Ezek a magyar cégek mehetnek hamarosan csődbe: mi lesz így a melósokkal?

Magyarországon meglehetősen ritka, hogy egy egyetemi kutatóközpont ennyire markánsan márkát építsen, mint a Budapest LAB. Hogyan illeszkedik a központ a BGE struktúrájába?

A 2016-2020-as ciklusban az egyetemi stratégiának négy központi eleme van, ezek egyike - az élményalapú tanulási környezet, a társadalmi felelősségvállalás és a közép-európai fókuszú nemzetköziesedés mellett - a vállalkozásbarát egyetem. Stratégiai döntés volt, hogy fókuszba kerüljön a vállalkozásfejlesztés, mert ezen a területen még közép-európai szinten is jelentős légüres tér van. Azt gondoltuk, hogy mind a kutatásban, min az oktatás-képzés területén van keresnivalónk.

Az egyetemnek korábban is szemmel látható kutatási és oktatási teljesítménye volt a kis- és középvállalatokhoz kapcsolódóan, a Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ mint új, önálló szervezeti egység összefogja és megszemélyesíti a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos törekvéseinket. A szervezet kiemelt szerepét mutatja az is, hogy közvetlenül a rektorhoz tartozó kiválósági központként jött létre. 

Hogyan lesz fenntartható a Budapest LAB, mi biztosítja az egyetemen belüli jövőjét?

A teljes egyetem tekintetében elhatároztuk, hogy kiválósági központokra fogjuk alapozni a munkánkat és a külső láthatóságunkat, és ez lett közülük az első. Az egyetem vállalta, hogy központi befektetési forrásokkal segíti ezeket a központokat annak érdekében, hogy lábra tudjanak állni, tudjanak kutatásokat saját finanszírozásban elindítani, s ez majd megteremti a lehetőséget, hogy később képesek legyenek bevonni akár külső forrásokat is.

A Budapest LAB mellett már három másik kiválósági központ is megalakult, az egyik a Felsőoktatás Jövője, van egy Fenntartható Gasztronómia, a negyedik pedig a Kibergazdaság-kutató Központ, amely a digitális gazdasággal, kutatással és képzésfejlesztéssel foglalkozik.

Mik a legfontosabb feladatai a Budapest LAB-nek?

Annak idején azt mondtuk, hogy mi a vállalkozásfejlesztési ökoszisztémában elsősorban a saját hallgatóink vállalkozási hajlandóságának fejlesztésével szeretnénk foglalkozni. A nemzetközi kutatásokból is tudjuk, hogy meglehetősen rosszul állunk e tekintetben, a 2016-os mérések alapján a felsőoktatásban tanulóknak például csupán 5,8 százaléka tervez a diplomázás után vállalkozást indítani. A végzés után öt évvel egyébként már valamelyest javul a helyzet, különösen azok körében, akiknek a szülei is vállalkozók. 

A BGE a legnagyobb hazai gazdasági egyetem, 15 ezer hallgatónk van, tehát ha csak befelé fókuszálva változtatni tudunk ezen, már azzal is óriási hatást érhetünk el. Három évvel ezelőtt elindítottunk egy vállalkozásfejlesztés mesterszakot, amely jelenleg a legnépszerűbb levelező vállalkozásfejlesztés mesterszak az országban. A LAB részt vesz ennek a képzésnek a fejlesztésében, frissítésében is. Törekszünk arra, hogy izgalmasak maradjunk és teljesíteni tudjuk a felfokozott elvárásokat. A filozófia az, hogy gyakorlati tapasztalattal rendelkező embereket ültessünk vissza a levelező képzésbe, akik így egymástól is sokat tanulhatnak. 

Természetesen fontos a kutatási tevékenység is. Tavaly elindítottuk az első, kifejezetten a családi vállalkozásokra fókuszáló kutatási programot Magyarországon, és további, kifejezetten a kkv-szektort érintő témákban is dolgozunk. Nagyon fontos számunkra, hogy az üzleti szféra számára is hasznos kutatásokat indítsunk, és ezek eredményeit a vállalkozói ökoszisztéma számára is elérhetővé tegyük. A küldetésünk fontos része a tudásmegosztás mellett az inspiráció is. 

