Csodafegyverrel törhetnének világuralomra a magyar cégek: csak félnek bevetni

Magyarország digitalizációs szintje elmarad a Nyugat-európai szinvonaltól, holott a terület fejlesztése a felzárkózásunk kulcsa lehet - derül ki a McKinsey kutatásából. A vizsgálat egész Európára kiterjedt, azon belül is kiemelt szerepet kapott Kelet-Közép-Európa. A digitalizáció tekintetében a vizsgált országokat három csoportra osztották: az első az Európai Unió 5 nagy tagállamát foglalta magában, a második csoportot a digitalizáció területén élen járó tagállamok alkották. Magyarország a harmadik, "digitális kihívóknak" nevezett csoportba tartozik, azaz a digitalizáció terén fejletlennek tekinthető európai államok csoportját bővíti. Az átfogó vizsgálat eredményeit Jánoskuti Levente, a McKinsey irodavezető partnere ismertette.

Nem tekinthető meglepőnek az eredmény, hogy Magyarország messze van a digitalizáció tekintetében élenjáró országokhoz képest. A legfejlettebb országok az északi és a Benelux államok, azokon belül is a digitalizáció tekintetében toronymagasan Svédország az első. A Kelet-közép európai országok Észtország kivételével a digitális kihívók közé tartoznak, a balti állam ugyanis a legfejlettebbek között van a vizsgált tekintetben.

A kutatás során három vizsgált adat a következő volt: a digitális gazdaság mérete, a digitális gazdaság növekedése, és a tradicionális gazdasági növekedés. Ahogy az látható volt, a digitális gazdasági növekedés mindig megelőzi a tradicionális gazdasági növekedést, sőt, Magyarország digitális gazdasági növekedése már lehagyta az 5 nagy EU-s tagállam digitális növekedési rátáját, és a digitális éllovasokét egyaránt. A digitális gazdaságunk mérete ugyanakkor még mindig elenyésző hozzájuk képest. A kis- és közepes vállalkozások a fejlődésben kiemelt szerepet játszhatnak, esetükben ugyanis sokkal nagyobb a lemaradás - mondta el később Artur Waliszewski, a Google regionális üzleti koordinátora.

Régóta kérdés, miképp tudunk felzárkózni a nyugati tagállamokhoz. Jánoskuti szerint erre a digitalizáció elterjedése az egyetlen válasz. Magyarország egy főre jutó GDP-je sokkal kisebb, mint a gazdasági éllovas országoké, ami azonban nem magyarázható a magasabb foglalkoztatottsági rátával, sem a ledolgozott munkaórákkal - előbbiben ugyan 2 százalékkal az EU-s átlag alatt vagyunk, utóbbiban azonban 13 százalékkal fölötte.

Szektorálisan szétbontva elmondható, hogy Magyarországon belül minden ágazat rosszul teljesít a digitalizációt illetően, de különösen igaz ez a kis- és közepes vállalatokra. A nagyvállalatok sem büszkélkedhetnek ugyanakkor, az éllovas országok kisvállalatainak megfelelő digitalizációs szinten állnak ugyanis. Jánoskuti szerint fontos, hogy az elmozdulásért az államnak és a vállalatoknak egyaránt tenniük kell. A Google képviselője is megerősítette, hogy a fejlődéshez az állam és a vállalatok közös elköteleződésére van szükség.

A digitális készségek terén egyik korosztályban sem állunk jól. Bár ezzel kapcsolatban reménykeltő az előadó szerint, hogy míg az éllovas és a magyar idős korosztály digitális készségei között 76 százalékos eltérést tapasztalt a felmérés, a fiataloknál ez a szakadék már csak 36 százalék. Mindez azt jelenti, hogy a magyar fiatalok digitalizációs készségei már sokkal kisebb mértékben vannak lemaradva az éllovasoktól.

