Ezért retteg a NAV-tól a keményen dolgozó kisember

A kb. másfél évig egy bisztrót üzemeltető Zsolt és Éva beszámolója a magyar állapotokról elkeserítő. Szerintük, ha vállalkozni akarsz, mindent neked kell kitalálnod. Senki nem mondja meg, hol vannak a buktatók. Mintha minden hivatalban eleve azt feltételeznék, hogy csalni fogsz.

Mintha minden hivatal azt éreztetné, hogy haver, örülj neki, hogy vállalkozhatsz. Mintha minden hatóság kezdettől fogva arra várna, hogy hibázz, és ők megbüntethessenek. Mintha a vállalkozások csak azért lennének, hogy munkát adjanak a hivatalokban dolgozóknak.

A következő értékes tapasztalatokat szerezték:

• A boltban csak úgy dolgozhatott alkalmazott, ha egészségügyi kiskönyvet váltottak ki neki. Ezt azonban az orvos látatlanban állította ki, úgy, hogy még csak meg se nézte az embert. A lényeg, hogy ezért 5000 forintot kell fizetni. Egy bisztró tehát működhet úgy, hogy az alkalmazott ebolás, de ha nincs egészségügyi kiskönyve, akkor megbüntetik.

• Egy bisztró gond nélkül működhet úgy is, hogy valaki odaszarik a közepére, de ha nincs kitöltve a hűtő-ellenőrzési füzet, akkor súlyos büntetés jár érte.

• Részt kellett venni munkavédelmi és tűzvédelmi oktatáson, ahol például azt tudja meg az ember, hogy veszélyes játszani az égő gyufával.

• El kellett készíttetni a bolt kémiai biztonsági elemzését. Ehhez nekik kellett összegyűjteniük a boltban használt vegyszerek papírjait, amikből a hivatal összeollózta az elemzést - 90 ezer forintért. Az elemzés legfőbb tanulsága az volt, hogy az ember ne igyon hipót.

Mindeközben rettegtek a hatóságtól, főként a NAV-tól:

• Rettegtek, mert hiába volt rendben a pénztárgép, ha kiderült, hogy nincs ott a boltban a gépnapló.

• Rettegtek, mert a NAV-ellenőr soha nem adott tanácsot, nem segített, hanem azonnal rendőrrel fenyegetőzött, amikor kiderült, hogy az egyik alkalmazott személyije lejárt.

• Rettegtek, amikor kiállítottak ugyan egy kézzel írt számlát, de elfelejtették ráírni a dátumot. Ez aztán 30 ezer forintba került.