Egyre több magyar mond nemet a bolti zöldségre, gyümölcsre: ők átlátnak a szitán

Pénzcentrum: Miért fontos, hogy szezonálisan táplálkozzunk?

Répássy Zsuzsanna: Egyszerűen azért, mert ez a természetes. Egészségesebb és finomabb. Ha olyat veszel, aminek nincs szezonja az nem tápláló, mert vagy érés előtt szedik le, mielőtt elérné az ’igazi’ állapotát, vagy már régen megérett és jelentős mértékben veszített a tápanyagokból. Így nem is lehet annyira finom. Ha ez párosul azzal, hogy nem hazai az alapanyag, akkor még az utaztatásra is fel kell készíteni különféle szerekkel, ráadásul így még sok-sok kilométert és CO2 kibocsátást is gyűjt az amúgy frissen finom és tápláló élelmiszer. Most pl. éppen az eper van a figyelem középpontjában, ami évek óta vezeti a „piszkos gyümölcsök” listáját. A napokban érik be a hazai szamóca, amit eddig találhattunk, azok itthon csak fűtött fólia alatt értek be. Egy fűtött fóliasátorban nemcsak az eper nő, hanem a gombák is, ezért jelentős mennyiségű vegyszert kell használni, hogy jó legyen a termés. A fűtetlen fóliasátras vagy szabadföldinél nincs ez a párás közeg, ezért ha ilyet választunk, mindenképpen jobban járunk.

Nem azt mondom, hogy a szabadföldi epret nem érheti permetezőszer, de biztosan kevesebb vegyszer jut rájuk. Visszatérve a szezonálishoz, a természet jobban tudja nálunk: amikor tavasszal jönnek a friss zöldek, gyorsan feltöltik a tél végére kimerült szervezetünket. Az érési idő ahogyan nő, úgy egyre több és hosszabb ideig tart egy adott termény tápanyagkészlete. Az ősziek lassabban érnek be, viszont lassabban is vesztik el a bennük lévő ásványi anyagokat, nyomelemeket és vitamint.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ilyen silány import zöldséget sóznak rá a boltok a magyar vásárlókra: ez a nagy trükk

A magyar gazdák továbbra is talajon termelnek, így a növény szervesen építkezik, lényegesen kisebb víztartalommal - hetek múlva sem "megy össze".

Ezért van az, hogy végeredményben a telet végig tudnánk csinálni a fekete retekkel, az almával, a céklával, káposztával, répával és a krumplival. Én egy igazi városi lány vagyok, a nagyszüleim is budapestiek voltak, számomra izgalmas volt visszahangolódni a természet ritmusára és megtapasztalni, hogy mennyire gazdag ízeket tapasztalhatunk így meg. Ráadásul változatosan, nem egész évben ugyanazt esszük.

Megéri megvárni a teljesen beérő gyümölcsöket, zöldségeket, mert teljesen más íze van egy valóban megérett körtének, amit nem szednek le hamarabb csak azért, hogy megvárja a vásárlókat a polcon.

Nyáron és ősszel nálunk egyenesen a fáról hozzák a gazdák a gyümölcsöket, zöldségeket: annyit szednek, amennyit rendeltünk, így az élelmiszerhulladék mértékét is csökkentjük.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennyiért mérik idén a magyar epret a boltokban, piacokon

Egy átlagos szezonhoz képest hozzávetőleg 2-3 hetes csúszásban vannak a magyar szamócák: hideg fóliában ez inkább 2 hét, szabadföldön 3 hét.

Mit gondolsz, miért tértünk el a szezonális étkezéstől?

Azt gondolom, ez az „eltévelyedés” valahol az ipari forradalom környékén kezdődött, majd az első háztartási hűtőszekrény megjelenésével gyorsult fel. Valójában ő a felelős a mostani helyzetért: régebben kimentünk a piacra, megvettük, amit lehetett kapni, és azt ettük. Most fordítva gondolkodunk: kitaláljuk, mit akarunk enni, és ahhoz vásárolunk. Mindegy, hogy az mennyit utazott, mivel kezelték, megérett-e rendesen Azt nem mondom, hogy én sosem veszek avokádót, de tudom, hogy már azzal is sokat tehetek a fenntarthatóságért, ha tájékozódunk, minek van szezonja, és az alapján tervezzük meg a menüt.

