiáramlását nézzük, ami egy esetleg csőddel bekövetkezne, akkor az makrogazdasági nem feltétlenül jelentene problémát. Itthon ugyanis akkora munkaerő-hiány, hogy könnyen lehet, a piac hamar felszippantaná a Tungsram dolgozóit. Más kérdés viszont, hogy helyi szinten, például a gyáraknál, már nehézkesebb lenne a csőd miatti helyzet kezelése. Itt nagyban számítana, mekkora a helyi munkaerőpiac feszessége, és mennyi ember tudna helyben azonnal munkát találni, illetve mennyi nem. Ez akár nagyobb mozgást is kiválthat, hiszen aki helyben nem kap új munkát, az könnyen más városba költözhet.

(Címlapkép - Bruzák Noémi, MTI/MTVA)