Szeretnénk, ha menőbbnek éreznék a diákok a vállalkozásindítást. Saját platformjainkat, így az online magazinunkat és a redenzvényeinket is e két alapvető cél szolgálatában működtetjük.Több együttműködést indítottunk el az ökoszisztéma szereplőivel. társai, megbízható akadémiai partnerei szeretnénk lenni a már működő szerveződéseknek.

Nyugat-Európában talán elterjedtebb, hogy az akadémiai világ ilyen típusú érdeklődést mutat a cégek felé. Mit szólnak a kkv-k, amikor megkeresitek őket egy kutatással?

Nekünk nagyon meglepő volt, hogy amikor a kutatásban megkérdeztük a válaszoló cégeket, hogy szeretnének-e értesítést kapni az eredményekről, megkereshetjük-e őket személyes interjúra, ezt a túlnyomó többség szívesen vállalta. A kollégáim azóta több tucat cégnél jártak, teljesen nyitottan fogadták őket. A vállalkozók megérzik, hogy van-e valódi kíváncsiság egy kutatóban, illetve őszinte vágy arra, hogy ő is adjon valamit. Ennek az egyetemnek talán van egy ilyen imázsa, és a kollégák a terepen ezt nagyon jól érvényesítik is. 

Biztosítóktól, bankoktól egyéb nagy szolgáltató cégektől gyakran lehet hallani, hogy nem igazán találják a fogást a haza kkv-szektoron, nehezen alakítanak ki kapcsolódási pontokat. Titeket kerestek amiatt, hogy jobban megértsék ezt a szegmenst?

Számos ilyen típusú megkeresésünk van, de meg kell, hogy mondjam, felemásak a tapasztalataink. Olykor az az érzésem, hogy egyes szolgáltató cégeknek csak a jelszavak szintjén fontosak a kis- és középvállalkozások. Mivel a nagyvállalatok számukra a komoly piac, ezért elsősorban rájuk koncentrálnak. Ugyanakkor volt olyan tapasztalatom is, amikor egy bank tényleg szeretné megérteni ezeket a cégeket, tudásgazdaként fellépni mellettük.

Milyen egyéb együttműködéseken keresztül tudtok eljutni minél több vállalkozóhoz? 

Hosszabb távon nem csak a saját fiataljainkhoz szeretnénk eljutni, hanem sokkal szélesebb közönséghez is. Például számos fiatal tervező az egyetem után tanácstalanul nézeget körbe, hogy mit kezdjen magával, miközben van egy csomó termékké, szolgáltatássá formálható ötlete. Ugyanakkor pedig itt vannak a mi közgazdász fiataljaink, akik állandóan projektek után rohangálnak, ahol hasznosíthatnák a vállalkozásfejlesztésről lévő viszonylag absztrakt tudásukat.

A Moméval (Moholy Nagy Művészeti Egyetem - a szerk.) elindított COLLAB névre keresztelt rendezvénysorozat e probléma megoldáshoz kíván hozzájárulni azzal, hogy közös platformot teremt a fiatal kreatív szakemberek és közgazdászok számára. A sorozat negyedik eseménye ma lesz, a magyar Neuzer biciklimárka lesz a vendégünk.  

Az első eseményünk nem véletlenül egy bukástörténet volt, a tavaly megszűnt, nemzetközi sikereket elérő USE Unused márka tulajdonosai mondták el, hogy miért volt fenntarthatatlan az üzleti modell. Három hete lezajlott az első BGE-MOME közös kurzus is. Ennek során BGE-s és MOME-s fiatalok vegyes csoportokban dolgoztak egy üzleti terven egy héten keresztül. Az álom az, hogy ez a fajta együttműködés kiegészül majd informatikusokkal, mérnökökkel vagy épp társadalomtudósokkal, mivel egy vállalkozásban ők is fontos tudáselemeket hoznak. Egyik szakma sem tud meglenni a másik nélkül, a magyar oktatási rendszer mégis nagyon szeparáltan tartja őket. Szeretnénk kísérletezni, hogy miként lehet ezeket a szakmakultúrákat ilyen fiatal korban együttműködésre késztetni. 

Említetted korábban, hogy egyre fontosabb az egyetem számára a nemzetközi kitekintés. Van olyan programotok, amit kifejezetten egy külföldön már jól működő struktúrára húztatok fel?