Az előadásból továbbá megtudhattuk, hogy bár a digitális infrastruktúra tekintetében jól állunk, az edukációra több energiát kell fordítanunk, a magyarok digitális fogékonysága ugyanis nem a legjobb. A jövőbeli versenyképességünk miatt nagyon fontos, hogy kiépüljön egy megfelelő digitális munkaerő. Példaként Jánoskuti Észtországot hozta - ott az emberek 98 százaléka rendelkezik digitális személyazonossággal, 67 százalékuk pedig napi szinten használja a digitális szolgáltatásokat. Ennek köszönhetően évente a kevesebb mint kétmilliós országban 50 millió digitális aláírás születik. Számításaik szerint a digitalizáció az észteknek 2 százalékos GPD arányos megtakarítást jelent évente.

A kiadvány kitér arra is, hogy mit kéne tennie Magyarországnak a digitalizáció növelése érdekében. Ehhez természetesen elengedhetetlen a megfelelő oktatás mellett a vállalatok és a kormányzat elköteleződése, az egyik jelentős eszköz pedig a vállalatok digitális csatornáinak összehangolása lehet. Ha mindezt sikerül véghezvinni, az éves szinten 17 milliárdos GDP többletet jelenthetne.

A vállalatoké, vagy az államé a felelősség?

A kerekasztal-beszélgetés során Havas András, a McKinsey partnere elmondta, hogy a digitalizació terén nem egységes a magyar gazdaság - vannak iparágak, amelyek előrébb tartanak. Az infokommukiációs szektor áll a legfejlettebb szinten, minden egyéb szektor fejlettségét ehhez mérik. A szolgáltatások is jól állnak, az építőipart, valamint a magyar GDP negyedét adó feldolgozóipar egyelőre azonban lemaradásban van. Havas is megerősítette, hogy a KKV-k nagy hátrányban vannak a nagyvállalatokhoz képest.

Az ügyféligények változására hívta fel a figyelmet Hiezl Gábor, a Nemzeti Közművek vezérigazgatója is. A vállalat szemléletváltását tükrözi, hogy míg korábban fogyasztókról, ma már ügyfelekről beszélnek a közműszolgáltatónál. A különbség a kettő között az, hogy a fogyasztó elfogadja a szolgáltatás, míg az ügyfélnek folyamatosan változó igényei vannak. Minderre reflektálniuk kell a vállalatoknak, saját példájukon például a felhasználó központú online ügyfélszolgálatot emelte ki Hiezl.

- mondta.

A pénzügyi szektor kész a digitalizációra, azonban erre jelenleg nincs igény a felhasználók részéről - jegyezte meg Csányi Péter, az OTP Digitális értékesítési és fejlesztési ügyvezető igazgatója.

A bank saját maga részéről erős marketingtevékenységgel próbálja ösztönözni a digitális nyitottságot, de az igazgató szerint az államnak is jelentős edukációs tevékenységet kéne folytatnia, hogy a lakosság fogékonyabb legyen a digitális fejlődésre

 - mondta Csányi.

Az ügyfelek nyitottabbak lennének, ha az online felületek is áttekinthetőbbek, kezelhetőbbek lennének - mondta Ratatics Péter, a MOL Operatív működéséért felelős ügyvezető igazgatója. Szerinte azok az újítások az áttörőek, amelyek használata egyszerű. A fő szempontnak nem a költségeknek kell lenniük, hanem annak, hogy az ügyfél számára időt spóroljunk. Ratatics hozzátette, hogy a digitalizáció azokban a szektorokban mutatott fel nagyobb fejlődést, ahol erősebb a verseny, ott ugyanis egy-egy szolgáltatás meglétének hiánya esetén az ügyfelek könnyen tudnak váltani a versenytársak között.

