Jól felpumpálta a magyar cégek értékét a járvány: őrült pénzekért vásárolják fel őket

Elkészült a 2020-as évre vonatkozó Barométerük. Hogyan változott a helyzet az M&A piacon pandémia első évében?

Vaszari Péter: Bár tavaly a pandémia elején volt egy kis megtorpanás, de összességében növekedni tudott 2020-ban a vállalati felvásárlások piaca, az M&A piac. Ez az eddigi tapasztalataink alapján vélhetően igaz lesz 2021-re is. Tavaly 105 tranzakciót zártak le hazánkban, összességében pedig növekedett az ügyletek értéke. Ha megnézzük, hogy melyik ágazatok a legaktívabbak, akkor azt látjuk, hogy az IT és az ingatlan viszi a prímet, az előbbi azért, mert a technológiát vagy házon belül fejlesztik ki a vállalatok, vagy megvásárolják, az utóbbi pedig évek óta robog a COVID-hatástól függetlenül.

Mindig van egy meghatározó megatrend, ami hajtja a piacokat: most Magyarországon ez a bőven rendelkezésre álló likviditás, mondhatjuk azt is, hogy az „olcsó” pénz. Emiatt nem hűtötte le a felvásárlási kedvet a COVID hatása. Ugye, a 2008-as válság alapvetően azért hatott negatívan, mert likviditáshiány volt, most ez alapvetően nem volt igaz: a jegybankok öntötték a pénzt a piacra, kormányzati gazdaságélénkítési programok, támogatások széles körben elérhetőek. Onnantól kezdve pedig, hogy van pénz, tudnak növekedni, tervezni, beruházni a vállalatok.

A másik fontos megatrend a növekedési és digitalizációs kényszer: nem csak a COVID miatt, hanem amúgy is ebbe az irányba ment a piac. A növekedés egyik útja az organikus, amikor fejlődik a vállalat, emelkednek a bevételek, a profit, a piaci részesedés stb. A másik út pedig a felvásárlás, amikor az adott cég felvásárol egy másikat. Jellemzően ezt a saját piacukról vagy az értékláncukból választják ki a vállalatok.

Az M&A Barométer fontosabb megállapításai között szerepel, hogy tavaly alig történt több tranzakció 2019-hez képest, azonban az értékeket tekintve hatalmas volt a növekedés. Ennek mi áll a hétterében?

Paulovits Márton: Maga a piacméret csak egy becslés. A tranzakciók egy részét hozzák nyilvánosságra, és ezeknél sem minden esetben köztudott, hogy mennyi volt az érték. A mi metodológiánk alapján viszont azt tudjuk mondani, hogy a piac lényegesen növekedett, aminek főként a cégek értékének emelkedése áll a hátterében.

Ha cégvezetőkkel beszélgetünk, akkor nagyjából a harmadik mondatnál merül fel, hogy "rendben, és mennyit ér az én cégem?" Mi azt tapasztaljuk, hogy egyre többet.

Ez részben azért van, mert a tőzsdék is magasan vannak: a BUX például az egekben, de ha megnézzük az amerikai, vagy az európai tőzsdét, ott is azt látjuk, hogy 2021 során trendben töretlen volt a szárnyalás. Tehát nagy a likviditás, ami átgyűrűzik a zártkörű értékeltségekre is. Ez azt jelenti, hogy én, mint vállalatvezető drágábban tudom eladni a cégemet, jobb lehetőségekkel tudok forráshoz jutni.

Pontosan milyen vállalatokat tekintenek célpiacnak?

V. P.: A nagy tanácsadó cégeket általában asszociálják a multikörnyezettel és azzal, hogy nagy könyvvizsgáló, nagy adótanácsadó cég. Ez részben igaz, de amit jelen beszélgetés során fontosabbnak tartok kimondani, hogy mi kiemelten figyelünk a hazai tulajdonú nagyvállalatokra is, ami a statisztikáink szerint kb. 150 céget takar. Ezekre a vállalatokra büszkék lehetünk, ki lehet őket tenni a kirakatba, olyan szintű fejlettséget értek el például a transzparencia szintjén, a menedzsment felkészültségében, a működési folyamataikban stb., hogy amennyiben van erre igényük – ami részben talán a velünk folytatott beszélgetések során is alakul - be lehet őket vezetni a tőzsdére, kötvényt tudnak kibocsátani, részt tudnak venni az MNB kötvényprogramjában stb.