Van egy finn mintára létrehozott, úgynevezett Team Academy (csapat akadémia - a szerk) képzésünk, ami az egyik alapszakunknak specializációja. Az ide felvett nagyjából két tucat hallgatót leválasztjuk a többiektől, kivesszük őket a tantermekből, és az idő nagy részében úgynevezett team coachok foglalkoznak velük. Csapatokban vállalkozásokat hoznak létre, így valós üzleti szituációkban tanulnak. Az elmélet elsajátítása mellett például a saját ötletükre elvégzett piackutatásban szereznek marketing tapasztalatot. 

Ezek a vállalkozások nem feltétlenül lesznek hosszú távon életképesek, de már erre is volt példa. A cél, hogy a hallgatók tapasztalják meg a vállalkozáshoz szükséges attitűdöket, a csoportdinamikát, a csapatösszeállítást. A program most öt éves, így éppen a további fejlesztésen gondolkodunk az eddigi tapasztalatok alapján. 

Szeptemberben szeretnénk elindítani egy vállalkozásfejlesztési klubrendszert is. Volt már erre példa Magyarországon is, de elhalt, ezt szeretnénk újraéleszteni. Ez esetben is bízunk benne, hogy más egyetemekről is sikerül megszólítani fiatalokat. Fiatal, kreatív szakemberek, ha elkezdenek beszélgetni, kialakulhat egy folyamat, egy közösség, amiből minden további nélkül kinőhetnek érdekes kezdeményezések, akár vállalkozások.

Azokkal is foglalkoztok, akik nem egy új Prezit szeretnének létrehozni, nincsenek olyan terveik, hogy egy nemzetközi vállalatot építsenek fel, hanem mondjuk van egy hobbijuk, és azt akarják üzletté fejleszteni?

Igen, sőt! Én azokat a vállalkozásokat becsülöm igazán, amelyek pénzt termelnek és nem pénzt égetnek. Ez pedig jellemzően nem a csili-vili világ. Minket sokkal jobban érdekelnek a saját lábra álló, küszködő, elbukó, újrakezdő vállalkozó típusok, meg az átlagosnak tűnő emberek. A nyíregyházi fémkereskedő, meg a nógrád megyei mezőgazdasági vállalkozó. A tizenötödik pizzéria is lehet tök menő, ha a vállalkozó valamit hozzátesz magából.

Úgy fogalmaztál, hogy ez most "egy alkalmazotti létre berendezkedni kívánó generáció". Amikor diákokkal beszélgetsz, tudsz amellett érvelni, hogy a diploma megszerzése után egy magyar kkv-hoz menjenek el dolgozni és ne egy multihoz vagy a közigazgatásba?

Én először is amellett szoktam érvelni, hogy indítsanak maguk vállalkozást. Jó szívvel tudom ajánlani ezt az életformát, mert egy csomó barátságos, élhető kis céget ismerek személyesen, én magam is építettem már fel vállalkozásokat, dolgoztam nagy cégeknek is tanácsadóként, tehát látom, hogy mik a különbségek.

Egy kereskedelmi bank referenseként legfeljebb egy gépezet működésének nagyon kis szeletét lehet megtanulni, leszabályozott részfolyamatokat, legrosszabb esetben pedig az egyéni felelősség örökös hárítását. Ehhez képest egy kkv-nál látod a következményét annak, amit csinálsz.  

2016-os adatok szerint a nem pénzügyi szektorban a munkavállalók több mint kétharmada dolgozik kkv-knál. Viszont ezek csak a gazdasági érték kicsit több mint felét teremtik elő. Mik az elsődleges okai ennek a hatékonytalanságnak?

Szerintem az sokkal rémisztőbb részadat, hogy például egy autóipari beszállítókat vizsgáló kutatásból az jött ki, pedig elvileg ugye az a húzóágazatunk, hogy a beszállítók elképesztő lemaradásban vannak a digitális átállásban meg a technológiafejlesztésben. Igen, a kkv-knak arányuknál soknál kisebb a hozzáadott értékük Magyarországon. Hosszú távon az a legborzalmasabb, hogy még mindig a rugalmas munkaerőnket áruljuk, ezért valójában minden nappal nő a leszakadásunk. 