Elég stabil lábakon áll már a vállalkozásotok ahhoz, hogy megéljetek belőle?

A Hiventures befektetésével már igen. Számunkra az első, inkubációs befektetés volt igazán a vízválasztó: úgy voltunk vele, ha nyerünk a pályázaton -és más is lát fantáziát a koncepciónkban-, akkor vállalkozássá formáljuk az ötletet, nem csupán dédelgetjük a meglévő munkáink mellett. Ha pedig nem megyünk át, akkor elengedjük. Egy novemberi vasárnap este beküldtem az anyagot, kedden jött is a levél, hogy csütörtökön menjünk be egy beszélgetésre. Megnyertük. A pénzt persze nem kaptuk meg ilyen hamar, de az látszott, hogy van jövője a hobbinknak. Három évvel ezelőtt 9 millió forint volt az inkubációs keret, ez menet közben már 15 millióra változott. Miután megkaptuk a pénzt, megcsináltuk a jelenlegi platformot, ami nagyon jól vizsgázott. Induláskor főként szezonális vásárokban gondolkodtunk, de mostanra a kínálat és a gyakoriság is bővült -hiszen már minden munkanap szállítunk ki-, így a korábbi rendszert ki is nőttük. Jelenleg épp azon dolgozunk, hogy az online piactér kényelmesebben és hatékonyabban szolgálhassa ki mind a kistermelőket, mind a vásárlókat. A befektetés nélkül biztos, hogy nem tartanánk itt.  

Ehhez képest sokan foglalkoznak vegyszermentes, házi, háztáji termékek forgalmazásával: tehát van rá valós vásárlói igény. Meg tud élni ennyi hasonló vállalkozás egymás mellett?

Ez a „zsúfoltság” épp azt jelenti, hogy van kereslet, igény ezen árucsoportra is. Bennem volt korábban kérdőjel, nem indultunk-e túl korán. De ahogy érkeznek a versenytársak és erősödik ez a szegmens, az ad egyfajta bizonyosságot is, még akkor is, ha nem egy könnyű bizniszről van szó. Kevés az, ha tudjuk, hogy erre a típusú szolgáltatásra vannak érdeklődők: az élelmiszervásárlás nagyon bizalmi kérdés. Nem olyan könnyű vásárlókat találni és meggyőzni ..úgy sem, hogy marketinges hátterünk van, és elég jól ki tudjuk használni a rendelkezésünkre álló eszközöket.

EZ IS ÉRDEKELHET

Luxus lett a zöldség 2021-re? Rengetegen már nem is a boltokból veszik

Zöldséget és gyümölcsöt mindenki szokott vásárolni, és bizonyára egyre többben észrevették, hogy amellett, hogy kezdenek elszabadulni az árak, az áruk minősége sem a régi már.

Jókor voltunk jó helyen, mert az eleve online kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásokon lendített a válság. Rájöttek az emberek, hogy milyen jó, ha nem kell mindig elmenni az áruért, akár házhoz is kérhetik - és meg is érkezik.

Az első lezáráskor a nagy ellátási láncok voltak a legsérülékenyebbek, nekünk abban az időszakban megtízszereződött a forgalmunk, ráadásul egyszer sem volt hiány, hiszen áru volt, a közeli termelőkkel a kapcsolataink éltek. A rövid ellátási lánc bár agilisabb és promptabb szervezést igényel, stabilan hozta a frissességeket a vásárlóknak.

Említetted, hogy a pandémia kezdeti időszakában nőttetek hatalmasat, gondolom az enyhítések után csökkent valamelyest az érdeklődés.

Igen, visszaesett a forgalmunk, de magasabb szintre, mint ahol előtte álltunk. Tavaly év végén pedig egy újabb sikeres befektetési kört zártunk a Hiventures-szel, melynek köszönhetően mostanra lett egy stabil csapatunk öt alkalmazottal és meg is kezdtük a további terveink megvalósítását.

