Pénzcentrum • 2013. augusztus 2. 10:02
Már több tízezer lengyel gyártmányú pénztárgépet adtak el 168 ezer forintos nettó áron a hazai vállalkozóknak, miután július 11-én megkezdődött az új, az adóhatósággal online kommunikáló pénztárgépek forgalmazása - értesült az Index.
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal eddig három cég, a székesfehérvári Laurel, a hódmezővásárhelyi Micra-Metripont, és a fővárosi Montel Informatika Kft.-k gépeit találta megfelelőnek a forgalmazásra. Valójában azonban mindhárom cég sima forgalmazóként egyetlen lengyel gyártó pénztárgépével igyekszik kielégíteni a kereskedői igényeket, amiket a még Matolcsy György tavalyi megszorítócsomagjainak részeként kitalált kötelező gépcsere támaszt (igaz, több hónapos csúszással).
És most úgy fest, az állami engedélyezési eljárások elhúzódása miatt minden más cég kiszorulhat a piacról.
A kasszacsere vagy átalakítás nem kis feladat: a következő egy hónapban, szeptember elejéig az országban működő összes (körülbelül 250 ezer) pénztárgépet be kell kötni az adóhatósághoz. A gép átalakítására kényszerített vállalkozók jelenleg csak a lengyel Novitus cég Sento típusú kasszáját tudják megvenni, igaz, ezt mindjárt három módosított változatban is.
A Novitus lengyelországi belföldi kínálatában is szerepel a Sento, de ott nem M vagy H, hanem E típusjellel forgalmazzák a lényegében a magyarországihoz hasonló kinézetű és képességű gépet (a leírás szerint online kommunikációra és az adatok távoli lekérhetőségére a lengyeleknek gyártott típus is képes). Az egyik fő különbség az ár, amely ott nettó 1490 zlotyi, ami átváltva nagyjából 100 ezer forint. A több tízezer forintos, több mint másfélszeres árkülönbözet okáról a gyártónál érdeklődtünk, de semmire nem kaptunk érdemi választ.
Az Index információi szerint a dolog nem is a lengyel cégnek, hanem a magyar forgalmazóknak nagy üzlet, azt azonban nem tudni egészen pontosan, hogy a 170 ezer forintos hazai nettó árral számolva egy kasszán mekkora a forgalmazói profit. Ez akár a lengyel és a magyar gép közötti különbözet is lehetne, ami 70 ezer forint, de mivel a magyar gépekbe egy úgynevezett adóellenőrzési egység is bekerül, ami pontos árát nem tudni, de valószínűsíthető, hogy nem két fillér.
A szűkös határidő miatt egyáltalán nem mindegy, hogy a többi gyártó engedélyezésre váró kasszái mikor kapják meg az engedélyezési hivataltól a zöld utat. Több érintett cég százmilliós nagyságrendű fejlesztést indított, hogy a kellő időben be tudjanak szállni a pénztárgépek közötti versengésbe, ez most mégis lehetetlen, hiszen a versenyt a hatósági eljárás akadozása blokkolja.
A Sento-forgalmazók minden konkurense napról-napra jelentős részt veszít a 40-50 milliárdos üzletből. A pénztárgép-biznisz ráadásul nem csupán magának az eszköznek az eladásából áll. Az egyes gépek javítása, supportja, alkatrészcseréi havi átlagban 5-10 ezer forintra rúgnak majd, így akinek most sikerül sok gépet kihelyeznie, annak hosszú távon igen nagy és kiszámítható bevétele lehet - iparági becslés szerint az üzemeltetési bevétel évente egymilliárd forint körül lehet.
A lap úgy tudja, hogy a már engedélyezett három Sento-típus sem felel meg maradéktalanul a hatósági elvárásoknak. A NAV ugyanis egy nappal azelőtt, hogy a lengyel gépekre rákerült volna a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal jóváhagyása, kiadott egy 13 oldalas bővítményt a gépekkel szembeni elvárásokról.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Aki ma bevisz egy gépet engedélyeztetésre, annak a bővített előírásrendszernek kell megfelelni. A Sento forgalmazói és persze maga a gyár 60 napos türelmi időt kapott, hogy az elvárásoknak mindenben megfeleltesse a gépeket.
Ehhez a cégnek nem kell egyetlen kasszáját sem visszahívnia a kereskedőktől, hiszen még el sem kezdte a szállítást, csak az előjegyzéseket gyűjti be a három forgalmazóján keresztül. Mivel más gyártó nincs a piacon, a kereslet viszont nagy, a napi megrendelésszámot a forgalmazók természetesen nem tudják teljesíteni.
Így biztosra vehető, hogy egy hónap múlva, amikor elvileg el kellene kezdődnie az online hálózat működésének, sokan csak a rendelésről szóló papírt tudják majd felmutatni az adóhatóság embereinek. Igaz, ez arra elég lesz, hogy a büntetést megússzák, viszont így aligha várható, hogy már szeptembertől tódulni fognak az adatok - és velük az eddig eltitkolt adófillérek - az államhoz.
Az Index megkereste a gazdasági tárcát, hogy megtudja, miért kell a hazai vállalkozóknak a több tízezer darabos rendelés ellenére is mintegy 70 százalékkal többet fizetnie a pénztárgépért, mintha közvetlenül a lengyel gyártótól vette volna. Az NGM szerdán azt a választ adta, hogy "még nincs hivatalos információ arról, hogy az új pénztárgépek mennyibe kerülnek".
A minisztérium szerint a vállalkozók reménykedhetnek abban, hogy hamarosan árverseny is beindul, hiszen "az engedélyezési hivatalnál még 12 darab kiskassza forgalmazási engedély iránti kérelme vár elbírálásra. Amennyiben újabb engedélyezett szereplő lép a piacra, annak hatása a forgalmazók árképzésében is látszani fog". A tárca arra nem tért ki, hogy az újabb gépek mikor kaphatják meg a szükséges engedélyt. Amíg azonban nincs versenytárs, a Sento gyártója a három magyarországi cégen keresztül hatalmas fölény szerezhet a magyar piacon.
Az adóhatósághoz bekötött gépek adatait fogadó, NAV-ban lévő központi egységet egyébként a NETI Kft. fejleszti, és ugyanez a cég gyártja a kasszák agyát, az úgynevezett adóellenőrzési egységet is. A cég felügyeleti szerve a Puskás Tivadar Közalapítvány, aminek az alapítói jogait (lényegében az irányítását és az ellenőrzését) a kormány egy 2010-es határozatában Pintér Sándor belügyminiszterre bízott. Az Index úgy tudja, a cég a megbízást egy nemzetbiztonsági beszerzés keretében, verseny nélkül nyerte el.