Már a ponty sem kell a magyaroknak: hogy lesz így halászlé karácsonyra?

A magyarországi halastavi termelés mennyisége 2019-ben 20 619 tonna volt, ez az előző évi mennyiséghez képest 9 százalékkal kevesebb. Megyei szinten a legtöbb halat Hajdú-Bihar megyében termelték 2019-ben, de számottevő mennyiséget halásztak le Békés, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Csongrád-Csanád és Baranya megyében is - írja a magro.hu.

Továbbra is a ponty termelése a meghatározó az étkezési halak előállításában, ami a magyarországi természeti és klimatikus viszonyokra vezethető vissza. A magyarországi tógazdasági haltermelés sajátossága a regionalitás, az ország egyes térségeiben egyáltalán nem jellemző a halastavi gazdálkodási tevékenység. A hazai haltermelésnek három régió adja a döntő hányadát hosszú évek óta, 2019-ben is

• a Dél-Dunántúlon,
• az Észak-Alföldön és
• a Dél-Alföldön összpontosult a halhústermelés 84 százaléka.
  

A hazai halastavi haltermelés meghatározó és gazdaságilag legfontosabb halfaja a ponty, amely a tógazdasági étkezési célú haltermelésből 84,5 százalékkal részesedett 2019-ben. Az étkezési pontyhús előállítás elmúlt 5 évét vizsgálva 2017-ben termelték a legtöbb étkezési célú pontyot, a többi évben a megelőző évekhez képest lassú csökkenő tendencia figyelhető meg, 2019-re mintegy 30 tonnával kevesebb az étkezési ponty mennyisége a 2018. évi értékhez képest.

A növényevő halfajok közül a lehalászott étkezési korosztályú amur a megtermelt mennyiség 3,1 százalékát, a busa (fehér, pettyes és hibrid) 7 százalékát adta 2019-ben. A megtermelt étkezési méretű értékes ragadozó halak (csuka, harcsa, süllő) lehalászott mennyisége 2019-ben 265,8 tonna volt, ami az előző év adatához képest 19 százalékos csökkenést mutatott. A tógazdaságokban a horgásztatással értékesített hal mennyisége 240,3 tonna volt 2019-ben, ami 15 százalékos bővülés az egy évvel korábbi 209,3 tonnához képest. Halgazdálkodási vízterület telepítésére 2019-ben 1715 tonna halat értékesítettek a termelők.