Érettségben, termékeikben, szolgáltatásaikban, portfólió és regionális terjeszkedés tekintetében már eljutottak oda, hogy vevőként jelennek meg az M&A piacon, akár Magyarországon, akár a régióban. Részben erre az ügyfélkörre koncentrálunk, másrészt pedig az olyan, jellemzően középvállalatokra, amelyek dinamikus növekedési pályán haladnak, szép eredményeik vannak, készülnek a szintlépésre. Ebből a körből nagyjából 500-600 lehet Magyarországon.

A kb. 150 nagyvállalat, illetve az említett, dinamikusan fejlődő 500-600 középvállalat érettsége tehát már azt is lehetővé teszi, hogy kilépjenek külföldre, érdemben tudják követni a piacot hajtó megatrendeket - mi pedig meg tudjuk nekik adni azokat a szolgáltatásokat, amelyek elősegítik a hosszú távú növekedésüket. Még egyszer hadd mondjam ki: a szintlépésüket minden értelemben tudjuk támogatni. Hazai tanácsadócégként, személy szerint nekem, nekünk, ez a piac kiemelten fontos. Őket szeretnénk segíteni abban, hogy elérjék növekedési potenciáljuk. Fontos kiemelni azt is, hogy az esetükben itt, helyben születnek a döntések.

P. M.:  Igen. Még hozzátenném, hogy a növekedés, a fejlődés elkerülhetetlen: nem csinálhatod ugyanúgy a dolgokat, ahogy 5-10 évvel ezelőtt. Tisztában kell lenni az M&A trendekkel és a szorosan ide kapcsolódó finanszírozási lehetőségekkel.

Amikor egy cég nem növekszik, akkor gyakorlatilag csökken, hiszen közben a piac nő: a versenytársak elhúznak mellette.

Összességében immár a fő célpiacunk, ahogyan Péter is fogalmazott, a magyar vállalatok. Tudjuk, hogyan lüktetnek ezek a cégek, ezért nyitottunk irodát Debrecenben és Pécsett is. Nem arról van szó, hogy idejön egy külföldi szakértő, és megmondja, hogy miképp is kell a dolgokat csinálni. Mi ismerjük a hazai vállalatokat, tisztában vagyunk az elvárásaikkal, ismerjük az ambícióikat.

Tehát önök szerint nem szabad leragadni, és a régi metódusokhoz ragaszkodni. Ez ennyire jellemző a hazai cégeknél?

P. M.: A magyar vállalatok az utóbbi 10-20 évben nem feltétlenül azon a pályán mozogtak, hogy megtanulják, hogyan kell például külső tőke bevonásával növekedni. Nem mindenkinek az volt az elsődleges, hogy felvásárlással lépjen előre. Pedig ez lehet a sikeres, biztos jövőnek az útja, így lehet versenyelőnyre szert tenni.

Hiába van egy nagyon jó bizniszük, csinálják a több milliárd forintos árbevételt, ha kevésbé nyitottak a váltásra. Sok ilyen cég van, őket kell támogatni abban, hogy a verseny miatt fontos mindig naprakésznek lenni arról, hogy milyen lehetőségek vannak a piacon.

Egyébként a BÉT 50 projektet is azért csináljuk, hogy jobban megismerjük a magyar cégeket, tisztában legyünk a "lelkükkel". Ezeket ugyanis nem lehet tankönyvből tanulni. Amikor egy multinacionális vállalattal dolgozik együtt a tanácsadó, akkor sokszor egyszerűbb a felkészülés: tudod, hogy mi a stratégia, mik a célok, mi jár a fejekben.  Egy hazai tulajdonú vállalatnál, másképp, más szempontrendszerek alapján kell készülni arra, hogy megismerjük a tulajdonos és/vagy cégvezető gondolatrendszerét, ambícióit és reméljük, hogy a beszélgetéseink, a tapasztalatunk segítik őket ezen ambíciók elérésében.

V.P.: Visszatérve az M&A témára, azt mondhatom, hogy mi az egész vállalatfelvásárlási folyamatot támogatjuk, az igény kialakulásától, a célpontok megtalálásán keresztül, a sikeres végrehajtásig.

