Lenne még hová fejlődni: így még több pénzt csinálhatnának a magyar vállalkozások

A lap rámutat: a BME következtetései összhangban vannak az Európai Unió Digital Economy and Society Indexének (DESI) Magyarországra vonatkozó mérőszámaival, ahol hálózatelérésben, internet-hozzáférésben és egyéb technológiai adatokban az uniós átlagon, sőt sok területen a felett teljesítünk.

Pozitív eredménynek tekinthető, hogy bár szignifikáns eltérés van a 250 fő feletti vállalatok és az öt fő alatti mikrovállalkozások digitalizáltsága között, a digitális képességek és az internethasználat ennek ellenére elterjedtnek és egyenletes eloszlásúnak mondható. Ez nagymértékben azoknak a kötelező alkalmazásoknak köszönhető, amelyeket az adóbevalláshoz, a banki tranzakciókhoz vagy más közigazgatási kapcsolattartáshoz kell alkalmazniuk a vállalatoknak - állapítják meg az elemzők.

További fejlesztési lehetőség látszik ugyanakkor az informatikai alkalmazások speciális üzleti folyamatokba integrálásának területén. Bizonyos iparágakban még alacsony fokú az információ-rendszerek, az adatbázisok, a korszerű adatelemzés vagy a felhőszolgáltatások használata - teszik hozzá.

Digitális készültség szempontjából a magyar vállalatok alacsony, közepes és magas készültségű csoportokra oszthatók. Magas a digitalizáltság a pénzügyi és infokommunikációs szektorban, ezzel szemben például a bányászatban és az építőiparban alacsony. Megjelennek a regionális hatások is: ahol húzó iparágak működnek, és fejlettebb az üzleti környezet, ott jóval magasabb a digitális készültség - olvasható az elemzésben.