Hasonlítgatjátok az áraitokat a kiskereskedelmi árakhoz?

Természetesen, bár az árazás a kistermelőkön múlik, a win-win helyzeteket keressük. Platformként működünk, és nem kereskedők vagyunk (egy kistermelői Airbnb-ként képzelj el minket). Nálunk a termelők töltik fel az árut, ők áraznak, és mi a gazdákkal külön megállapodásként számolunk el. Fontos tehát, hogy ők határozzák meg az árat.

A kistermelői, sokszor kézműves ár általában magasabb, mint a kereskedelmi láncokban kapható nagyobb léptékben és ütemben sorozattermelt zöldség, gyümölcs. A mi esetünkben nagyjából a piacokon elérhető árakról beszélünk, de az átlagos vásárlói kosárhoz mérve ezek drágább termékek – ám annál magasabb minőséget képviselnek.

Mennyivel drágábbak?

Ez kifejezetten termékfüggő. A drágább termékeknél (pl. sajt, friss hús) esetében nagy a különbség, ami az áru értékéből és a termelés módjából is adódik (pl. szabadtartás, környezetkímélő termelés, antibiotikum kerülése) de pl. a reteknél nincs ekkora differencia.  Mi a transzparenciában és a korrektségben hiszünk, azt szeretnénk, hogy legyen jó mindenkinek: nekem városi lakosként az a jó, ha minőségi ételek kerülnek az asztalomra, ez akkor tud teljesülni, ha a termelő tud ezzel foglalkozni, mert megéri neki anyagilag. Ha nem éri meg, abba fogja hagyni, és vehetem a rossz minőségű termékeket.  Azon dolgozunk, hogy minden szereplő, a fogyasztó is megértse ezt az összefüggést és elérjük azt a vásárlói réteget, amelyik ezt megengedheti magának: aki inkább kevesebbet vesz, de a jó minőséget keresi, és aki tudja, hogy a vásárlásával szavaz. Ettől függetlenül segítünk az árazásban, és ha azt látjuk, hogy szükséges, beszélünk a termelőkkel. Fontos, hogy mi is megértsük az ő motivációit, árazását, és lássuk azt a fantasztikus munkát, amit beletesznek egy-egy terménybe. Olyan is előfordult már, hogy valaki alulárazta a termékét, és szólnunk kellett, hogy nyugodtan kérjen többet.

Nagy szüksége van a világnak a tudatos vásárlókra, és az utóbbi három év alapján azt érzem, hogy erősödik ez a réteg. Egyre többen tisztában vagyunk azzal, nagyon nem mindegy, mit eszünk, mit veszünk.

Egyelőre Budapestre és agglomerációba tudnak rendelni tőlünk, de hamarosan Szegeden is. Természetesen nem ugyanaz a termelő fogja odavinni az epret, mint aki Budapestre, hanem környékbeliek. Az a tervünk, hogy ilyen szempontból is fenntarthatóak legyünk, és az áru ne utazzon sokat, a frissességek mielőbb a termőföldről az asztalokra kerülhessenek. Ha már eper: nálunk reggel szedik, délután érkezik a vásárlóhoz. Ennyire frissen. Ezt csak lokálisan érdemes megszervezni.

Helyi munkaerőt is fogtok foglalkoztatni?

Így van, ott lesz egy helyi partnerük, aki összefogja és segíti a termelőket. A platform már most is nagyon sok mindent nyújt, a teljes adminisztrációs, sales folyamatot intézi, automatizált a számlázás, a pénzmozgás a termelőknek, de emellett ez az üzlet a közösségépítésről is szól. A mikroközösségek egymást támogató erejéről is. Helyben sok minden könnyebben és hatékonyabban ...ráadásul frissebben és valahogy természetesebben, „igazibban” megoldható. Nem központi raktárban és nagy utaztatásokban gondolkozunk, hanem egy kisebb léptékű, de erős és hatékony, természetes, igazán élhető, „slow city” szolgáltatásban. Egy élhetően fenntartható, világoszöld életformában.