Ugyanis ezeknek a vállalatoknak jellemzően nincs az ilyen ügyletekre apparátusa. Nincs egy felvásárlási osztály, kötvénykibocsátási osztály - ilyesmi csak a nagyvállalatoknál jellemző. Hiába érték így el a megfelelő szintet, nem tudnak továbblépni. Kell valaki, aki megfogja a kezüket - na ezek vagyunk mi.

És mi a helyzet a kisebb cégekkel, startupokkal? Bennük is látnak potenciált?

V. P.:  A mai világban már szinte pillanatok alatt berobbanhat egy-egy jó ötlet, vagy mondjuk egy hiánypótló termék. Ám az ilyen vállalkozások könnyen megcsúszhatnak, ha nincsenek tisztában például a forrásbevonási lehetőségekkel. Ez akár az egész projektet is veszélyeztetheti, hiszen egy kisvállalkozás vagy startup mögött még jellemzően nincs akkora biztonsági tartalék, amellyel átvészelhetnek egy-egy kockázatos lépést, rossz döntést.

P. M.: Bár javarészt KKV-król és nagyvállalatokról esik szó a beszélgetés során, de valóban fontos figyelemmel kísérni a startupokat is.

Nyitottságban, a befektetők szempontjainak figyelembevételében a közép-, és nagyvállalatok is sokat tanulhatnak a startupoktól.

Persze, ez oda-vissza igaz, hiszen egy induló vállalkozás nem tudja még, milyen az, hogy van 100-150 munkavállalója, tényleges eredménytermelő képessége. Azt látjuk, hogy a feltörekvő cégekben hatalmas potenciál van, mivel az utóbbi bő 10 évben nagyon megerősödött a kockázatitőke szerepe Magyarországon. És ha valaki úgy dönt, hogy beenged egy külső befektetőt, akkor sokkal nyitottabb lesz a tranzakciókra is, illetve arra, hogy vásároljon, hiszen tudja már, hogyan működik ez a mechanizmus.

Visszatérve a tranzakciókhoz: az már szóba került, hogy a multik esetében valamivel egyszerűbb a történet. Mi a helyzet a kisebb halakkal? Min áll, vagy bukik egy-egy nagy üzlet?

P. M.: Ahogy említettük, esetükben sok dolog múlik az adott élethelyzeten. Sokkal inkább befolyásolja az ügymenetet például a tulajdonos, a vezető személyisége, de még inkább az adott élethelyzet, életciklus komplexitásának megértése, ami a racionális döntések kialakításához szükséges.

Illetve sokszor tapasztaljuk, hogy a vállalkozók nincsenek tisztában a tranzakciók írott és íratlan szabályaival - ami persze nem is elvárható tőlük. Az M&A folyamat nem úgy néz ki, hogy valaki bejön hozzánk, hogy ő ennyi pénzt szeretne kapni a cégéért, itt van a befektető, hogyan tovább. A munkánk pont arról szól, hogy ez egy hosszú folyamat.

Már az első találkozáskor el tudjuk mondani, mik azok a tényezők, amikre ilyenkor figyelni kell és a teljes folyamat során együttműködünk, azokat a kérdéseket is megválaszoljuk, amiket esetleg fel sem tesznek.

Pontosan mit takar a már említett BÉT 50 projekt?

V. P.: A Budapesti Értéktőzsdével közösen bemutatunk 50 olyan hazai vállalatot, amelyek még nem léptek tőzsdére, de megérettek rá. Egytől -egyig inspiráló cégek, amik előtt nagy lehetőségek állnak, hiszen nem csak tőzsdeérettek, de a tőkepiacra is beléphetnek. Azt gondoljuk, ez a legnagyobb értékmérő, hiszen, ha valaki tőzsdeképes, az egy olyan magas szintet jelent, amire joggal lehet büszke az adott vállalat és tulajdonosa.

Évről évre több száz tulajdonossal és vezetővel kerülünk kapcsolatba csak az említett projekt keretében. Így lehet a legjobban megismerni a tulajdonosokat, a vállalatvezetőket, ezáltal közelebb kerülni az ő világukhoz.

Címlapkép: Berecz Valter, Képszerkesztőség