Ha a menő vállalkozásokat nézzük, ez a csendes semmi nem látszik mögöttük. Becslések szerint pár ezer olyan cégről beszélhetünk, amelyek korszerű technológiával, a munkatársaikat folyamatosan képezve, a leghaladóbb menedzsment rendszerekkel dolgoznak, és képesek lépést tartani bármilyen digitalizációval meg Ipar 4.0-val. A többiek a fogalmakkal sincsenek tisztában. 

Mivel lehetne elősegíteni, hogy ezek a vállalatok fejlődjenek?

Innentől kezdve sokszor a fantáziabirodalomba kerülünk. Ezzel az Unió is küszködik, ott sem megy egyszerűen. Nagyon fontos, hogy rá kell ébreszteni az embereket, hogy új világ jön, ahol új üzleti modellekre és új termelésszervezési eljárásokra van szükség. Nem lehet erről eleget beszélni, elég rendezvényt csinálni. Fel kell rázni az embereket, hogy ébresztő, mert ha nem cselekszel, nagyon nagy bajban leszel. A családi vállalkozásodat nem fogod tudni átadni a gyerekednek, és nem azért, mert ő nem akarja, hanem mert nem lesz vállalkozásod öt év múlva. 

A kutatások azt mutatják, hogy nem nagyon költenek olyan technológiákra a magyar kkv-k, amelyek nemhogy a fejlődést, de legalább az életben maradást biztosítanák. A cégek felének honlapja sincs. A felük legfeljebb évi 1 millió forintot költ digitális fejlesztésre, 90 százalék nem használ felhőrendszert. Ennek egy része tudatlanság, a másik része viszont biztos, hogy forráshiány.

Újabb EU-s pályázati körre lenne szükség?

Hogy ezt honnan kellene pótolni, az kérdés. Általában ellene vagyok annak, hogy az állam beavatkozzon a piaci működésbe, de látva, hogy Európában mekkora lemaradás van, lehet, hogy itt mégis csak lenne értelme.
Ha igen, akkor páneurópai szinten kell valamit kezdeni a problémával. Hozzá kell segíteni a kicsiket ahhoz, hogy beruházzanak modern technológiákba, de azt is látjuk a kutatásokból, hogy önmagában egy korszerű gép vagy egy új termelésszervezési eljárás nem old meg sokat, mert nincs felszívóképessége a magyar kkv-knak, magyarán nem fogják tudni mire a használni. 

Ezzel pedig vissza is térünk a tudáshoz. Hiába telepítesz rájuk csoda technológiát, úgy fognak járni, mint Borat népe, hogy csinálnak belőle agy oltárt, leborulnak és imádkoznak a felhő előtt, de nem tudnak vele mit kezdeni. A technológiafejlesztés edukáció nélkül teljesen felesleges. Amíg a kkv-k nem értik, hogy mi a tétje a következő 5-10 évnek, addig hatástalan minden fejlesztés. Ezt a kettőt, a tudásfejlesztést és a technológiaváltást kell nagyon okosan kombinálni. Ehhez sokkal átláthatóbb és sokkal nagyobb nagyságrendű pénzek kellenek, mint amik a most elérhető GINOP-ban (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program - a szerk.) vannak. Ezek a programok legalább akarnak valamit kezdeni a digitalizációval, de 

A tavalyi kkv-kutatásainkból is azt látjuk, hogy a kkv-k átlaga a munkatársak képzésére szinte semmilyen figyelmet nem fordít, pedig ez a munkaerőhiányos környezetben lojalitásnövelésre is remek lehetőség. Megy a panaszkodás, hogy nincs rá pénz, de tudjuk, hogy ez nem ezen múlik. Inkább a tudatosság, a jövőbe történő befektetésben való hit hiányzik.

Ez nem túl fényes jövőkép.

Egy konferencián elhangzott egy mondat nemrég, amivel egyetértek: most vihar előtti csend van, mert a rugalmas munkaerő kényelmes célponttá teszi Magyarországot a külföldi közvetlen tőkebefektetések számára. A lemaradásunk még nem látszik olyan nagynak, mint amekkora valójában: a hozzáadott érték szempontjából nincs fejlődés, a szakadék pedig mindennap nő. Ez újfent felhívja a figyelmet a dinamikus vállalkozói ökoszisztéma jelentőségére, az új vállalkozások szükségességére.

Borítókép: Todoroff Lázár