A térségbeli lemaradásunk Dr. György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár is elismerte, ő azonban elsősorban a vállalatokat tette felelőssé ebben. Szerinte az állam minden megtesz a digitalizáció elterjesztéséért, bár még mindig van fejlődési potenciál. A döntéshozók cselekvési lehetőségét öt területre osztotta:

• digitalis infrakstruktura
• szabályozas
• példamutatás
• képzés
• szemléletformálás

A digitális infrastruktúra tekintetében szerinte Magyarország az európai legjobb hatban van. Erre példaként a szélessávú internet-lefedettséget és a 4G lefedettséget hozta az államtitkár. A szabályozási területen megemlítette az elektronikus szja-bevallást, valamint azt, hogy a cégeknek ügyfélkapun keresztül kell bevallaniuk az adót. Az e-számlázás bevezetése is hatalmas előrelépés lenne, de az államtitkár szerint erre jelenleg nincs lehetőség.

A példamutatást egyéb ösztönzőkkel kívánja elősegíteni a minisztérium - így például egyes támogatások elnyerése digitalizációhoz kötött. Az államtitkár itt tért ki a vállalatok szerepére - meglátása szerint a 90-es években kezdődő munkaerő-túlkínálat miatt a vállalatok elkényelmesedtek, emiatt nem fordítottak elég erőforrást a digitalizációra és egyéb innovációra, s csupán a mai munkaerőpiaci környezetben ébredtek rá, hogy a versenyképességük nem feltétlenül a legjobb. Az államtitkár állítása szerint a digitalizációs lemaradásunk ennek a sajátos piaci helyzetnek köszönhető.

Nem osztotta György László véleményét Artur Waliszewski, a Google régionális üzleti koordinátora, aki szerint bár a piacgazdaságot valóban a vállalatok építik fel, a társadalom digitalizációra való nevelése elsősorban az állam feladata - ebben a tekintetben pedig van hova fejlődnünk. Waliszewski szerint ráadásul nekünk nem elég a fejlettebb államok szemléletét elsajátítanunk, de náluk sokkal több erőforrást kell fektetnünk a digitalzációba, amennyiben be akarjuk érni őket.

Arra az adatra reagálva, amely szerint a magyar KKV-k nem érdekeltek a digitalizációban, hiszen 50 százalékuknak még honlapja sincs, Waliszewski azt mondta, hogy a vállalatok érdekeltek, de egyszerűen nincs elég erőforrásuk véghezvinni ezt a lépést. Ezen a téren is alapvető szemléletformálásra van szükség, hiszen a digitalizációval a vállalatok nyithatnak az exportpiac felé is, amely egyrészt sokkal versenyképesebbé tenné őket, másrészt jelentősen nagyobb piacon tudnának értékesíteni.

A vállalatok sok esetben azért nem ruháznak be digitalizációba, mert az egyszerűen nem térül meg számukra - mondta Csányi Péter. Ő is az állam szerepét emelte ki, jelentős költségcsökkentést jelentene ugyanis bizonyos alapszolgáltatások számára központi infrastruktúra kifejlesztése. A költségcsökkentés fontosságával egyetértett Hiezl is. Noha a szabályozás rendkívül fontos, bizonyos szabályozási szabadság elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a vállalatok számára ne legyen költséges az elektronikus szolgáltatásokra való átállás - példaként a feleslegesen sok írásbeli szerződést emelte ki a közműszolgáltatói szektorban. A sokszor visszatérő edukáció fontosságát ő maga is megerősítette: szerinte a diákokat arra kell megtanítani, hogyan kell ügyeket intézni.

Zárszóul Ratatics Péter a digitális lemaradás előnyeit emelte ki. Nem feltétlenül baj ugyanis, ha le vagyunk maradva, hiszen a felzárkózás során mi már kihagyhatjuk azokat a lépéseket, amelyek technológiailag elavultak. Nem biztos, hogy érdemes egy új módszert bevezetni most, ha két év múlva olcsóbban elérhető lesz annak a hatékonyabb változata.

- zárta a beszélgetést Ratatics.